Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 197-246. szám)
1942-10-24 / 241. szám
9. oldal fTriaaon 23.) 1942 október 24. Az ezüst ötpengősök forgalomban vannak Több oldalról panasz merült fel, kogy az ezüst ötpengősöket sokfelé vissz autasitják. A közöiség tájékoztatása érdekében a Nemzeti Bank illetékes osztálya a következő tájékoztatást adta : A nagyközönség körében teljesen alaptalan és indokolatlan az ezüst ötpengőssel szemben tanusitott magatartás, mert az ezüst ötpengösöket nem vontuk be, azok változatlanul forgalomban vannak. Az ezüst ötpengősöket mindenki köteles elfogadni, Rádió SZOMBAT, október 24. Budapest L 15.20: Szalontöts. 16.00: Előadás. 16.20: Hírek német, román, szlovák és ruszin nyelven. 16.45: Időjelzés, hírek. 17,05: Halló, itt rádió, Budapest. (Hangfelvétel.) 18,20: Hangképek innen- onnan. 18,50: Hírek., lóversenyeredmények. 22.15: Lovászi Ferenc cigányzene- kara muzsikál. 23.00: Tánczene. 23.45: Hírek. Budapest II. 16.30: A F öldmívelésügyi Minisztérium mezőgazdasági félórája. — 17.00: Az Operaház előadásának közvetítése. .Xohengrin“. Dalmű három felv. VASÁRNAP, október 25. Budapest I. 7.30; Fohász. Szózat. Reg- geil zene. 8.15: Hírek. 8.30: őszinte beszéd. 9.00: Könnyű zene. 10.00: Református istentisztelet a Kálvin-téri templomból.11.00: Egyházi ének és szentbeszéd a Szent Domonkos-rendi templomból. 12.15: Levente-műsor. 12.55: Előadás. 13.15: A Légierők fúvószenekara. 13.45: időjelzés, hírek, vízállásjelentés. 14.00: Művészlemezek. 15.00: A földmívelésügyi minisztérium rádióelőadássorozíata. 15.45: Beszkár-zenekar. 16,00: Felolvasás 16,30: Hírek magyar, német, román, szlovák és ruszin nyelven. 17.05: Előadás. 17.15: Magyar nóták. 17.30: Hangképek a vasárnap sportjáról. 17.50: Weidinger Ede szalonzenekara játszik. 18.20: Csevegés. 18.30: Honvéd Kívánsághangverseny. 19.30: Hírek. 21.15: Filmdalok, Hanglemezek. 21.40: Hírek, sport- és lóversenyeredmények. 22.15: Beethoven: F-dur vonósnégyes. 23.00: Szórakoztató zene. (Hanglemezek.) 24.00: Hírek. Budapest II. 11.15: Szórakoztató ze- ze. (Hangfelvétel.) 12,15: Kamarazene. 15.00: Chappy-tánczenekar játszik. 17.05: Bor, tűz. kacaj. 18.30: Budapest I. Kassa. 7.30—12.15: Budapest I. (845- kor hírek, utána istentiszteletek.) 12.15: Hírek és heti beszámoló. 12.30: Cigányzene. 13.10—17.00: Bpest 1. 17.05—21.00: Budapest II. 21.00—24.00: Budapest I. HÉTFŐ, október 26. Budapest I. 15.20: A Bohém tánczenekar játszik. 15.50: Diákfélóra. 16.20: Hírek német, román, sziovék és ruszin nyelven. 16.45: Időjelzés, hírek. 17.05: A Közellátásügyi Minisztérium előadássorozata. 17.20: Mecseki Rudolf és Csatiak Béla kétzongorás jazzműsora. 17.40: Felolvasás. 18.40: Akiket mindig szívesen hallgatunk (Hangfelvétel.) — 18.50: Hírek. 19.05: Szalonötös. 19.55: Versek. 20.10: Az Operaház zenekara. 21.40: Hírek. 22.10: Magyar nóták. 23.10: Régi idők operettjeiből. 23.45: Hírek. Budapest II. 17.05: László Magda énekel. 17.25: Német nyelvoktatás. 18.00: Könnyű dallamok.18.50: Előadás. 18.45: Mai magyar szerzők bemutató hangversenye. 19.25: Előadás. 19,50: Nagyanyó táncrendje. Kassa. 5.40—9.00: Budapest I. 9.00: Olasz zene. 10.00—11.40: Bpest I. 11.40: Hírek magyar és szlovák nyelven, műsor- ismertetés, 12.00: Déli harangszó. Rákóczi fohásza. Himnusz. 12.10—13,20: Budapest I. 13.20: Kívánságdalok. 14.00: Bpest I. 14.45: Előadás. 15.20—15.50; A Boh(ém t^nczenekar műsora. 15.50-- 17.00: Bpest I. 17.00: Hanglemez. 17,05— 21.00: Bpest II. 21.00 végig: Budapest I. Vásárlás előtt tekintse meg a megbízható- ságáról közismert LEFKOVICS CÉG bntorkülönlegességeit. KOSSUTH TÉR 6. Kertész Antal likőr és rumgyáros bőkezű adománya a honvéd sebesülteknek Kertész Antal nyíregyházi rum- és likőrgyáros nyíregyházi ipari munkássága során többízben kifejezésre juttatta önzetlen, áldozatkész keresztény magyar érzésének állásfoglalását. Ö volt az, aki a ..Nyírségi áfonyalikőr“-nek az országos kiállításokon olyan népszerűséget szerzett, hogy egy-egy kiállításon sokszáz látogató nyilatkozott elismeréssel és hálával Nyíregyháza és a Nyírség teljesítményei iránt. Kertész Antal sátra a kiállítások leglátogatottabb helye lett. Az áfonya-likőrnek ma már országos neve van. Most Kertész Antal amellett, hogy nagyobb összeget adott a vöröskeresztes gyűjtés céljára, nobilis gesztussal, amely mindenképpen összhangban van a (A Magyar Vidéki Sajtótudósító eredeti riportja.) Attila sírjának helye már évszázadok óta izgatja az emberek ezreinek* fantáziáját és számos alkalommal jelölték meg halálos biztonsággal, bár később kiderült, hogy egyetlen feltevés sem volt helytálló. Ha csupán a legutóbbi idők megállapításait említjük meg, akkor is láthatjuk hogy igen szerteágazóak a nagy hun fejedelem temetkezési helyére vonatkozó kutatások. Hogy legalább hozzávetőleges képet alkothassunk magunknak arról, mennyire nehéz munka ez történelmi alapon kikutatni, néhány szóval el kell mondani a nagy hun fejedelem legtöbbünk által ismert életének főbb mozzanatait. Attila, mint ismeretes. 435 körül vette át a hunok feletti uralmat. Szervező erejével elérte azt, hogy a hunok aránylag csekély számú népe leigázta a keletrómai császárságot és azt évi 2100 font arany fizetésével adófizetőjévé tette. A tragédia 450-ben a katalanumi síkon következett be, amikor Aetius római hadvezér magyar ipar és kereskedelem ősi adottságaival, a hazafias áldozatkészség igen magasfokú követelményeivel, most 30 üveg értékes küldeményt ajánlott fel a Vöröskereszt Egyesületnek. A küldeményben rum, málnaszörp, cseresznye-, szilvapálinka, áfonya-különlegesség van, amelyeket a sebesült honvéd katonák ajándékozására ajánlott fel. A küldeményt rendelkezési helyére juttatjuk azza az elismerő hálával, amely méltán megilleti a honvédelmi célokért áldozatot hozó, legjobb hazafiakat. — Ezek sorában Nyíregyházán kétségtelen, hogy Kertész Antal példás felajánlása első helyen áll. L győzelmet aratott a hunok felett. A csata felől történelem tudósaink sokat vitatkoztak. s egyesek szerint mindkét fél vesztesként távozott a hadszíntérről. A haláleset 453-ban következett be, amikor Római falai alól visszatérve, a burgundi király leányával, Ildikóval menyegzőjét ! tartotta. A nászéjszakán orrvérzés lepte meg amelyet elállítani nem tudtak és Attila halálát okozta. Valószínűbb, mint azt több történelemkutató is állítja, hogy gyilkos kéztől halt meg, egyesek szerint maga Ildikó volt a gyilkos. Ezerötszáz év után lehet-e eredményt remélni? Amint halálának körülményei sem világosak. úgy a temetésre vonatkozóan sincsenek pontos, mégcsak megközelítő adataink sem. Ha ilyenek lettek volna, akkor az eltelt közel 1500 év alatl már minden bizonnyal sikerült volna a sírt megtalálni. Megnehezíti még a kutatást az is, hogy különböző népeknél igen sok hagyombány él, amelyek mind Attilának az ö földjükön történt eltemetését tartalmazzák. Ilyen legenda él Stíriában, amely szerint Pettauban temették el Attilát. Egy lengyel tudós Galíciában kereste. Franciországban Chalnostól 19 kilométernyire Vesigneul nevű helység közelében egy sírhalom van, amelyről a francia egykorú krónikások tzí arí jak, hogy alatta alussza Attila örök álmát. Maga a nép is, már évszázadok óta, a I dombot ,,tombeau Attila“-nak nevezi Egy másik feljegyzés szerint az Ets folyó medrében temették el a hun fejedelmet. Magyarországon ugyancsak számos feltevés forog. Későbbi krónikásaink egy része feljegyezte, hogy Attilát hármas, vas, ezüst, arany koporsóban, éjnek idején egy folyó medrében temették el, utána az ott dolgozó kétszáz szolgát lenyilaz- ák, hogy ne legyen senki se árulója a I temetkezési helynek. Több későbbi kuta- j tás Dombegyházát, Atala somogymegyei i községet, Szászhalmot és Szegedet jelöl- - te meg, mint Attila sírjának lelőhelyét. Évek óta tartpa magát az a hír például, hogy Attila Lőcse környékén nyugossza örök álmát, a Kiskunság lakói pedig azt a mondát őrzik híven, mely szerint a hun fejedelem Senki szigetén van. Évekkel ezelőtt egyik kutató a Zagyva medrében vélte megtalálni Attila sírját, A történelemnek ebben az irtózatos távlatában ma már valóban csak a véletlenre vagyunk utalva és ha akadnak még lelkes emberek, akiket megragadott a sír rejtélye és az abban rejlő kincsek varázsa s nem sajnálják a fáradságot a tényleges kutatásra, úgy ezeknek csak hálás lehet a történelem, mert egy-egy lépéssel mégis csak közelebb viszik a talányt a megoldás felé. Épen ezért szakkörök is nagy érdeklődéssel fogadták Kopcsányi Gyula kispesti városházi altiszt állítását, aki okkultista képességei segítségével — mint mondja — biztosan tudja Attila koporsójának helyét. A* érdeklődés annál is inkább feléje fordult, mert időközben bebizonyosodott, hogy Kopcsányinak nem csupán víziói voltak, amelyek a valóságban szerte- foszlotnak, hanem meglátásait varázsvesszős kutatók is igazolták. Kézzelfogható eredmény nincs, tehát nem bizonyos, hogy Attila sírját találta meg, azonban valamit rejt a föld gyomra ott Tápé egyik udvarán. Hogy mit, azt majd az ásók és csákányok nyomán nyomán fogjuk meglátni. Egy különös spiritizmus a cél szolgálatában Miután Kopcsányi nevét már több helyen emlegetik Attila sírjának megtalálásával kapcsolatban, felkerestük a kispesti városházán, hogy megtudjuk tőle minek alapján állítja a hun király srjának felfedezését. Kopcsányi Gyula. aki egyszerű idősebb ember és végigharcolta a világháborút, a kispesti városházán szorgalma*, hallgatag ember hírében áll. Mikor kérdezősködünk nála felfedezésének körülményeire vonatkozóan, előbb húzódozik, majd beszélni kezdett. Elmondotta, hogy kora ifjúságától kezdve különös jelenségeket észlelt magán, amelyeknek nem tudta magyarázatát adni. — Sokan azt mondották rólam, — folytatta az altiszt, — hogy spiritiszta vagyok, azonban nekem sem akkor, sem most fogalmam sincs a spíritizmus- ról. — Éber állapotban megjelentek előttem ismert és ismeretlen elhalt személyek, akikkel beszédbe elegyedtem. Sertés, liba, kacsa hizlaláshoz tengerimorzsoló 1*40 P. Dienes István Városháza épület. Telefon : 28-64. Németh József LUTHER HÁZ. — SZÖVETRAKTÁR. - TELEFON: 28-99. Attila sírját rejtegeti-e a tápéi főid mélye ? Egy kispesii városházi altiszt szenzációs felfedezése a szegedi határban] Európai hirü goofizikus és másik híres varázsvesszős kutató megállapításai
