Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 197-246. szám)

1942-10-03 / 224. szám

(Trianon 23,) 1942 október 3. jSZAsotcsj mRJJlP 3. oldal. Borbély Sándor dr.-t választották meg a Nyíregy­háza Vidéki Kisvasutak igaz­gatósági elnökévé A Nyíregyháza Vidéki Kisvasutak szep­tember 29-én tartotta 33. évi rendes köz­gyűlését Kovách Elek dr. elnökletével. Kovách Elek dr. elnök napirend előtt bensőséges szavakban áldozott a hősi ha­lált halt Kormányzóhelyettes Úr halha­tatlan emlékének, majd lendületes mél­tatásban hódolt az érettünk, hitünkért, eszményeinkért küzdő dicső honvédeink előtt. Ezután a közgyűlés a napirenden szereplő -kérdéseket tárgyalta. Üj igazga­tósági tagokká választotta a közgyűlés Bertalan Kálmán és Sarvay Elek dr. országgyűlési képviselőket s újólag is megválasztották dr. Jármy Menyhért gazdasági főtanácsost dr. Borbély Sán­dor alispánt, vitéz dr. Lázár Ferenc fő­jegyzőt. A közgyűlést követő igazgatósági ülé­sen az igazgatóság elnökévé dr. Borbély Sándort választották meg, alelnökökké Kovách Elek dr.-t. Olchváry Pál kir. kormányfőtanácsost választották. Dr. Borbély Sándor programot adó fel­szólalásában hangoztatta, hogy Mikecz István alkotó erejő szellemében kívánja kifejteni működését és minden törekvése az lesz, hogy a vármegye gazdasági éle­tében olyan fontos közérdekű vállalatot felvirágoztassa. Ezzel kapcsolatban adunk hírt arról, hogy október 1-én a kereskedelmi és iparügyi minisztériumban is ezen a vasút további fejlesztését és jövőjét érintő kér­déseket tárgyalták meg. A minisztériumi értekezleten a vasút képviseletében megjelent az új elnök dr. Borbély Sán­dor, Szohor Pál és Murányi István dr. ügyvezető-igazgató. Hordágyon hozták a vádlottat a büntető főtárgyalásra Ä nyíregyházi törvényszék érdekes tárgyalása Budapesten az Erzsébet Szeretet Otthonban Az elmúlt héten, lapunk vasárnapi , számában megírtuk azt a vakmerő szél- i hámosságot, melyet egy budapesti asz- 1 szony követett el azáltal, hogy idegen j név alatt beíérkőzött az ottani gazdag j vendéglős bizalmába és hónapokig el- | tartatta magát azzal a mesével, hogy va- i gyonát ráíratja. ; Özv. Hégner Edéné utzott le Budapest- ; r-i Kemecsére és az ottani vendéglősnek Szilágyi Andrásnak azt mondotta, hogy ő a gazdag Pácz-család egyetlen élő tag­ja, Pácz Zsófia vénltány, it takarja ’le­élni hátralevő napjait Kemecsén, mert a családi sírboltban akar feküdni, ha meghal. Ha eltartja haláláig, — minden vagyonát, két házát, pénzét, értékpapír­ját a vendéglősre íratja. f Semmi baj nem volt addig amig az * „eltartásról" volt szó, a baj csak ott 1 kezdődött, amikor Budapestre utaztak, a | vendéglős és az állítólagos Pácz Zsófia. j hogy a vagyonát átírják, itt ugyanis az j asszony meg akart szökni Szilágyitól. — j így tudódott ki, hogy vagyona nincs és j nem Pácz Zsófiának, hanem özv. Hégner f Edénének hívják az asszonyt. Szilágyi András vendéglős feljelentésé- l re indult meg az eljárás, az álnéven sze- \ replő Hégnerné ellen, a tárgyaláson a ( vádlott azonban nem jelenhetett meg, 1 mert időközben beteg lett és mindkét | lábára megbénult. j Budapestre szállt ki a nyíregyházi ] törvényszék. { Így is történt, hogy a nyíregyházi tör­vényszék Budapestre szállt ki. hogy a vádlott asszony betegszobájában tartsák meg a főtárgyalást. Dr. Aradványi Endre büntető egyes­bíró, dr. Szoboszlay-Papp Imre királyi ügyész és Révbíró Béla törvényszéki jegyző utaztak a fővárosba a tárgyalás megtartására. Özv. Hégner Edéné az Erzsébe Szere­tet Otthonban fekszik, a bíróság tagjai tehát ott tartották meg a főárgyalást az igazgató szobájában. A vádlott nőt hord­ágyon hozták a tárgyalásra. Özv. Hégner Edéné Grácban ne­velkedett és négy nyelven beszél. A tárgyalás megnyitása után megkez­dődött a vádlott kihallgatása. Özv. Hég­ner Edéné beismerte, hogy félrevezette a kemccsei vendéglőst, védekezésül azon­ban elmondotta egész élete történetét, amely bővelkedett érdekes események­ben. Özv. Hégner Edéné valamikor nagyon gazdag volt Grácban nevelkedett és négy nyelven beszél, amikor még a férje élt, három többemeletes házuk volt Bu­dapesten. Egy mérnök fia is volt, aki a háborúban esett el. Háború után férjével Párisba akartak költözni, azonban a tőzsde-idő alatt értékpapírokkal speku­láltak és minden vagyonuk elúszott. — Férje halála után az utóbbi években már a legnagyobb nyomorban élt. Amikor Ke­mecsére leutazott, az volt a szándéka, Uránia Filmszínház. Oktober 3*4 Szombat-vasárnap A legnagyobb sikerű magyar film. András A Bors István sikerét is felülmúló társadalmi játék. Jön. Jön. Jön. Október hó 6 7 8 án Viviane Romance szenvedéllyel telitett filmremeke Fekete liliom Hétköznap a fél 4-kor kezdődő előadás és a vasárnapi matiné kedvezményes |helyárákkal lesz megtartva. Hangária Filmszínház. Október 3 4 5, Szombat vasárnap és hétfő Közkívánatra Reprizben. A múlt szezon felejthetetlen éiményt jelentő filmje Mária nővér Főszerepek: Svéd Sándor, Szörényi Éva, Jávor Pál, Gózon. Máiy Gerő. — Jön Piere Blancher nagy filmje AZ ÁLDOZAT Előadások hétköznap : fél 4, fél 6, fél 8 órai kezdettel. Vasárnap és ünnepnap: 8/*2, ty«4, 8/46, 3/48 órai kezdettel Vasárnap és hétköznap az elsó előadá­sok mérsékelt helyárakkal. hogy felkeresi Pácz henteséket, akikkel ; rokonságban volt. Ott értesült arról, hogy a családból már senki sincs cd ét­ben. Pénze nem volt —- kényszerűségből találta ki a vagyonáról szóló mesét és ígérte meg Szilágyi Andrásnak, hogy „ráíratja" vagyonát. Megbánta tettét, — közben súlyos beteg lett és mindkét lá­bára megbénult, semmije nincs, az Erzsé­bet Szeretet-Otthonban éli le öreg nap­jait. A tanuk kihalgatása után a törvény­szék meghozta döntését, mely szerint a 71 éves özv. Hégner Edénét három hó­napi fogházra ítélték. Az ítéletet azonban az enyhítő körülmények figyelembevéte­lével, a vádlott aggkorára és súlyos be­tegségére való tekintettel, — három évi próbaidőre felfüggesztette a törvényszék. Az ítélet jogerős. Egy baloil, egy súlyos sebesült Felrobbant egy petróleumos edény Egy ember gondatlansága Ramocsahá- zán borzalmas szerencsétlenséget idézett elő, melynek egy halálos és egy súlyo­san sérült áldozata van. Nagy János 42 éves ramocsaházi lakos szeptember hó 30-án délután a lakásának udvarán azzal foglalatoskodott, hogy a petróleumkészletét egyik edényből a má­sikba öntse át. Az edény azonban lyukas volt és ezt úgy akarta betömni, hogy gyertyát csepegtetett rá. A forró gyer­tyától az edényben levő petroleum fel­robbant és az égő petróleum Nagy Já­nosnak a jobb kezét és lábát összeégette. A szerencsétlenséget súlyosbíította, hogy másféléves kisleánya, Nagy Mária a rob­banás pillanatában édesapja mellett állt és Sv-./osan megsérült. — A gyermeket azonnal beszállították a nyíregyházi Er- zsébet-kórházba, ahol a kis Nagy Mária másnap, október elsején égési sebeibe belehalt. A tragikus baleset ügyében megindult a vizsgálat. Hároméves az ipari családpénztár I A Magyar Vidéki Sajtó tudósító jelenti Budapestről: A magyar gyáripar egyik » legszebb és legnemesebb szociális intéz- Jj ménye a családpénztár, amelynek az a szerepe, hogy gyermeknevelési járulék­ban részesítse a munkásságot, — most jár működésének negyedik évében. Első háromévi működéséről nemrégibe^i je­lent meg kimutatás, amely igen tanulsá­gosan szemlélteti a fiatal intézmény ed­digi fejlődését. Az 1939-ik évben 2879 volt azoknak a munkaadóknak száma, akikre a csalá­di munkabérről szóló törvény vonatko­zik (20 munkásnál többet foglalkoztató cégek), 1941-ben ez a szám 3303-ra emel­kedett. Az első évben 363.742 munkavál- ■ faló után fizettek az említett munkaadók a családi pénztárba járulékokat, tavaly 482.635 munkás után. A járulékokból 1939-ben 140.396, 1941-ben pedig 178.874 munkás részesült gyermeknevelési pótlék ban. A pénztárakba befolyt járulékok összege 1939-ben 15.005.222 pengőt tett ki, 1941-ben pedig 20.257.753 pengőt. — A kifizetet családi pótlékok viszont 1939» ben 15.382.884 pengőre, 1941-ben pedig 19.366.175 pengőre rúgtak. Az ismertetett számokból világosan ki­tűnik az intézmény fejlődése és ezzel együttes szociális jelentősége is. Mint­hogy pedig az ismerteit időszak egybe­esik az ipari mnukáslétszám növekedésé­vel, nyilvánvaló, hogy a családi pénztár szerepe a magyar gyáripar fejlődésével párhuzamosan növekszik. íme, még egy bizonyítéka a magyar iparfejlesztés szo­ciális jelentőségének.- RAJZSZEREK taíntézetek által elő« írt minőségben kapható JÓBA taosser- ü Hetében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom