Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 197-246. szám)

1942-10-01 / 222. szám

Ira 10 fillér | Elsötétítés 21 érakor | (Trianon 23.) Nyíregyháza,, 1942 október 1. X. évfolyam 222 (2819) saám ±£Z ISSTiJÄriS « Mimi« mpilap * ~ — «, -«-*» - • ■vSSÍf «WST mmm mmm Hitler nagy beszéde Európa keresztesháborujáról, 1 * 1 1 '1 ff//l *• •• * //f r »• **■«*•« / lit r a háború két iobunoserol es a mögöttük alio zsidóságról A berlini Sporlpalolában szerdán este 6 órakor Hitler vezér és kancellár nagy beszéde mondott. Beszédének főbb gon dolat.it a következőkben ismertetjük: A Führer beszél \em tartanám helyesnek — jelen­tette ki a Führer —, hogy már most az­zal foglalkozzam ami egyszer ki ícg alakulni. Ennél fontosabbnak tartom, hogy azzal foglalkozzunk, amit a jelen pillanatban az idő tőlünk követel. Egy atlanti okmány kifőzése könnyű dolog, igen természetes az. Ez az esztelenség csak pár évig marad örvényben, mert e tények crthetetlensége egyszerűen télre fogja lökni. Egy más!’ okból is könnye! b e-de«iwi«.i.iknvk t- . y- '-l rök _mert hosszú évek hiábavaló erőlködése után hirtelen felfedezték pártunk célkitűzéseit és csodálattal láthatjuk, hogy ők is kb. ugyanezt Ígérik a világnak a jövőben, amit már is megadtunk a német népnek és amiért végeredményben a túlsó olda­lon háborúba keveredtünk. — Ha pedig arról hallok, hogy valaki odaát kijelenti, azt hiszem, hogy Eden volt az, hogy ma jóformán nem is tudja, hogy ott melyik nulla beszél, hogy ők igazán hisznek abban, amiről állítják, hogy hisznek akkor már sokkal előbb kellett volna emellett hitvallást tcnniök. Annyi bizonyos, hogy mi nemcsak hittünk valamiben hanem meg is cseíekedtük, amiben hittünk. Most pedig' azt hisszük, hogy nekünk üt­nünk kell az ellenségen a végső győ­zelemig. Ebben hiszünk mi és ezt is tesszük. 1 ermészeíesen ezekkel az emberekkel a bit fogalma körül nem kis tudomány vitába bocsátkozni. Pl. azt hiszik, hogy Dünkirchen a világtörténelem legna­gyobb győzelme volt. Vagy hogy az expediciós küzdelem, amely kilenc óra hosszat tartott, egy győzelmes nemzet hámulatraméltó és bátorító megnyilatko­zása volt ezzel mi szerény eredményein­ket természetesen össze se hasonlíthat­tuk, mert hiszen mit is jelentenének ez­zel szemben a mi győzelmeink. Ha pi. betörtünk a Donhoz, a Don mentén le- :elé végre elérjük a Volgát és Sztálin­grádot és el is fogjuk foglalni, ebben bizonyosak lehetnek, ez mind semmi. Ha előretörünk a Kaukázusig, ez is semmi, ha megszálljuk Ukrajnát, ha birtokba vesszük a Don medence szenét, ez mind semmi. Ha az orosz vas 65—75 százalé­kát megszerezzük, ez megint semmi. Ha a szovjet nagykíterjedésű gabonatermő- vídékét megnyitjuk a német nép és ezzel Európa számára, ez mind semmiség. Ha az ottani olajforrásokat biztosítjuk, az is semmi. Visszavertük őket a Balkán félszi­getről, meghódítottuk Görögországot. ^ megszálltuk Kréta szigetét, megzavartuk i őkel Észak-Afrikában, ez mind semmi. | De ha valahol pár ember partra száll, hogy fölébe kerekedjék egy magános őr­szemünknek. ezek tettek, cselekedetek. Aki ilyenformán hisz. sohasem fogja meg­érteni hitünket. A második arc vonalról Azt mondják, a második arcvonal el fog jönni. Nem akarom azt mondani, hogy nem készülünk fel ma magunk is a második arcvonalra. Ha Churchill úr azt mondja most hagyjuk, hogy néme­tek szorongva kérdezzék maguktól, hogy ho! és mikor fogjuk megteremteni ezt az arcvonalat, akkor csak azt mondha- t tóm: Churchill ur. eddig mej» nem aikw. rült engem szorongó félelemmel el­tölteni, de ami az önmaguk kérdez­gpiésél illeti, abban Önnek igaza van. Mert ha igazi katonai ellenféllel áilnék szemben, kb. tudnám, mikor és hol tá­mad. Ha azonban az ember katonailag agyalágyullakkal áll szemben, természe­tesen nem tudhatjuk azt. hogy hol tá- i madnak. Hogy vájjon Churchill úr ügyesen ' választotta-e ki. vagy sem azt az első. helyet ahol a második arcvonalat meg akarja nyitni, e tekintetben még Angliá­ban is eltérőek a vélemények. De attól függetlenül, hogy hol keresik a második arcvonal helyét, mindenütt szerencséről beszelhetnek. ha kilenc órán keresztül sikerül a parton maradniok. A Führer ezután arról beszélt, hogy a német nép már átélte a megpróbáltatás éveit, majd így folytatta: Étre az évre nagyon egyszerű •negramot tűziüjik magunk elé: 1. Min­den körülmények között tartani azt. amit meg kell tartani vagyis engedjük a má- sík ;ele'. nekirohanni ott, ahol mi ma­gún!- nem akarunk előbbre menni, ha­nem vaskézzel kitartunk és bevárjuk, ki fárad, ki hamarabb. 2. Feltétlenül ott tá­madunk. ahol a támadásra minden körül­mények között szükség van. A cél itt e-. é: zen világos, megsemmisíteni jobbkar­iét a kapitalizmus, a plutokrácia és a bolsevizmus nemzetközi összeesküvései­nek amelynek során van néhány célki­tűzéseink. Legyen szabad ,zeket egé­szen röviden felemlítenem, hogy Önök- nek, éppen a né met népnek a tudomá­sára hozom, mit téliesítettünk ezalatt a néhánv hónap alatt. Első célkitűzésűnk a Kke.v.teng--.-: uralkodó állásunk biztosítása és a Krimi félsziget végleges megtisztítása volt. — Miután ezzel végeztünk, úgy láttuk szük­ségesnek. hogy eltávolítsuk azt a kele- vényt, amely Volchovnál támadt. Elszo­rítottuk tehát és az ellenséget megsem­misítettük illetve foglyul ejtettük. Ek­kor a következő feladat várt ránk: a Donig való előretörés előkészítése.- Eközben az ellenség maga is nagy­szabású támadó célokat tűzött ki maga elé. Ál akart, törni Charkovtól a Dnyep- per partig, bogy ezáltal egész déli arc- vonalunkat bezúzza. Önök még emlé­kezhetnek rá, hogy ellenségeink milyen lelkesen kísérelték meg ezeket a hadmű­veleteket. amelyek három csatában végződtek és orosz ellenfeleink 75. hadosztályának tel­jes megsemmisítésével fejeződött be. Lezárjuk a Sztálingrád előtti helyzetet Ezután sor került saját nagyszabá­sú támadásaink megnyitására. Céljaink a következők voltak: 1. Elvenni az ellenségtől az utolsó nagy búzatermő vidéket. 2. Elvenni tőle az utolsó szenei, amelyet ipari célokra hasz­nálhat. 3. Előretörni az olajforrásokig és I elvenni tőle azokat, illetve legalább is elzárni előle. Ezután tovább támadni az ellenség utolsó és legnagyobb közlekedé­si útjának, nevezetesen a Volgának elzá­rásáig. Ez az út el van vágva, meg pe­dig hosszabb ideje, most pedig különösen a Sztálingrád 5 előtti helyzet az, amelyet szintén le­zárunk. \ Ezáltal megteremtjük és megerősítjük a repcszt és Önök meg lehetnek győződve, hogy nincs senki. aki erről a helyről eltávolitson bennünket. Ami a további célokat illeti, meg fogják érteni, hogy erről nem beszélek, de olyan célokról van szó, amelyeken ezidöszerint munkálkodni fogunk. Eljön azonban a pillanat, amikor a német nem-' zet teljes felvilágosítást kap a további célokról. A Führer a további feladatokról Megmondhatom azonban, hogy továb­bi feladtunk: gyanánt természetesen ma­gunk elé Lüzlük ennek az óriási terület­nek, amelynek urai vagyunk, a megszer­vezését. Ezt az óriási területet biztosí­tani akarjuk hadviselésünk számára és további értelemben nemcsak népünk élelmezése, nyers­anyagának biztosítása, hanem egész Európa fenntartása számára. Ellenfeleink táborában vannak most már olyanok, akik azt mondják, miért álltak meg hirtelen. Nos, azért, mert óvatosak vagyunk. Mert mindaddig megállunk, míg utánpótlásunkat egésaen rendbel^ozzuik. Az arcvonal mögött megszervezzük a közlekedést és a mezőgazdaságot, mert a területet fel. akarjuk tárni. Arról van f szó, heg', ennek a gazdasági életnek I egy részét általában átállítjuk. Amit a télen teljesítettünk, az valósággal óriás­nak mondható A valóságban óriási dolgok valósulnak meg Legyenek meggyőződve róla. hogy még csak a kezdetnél tartunk. Már a. jövő évben egészen másként lesz meg­szervezve az egész terület és végül el­jön az általános közgazdaság megszer­vezése. Ha önök látnák, micsoda munka folyik ott, akkor meglátnák hogy még egy olvan időszakban is. amikor látszólag nem történt semmi, a valóságban óriási ! dolgok valósulnak meg. Ehhez járul még í a lakosság megszabadítása egy bolsevista hatalom megszabadításától. Van itt sok ! vidék, ahol már az egész lakosság mil- ! Hói velünk dolgoznak és vannak más | vidékek, ahol a lakosság a mi sorsunk­ban és a mi oldalunkon harcol. Ennek az egész hatalmas tevékenységnek eredmé- I nyti óriásiak. I Miközben Európában északon, nyu­! gáton és minden más arcvonalon elhárí­tásban vagyunk ezzel egyik leghatalma­sabb előfeltételét teremtjük meg Euró­pa megszervezésének és a háború szá­mára IS OS e uoi.u ..... k1’1 :ár'd nté$ a mi részünkről szövetségeseink továb­bi kiépítése. Az élen áll az együttműkö­dés Olaszországgal, legrégibb szövetsége­sünkkel. Nemcsak egy arcvonalon har­colunk közösen, hanem ma már egész sor arcvonalcn. Ez mutatja, hogy ellen­feleinknek mindazok a reményei, hogy ezt a szövetséget meg tudják bontani, bárgyúnk. Európa keresztes háborúja Ha valamelyik szövetségesünket és azokat akik oldalunkon harcolnak, a magyarokat és románokat, a horvátokat és szlovákokat, főképen, északon a finne­ket, továbbá a spanyolokat és a többit mind összevesszük, akkor elmondhatjuk, hogy ez ma már Európa keresztes há­borúja. Ezekhez jönnek a fegyveres SS germán önkéntesei és az egyes európai államok külön légiói. Valóban Európa az amely egymásra, talált. — Mióta legutóbb szóltam Önökhöz, azóta Japán is közénk állt, Ez, amely világot: átfogó szövetségese nemcsak a nincsteleneknek, hanem mindazoknak a népeknek, amelyek a, tisztességért és a becsületért harcolnak és amelyek hatá­rozott akarata, hogy felszámoljanak a legalábbvaló koalícióval, melyet jh vi-1 láó valaha is látott. A Führer ez.után ismét szólott a né­met tengerealattjárók sikereivel kapcso­latos ellenséges állításokról. — Tengeralattjáróinkkal messze felül­múltuk az ellenség minden teljesítmé­nyét. Ebben nem is lesz változás. Nálunk is szakadatlanul folyik nemcsak a fegy­verek tovább építése, hanem mindenek előtt újjá építjük is. Eddig minden év­ben kiálltunk egy olyan fegyverrel, mely fölényben van az ellenség felelt. Ez a jövőben is így lesz. Kétségtelenül van a második fronton, kívül még egy eszköz — folytatta —, nem fegyver. Az az ember, aki az ártatlan polgári lakosság elleni bomba háborút kitalálta, kijelenti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom