Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 197-246. szám)

1942-10-22 / 239. szám

(Trianon 23.) 1942 október 22. 3 3. oldal, Kállay Miklós beszédei mindig olyanok, mintha fehérre meszelt udvarházak tornácáról szólanának Eger városa lelkes szeretettel fogadta Kállay Miklós dr. miniszterelnököt Az Eger c. lap, az érseki város legte­kintélyesebb orgánuma Kállay Miklós dr.-nak, a Kállay-nemzetség méltatásá­nak szenteli keddi számát abból az al­kalomból, hogy a miniszterelnök mint Eger képviselőjelöltve a városba érkezik és programbeszédet mond. A lap részle­tesen ismerteti Kállay Miklós dr. életraj­zát és hangoztatja, hogy a mgyar élet lelkes munkását vá­lasztja képviselőjéül az egri kerület. Tömör összefoglalásban közli a lap Kái- lay Miklós nagyjelentőségű beszédeit, A Kállay Miklóst méltató vezércikk a többek között a következőket írja: —■ Eger és az egri kerület népe büsz- be arra, hogy az ország felelős vezető­jével köthet becsületes és tiszta egyezsé­get s már maga a miniszterelnöki cím és hivatali tekintély is elegendő volna, hogy teljes bizalommal tegye sorsát ke­zébe, hiszen hathatósabb kezekbe már nem is tehetné. Ezzel a mandátummal egy színrna- gyar kerület s egy színmagyar nem­zetség fia között jön létre erős kötés. Ezt kell elsősorban meglátni, nemcsak azért, mert jól esik meglátni, hanem mert mindkét fél jellegzetesen, szinte át­hatóan viseli a magyarság tiszta jeleit. Akerület székhelye és falvai a magyar történelem ősi települései és vérrel pe­csételt helyei, ezt fölösleges is említeni. Ami pedig Kállay Miklós magyarságát illet, hiteles tény; hogy a Kállay-család azok közé a kevés nemzetségek közé tartozik, talán az egyetlen, amely földjét az ősi fogla­lás jogán birtokolja. Álljunk meg itt egy pillnatra. Mert S.aez a tény az első tekintetre talán tisztelet­reméltó magánügynek tűnik, mindjárt közüggyé, súlyos és megrendítő valóság­gá válik, míheiyt hozzáadjuk ezer év eseményeinek keretét. A Kállay-nemzetség őse honfoglaló magyar volt, aki küzdő és győzelmes kardjával szabta ki a földet, amely neki jutott s amelyet megérdemelt és azóta apák és fiúk egymásnak adták a szabolcsi terü­letet és nem* mozdultak onnan. Pedig ez a föld, éppúgy, mint minden magyar föld nem a nyugalom, a gondtalan virágzás földje volt. Nagy rengések vonultak el mesgyéi alatt és fölött, vérrel és iszap­pal lepte el a nagy tatár-kiöntés, meg­tördelte íörökdúlás, pusztították külső háborúk és belső vészek; sokszor már rögekké osmlott szét a szörnyű nyomás alatt, de ha volt még egyetlen porszeme, abba véres tíz körmükkel, verejtékes munkájuk eke-akasztásával kapasz­kodtak meg a Kállay-nemzeriékek. Micsoda erő és elszántság, minő szívós­ság a mgyar fajtának micsoda izomzata, a földhöz való hűséges ragaszkodás mi­nő nagysága, az otthonnak, hazának minő hallatlan és kétségbeesett szerelme kellett ahhoz, hogy ebben a pokoli tör­ténelemben egy nemzetség a helyén tud­jon maradni! Nem sodorta el őket az ítéletidő, nem züllesztették úri szenve­délyek, nem csábította el a királyi udvarok ragyogása, ahol főúri rangot kaptak a hajlékony gerincű nemesi fiák. Maradtak a szabolcsi földön azzal a mozdulattal, amivel letapodott oda a nemzetségi szállást foglaló ős. Van egy érdekes részlet a család tör­ténetében. Valamelyik idegenből szárma­zott uralkodó a család egyik tagját fő­nemesi rangra akarta emelni, de az nem fogadta el. Köszönte szépen, enki elég rang, hogy hont foglalt itt. elég cím, hogy becsülettel dolgozván megtartotta. Ma is legnagyobb rangjuk a Kállayaknak, hogy a legrégibb magyar nemzetségek közte tartoznak s.legnagyobb címűk a munka becsülete és öntudata. Milyen megnyugvás ez azoknak, akik a munka egyedüli rendjén és méltóságán kívánják felépíteni az új magyar világot. Kállay Miklós ennek a nemzetség­nek méltó tagja és képviselője. — Mindig a földhöz és a munkához olt közel. Ott volt Gömbös Gyula mellett, akiben először jutott eszméltéhez egy nagy, az egész nemzetet alapjaiban meg­újító államférfiúi gondolat. Ebben a szel­lemi kohóban formálta ki a íöldmívelés- * ügy irányításának új szempontjait: a kis f magyar kezekbe juttatni minél több ma- g gyár földet és felemelni gazdagságában j és műveltségében ezt a népet. A későb- j bi kormányválságok idején, amikor hír- j télén jött az elméletek és jelszavak küz- 3 döttek az országban a hatalomért, ő visszatért a legelhagyatottabb, leg- | Szövetet is iopiak Lapunk tegnapi számában :éizletesen beszámoltunk arról a vakmerő betörés­ről melyei három fiatalember Lövet itt el Nyíregyházán. A Kossulh-t-éren Frankfurt Sámuel textílüzletében jártak a tolvajok, ahonnan ÍO.COO pengő kész­pénzt vittek el. A betörők közül hármat elfogtak, a negyedik még szökésben van. A tolvajok a nyomozás első óráiban beismerték, hogy kétízben jártak a Kossuth-téri üz­letben. A nyomozásban befejezés előtt váratlan fordulat történt. Frankfurt Sá­muel megállapította, hogy üzletéből szö­vetet is elvittek a tolvajok. Újból ki­szomoníbb legkopávabb földhöz, a szikhez, s az öntözésügyi hivatal élén minden j törekvése az volt, hogy minél nagyobb 1 területet mentsen meg a termelés szá- * mára. Amikor március elején — mint mon­dotta — behívót kapott és elfoglalta a kormányelnöki széket, első megnyilatko­zásában még csak a politikus benyomá­sát keltette, de minél jobban belemé- lyesztette kezét a magyar élet sebeibe, annál jobban bontakoztak ki benne a messzebbre látó, a nagy kérdéseket meg­értő és intéző államférfi vonásai, orvosa lett a magyar bajoknak, és nevelője a nemzeti közös érzésnek. Kormányzása és országvezetése nem a pillanatnyi egyensúly megtartása körül folyó játék, hanem egyenes, őszinte tö­rekvés, céltudatos munka a magyar nép s a magyar élet sorsának tartós megjaví­tására. Ez a Kállay Miklós tiszta és becsüle­tes lényege,' Ahogyan pedig ez a lényeg kifejezésre jut külön öröm és magyar ízű édesség. Kállay Miklós beszédei, mondatai mindig olyanok, mintha fehérre me­szelt udvarházak tornácáról szólná­nak szerte. Nyugodt és megfontolt, bölcs, derűs és egyszerű, mint maga a magyar nép, bí­ráló szava mögött hibáinkért feddő szi­gorúsága mögött az apa meleg jósága érzik. Kállay Miklós megtalálta az utat az egész magyar nemzethez. Ki találta volna meg, ha ő nem, aki vérében és őseiben a legszorosabban és legforrób­ban élt együtt szenvedésben és örömben a magyarsággal. a fiatal tolvajok hallgatták a tetteseket, akik a kereszt­kérdések súlya alatt beismertek, hogy nem kétszer hanem háromszor törtek be Frankfurt ii;le­iébe, ahonnan szövetet :s elvittek. Az első betörés alkalmával mindössze 500 pengőt loptak a tolvajok, akkor még ,,sajnálták“' a tulajdonost nagyobb csz- szeggel megkárosítani. MásoJízben bát­rabbak voiltak. elvitték a 10. >00 pengőt, míg harmadik alkalommal ruhaszövetet loptak az üzletből. Érdekes ;• betörések időtartamának megállapításai is. Pénte­ken este 8 óra tájban jártak először a Frankfurt üzletében másnap, szombaton Hnngári Filmszínház. la mm & « Urania Filmszínház. Még ma ! Tavaszi álom egy bohém bécsi zeneszerző kedves mulatságos históriája. Romantikus hangulat a régi jó békevílágból. Fősz: Willy Fritsh. Október 22 en csü'öi tökön Csodás zeuéjü film Földöntúli muzsika Bacn, a hallhatatlan zeneköitő enévedt fiának életregénye korhű beállításban, A környezet éa öltözékek az egész ér­dekes szép világ meiybeu Bach Sebes­tyén ujjai alatt csodálatos melódiák születtek. Ez a zenekülönlegesség ina látható uto'jára. Jön. Jön. Jön. Péntek-szombat vasáruaphétfő Karády Katalin legújabb filmje Halálos csók Jön. Karádi Katalin nagykiállitásu filmje. Halálos csók Rajuay, Somlay, Pethes, üreguss. Elővételi pén?tár : d. e. !0— 12-ig. — HURAY Írószer szahüzlet Telefon: 23 18 Egymásután Háromszor törtek be Frankfurt Kossuth-téri textil üzletébe este háromnegyed kilenc órakor — tehát már az elsötétítési idő alatt -- és har­madszor este 9 óra után törtek be álkulccsal a texíiiüzleíbe, amikor a ruhaszöve­tet vitték el. Ezek szerint a három betörésből kettő már az elsötétítési időre esik. A nyír­egyházi kir. ügyészség a közeli órákban dönt afelől, hogy a betörés tetteseit sta- táríális bíróság elé állítják-e, vagy ügyük­ben a rendes bíróság ítélkezik. 'íhmtt ft Tifiiviy Vfr Burgonya árdrágítókat ítélték ei A nyíregyházi törvényszék uzsorabí­rósága dr. Aradványi Endre büntető egyesbíró a tegnapi napon burgonya- árdrágítók felett ítélkezett. Szokolay András nyírbogdáuyi lakes, Bodnár Mihály rakamazi lakos, Sarka János jármii lakos, Samu Gábor vám­falui lakosokat burgonya árdrágítóéért fejenkint 200—200 pengő pénzbüntetésre ítélte a törvényszék. A lefoglalt burgo­nya elkobzását is elrendelték. WBMMMMBBMWBMHWMWMiWWWBMi ■ ——— B Vásárlás közben élet­veszélyesen megfenye­gette a kereskedőt Bagdy Ferenc magyhaláiszi lakos el­ment a szabolcsi Beszterec községbe vásárba. Néhány kocsmát is meglátoga­tott s amikor már „jóhangulatban“ volt, elhatározta, hogy szép ruhaanyagot vá­sárod a feleségének. Lichtmann Jenő tex- tiiüzletét látogatta meg és arra kérte a kereskedőt, hogy a legszebb és legdrá­gább anyagokat mutassa meg. ,,Pénz nem számít“ adta ki a jelszót Bagdy Ferenc, az a fontos hogy a ruha szép legyen. Amikor a választás megtörtént és a kereskedő becsomagolta az árut, Bagdy Ferenc kijelentette, hogy nem fizet. A kereskedő erre kicsomagolta a ruha­anyagot és visszatette a polcra. Bagdy Ferenc mérgében a botjával a kiszolgáló pultra ütött és követelte, hogy azonnal adja ki az árut, mert nagy baj lesz. A kereskedő ijedtében odaadta pinz nél­kül a ruhaanyagot és másnap feljelentet­te Bagdy Ferencet. Ebben az ügyben tegnap tartott tár­gyalást a nyíregyházi törvényszék. Bagdy Ferenc beismerte a ,,vásárlás" történetét, azzal védekezett, hogy na­gyon sok rumot ivott és nem tudta, mit cselekszik. A törvényszék — íigyelembevéve az enyhítő körülményeket — Bagdy Feren cet 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom