Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 197-246. szám)
1942-09-28 / 219. szám
4. oldal. (Trianon 23.) 1942 szeptember 29. Így repülő-megfigyelő százados „rekordja“ A szoirjetbadjárat alatt huszonöt bevetésen volt és ö hajtotta végre a közelfelderitö század századik bevetését is (Honvéd, haditudósító század. Dr. Pados Pál karp. tizedes.) GyaluLatlan deszkából összerótt asztal mellett ülünk. Ceruzám bizony néha- néha megakad a szálkákon és hasadéko- kon. De hát. Istenem, háborúban. vagyunk, örülni kell, hogy ilyen alkaima- tosság is akad. Sokszor a térdén kell írnia a riporternek, gránáttüzben . . . Most raégis békés" a hangulat, az arcvonal legalább ötven kilométerre esik tőlünk, előbbre... Jó negyedórát repülnek a felderítők, míg elérik az arcvonalat. . . a közelíelderítők . . . Éppen egyik megfigyelő tiszttel ülök szemben, a tábori asztalnál, aki a közelfelderitö századnál teljesít szolgálatot és talán tíz perce érkezett vissza huszonötödik bevetéséről ... Interjút kérek tőle. Először sehogysem akart ,,kötélnek' állni, azt kell mondanom, hogy a magam jegyzetei számára írom csak fel, amiket mond . . . Így aztán beszélni kezd, először lassabban el-elgondolkozva. aztán egyszer csak elkapja a lendület és akkor kigy illád arca a visszaemlékezés füzétől .. . — Amióta a szovjet hadjárat megindult, — kezdi — mindig tevékeny rész került belőle nékem is, ,.A háborúhoz"' ugyan hozzászokhattam, hiszen az ósz- szes bevonulásokon ott voltam, sőt a szerb megszálláskor is lent „dolgoztam" mintegy negyedévig a Délvidéken. — Milyen érzés „rekordernek“ lenni? — Hogy őszinte legyek, — feleli huszonöt bevetése nem hinném, hogy még valakinek legyen nálunk ... És aztán vélt lenül még az a szerencse is nékem jutott, hogy a közelfelderítő század századik bevetését is én hajtottam végre. Először egy kis általános tájékoztatást kérek a tavalyi és az idei hadjárat közti hasonlóságról, illetve eltérésről, — Az idei feladatok. — mondja — repülő szempontból egyszerűbbek, tisztán közelfelderítések, bár ez nem jelenti azt, mintha a tavalyiaknál könnyebbek len- nyebbek lennének... Idén kizárólag felderítő jellegű feladatokat kapunk, viszont tavaly csak magam voltam öt alkalommal alacsony támadásban, azután bombázásban. Egyszer nem kevesebb, mint ötvenkét repeszdarab nyomát és lövedéklyukat olvastunk meg a gépemen. mikor bevetésről hazatértem . Mikor volt erősebb a légeiháriíás? Legyint: No abból tavaly is, az idén is egyformán kiveszők a részünket. Azt kérdezem meg. hogy a sok bevetés közül melyik volt a legszebb, leg- erdekeseb, legizgalmasabb? Kétségtelenül a nikolajevi csata alkalmával történt bevetésem felelői habozás nélkül. Feladatot kaptam, hogy alacsonytámadásai bombázzuk végig az egyik Nikolajev melletti falucskában gyülekező orosz gépkocs^oszlopokajt A. . Amikor a falu fölé értünk, lementünk egész alacsonyra. úgy negyven-ötven méterre . . . Már éppen oldani akartam a bombákat, amikor észrevettem, hogy a falut közben már elfoglaltuk és a gép kccsitömeg nem az oroszoké, hanem a németeké . . . Hamar tovább mentünk, új célt keresni.. Egy másik helységben aztán iszonyú légvédelmi tűz fogadott . A füsttől nem tudtam pontosan megolvasni, hogy hány üteg lőtt ránk, de a torkolattüzek villanásai elárulták az ütegek fészkét . . , Hosszú gépkoszioszlopok is gyülekeztek a községben, melynek birtokbavételéért éppen akkor folyt az öldöklő küzdelem . , . Az oroszok makacsul és kétségbeesve védekeztek, a mieink pedig kézigránáttal akarták megtörni az ellenség ellenállását . . . Mi aztán alacsony támadással, — egészen a faluig ötven méteren haladtunk — lecsaptunk a légvédelmi ütegekre, aztán a gépkocsisorra és végül a szovjet csapatokra . . . Bombáink aztán eldöntötték a küzdelmet... A falu azonnal kezünkre került. .,. Pár pilanatnyi szünet után hozzáteszi: — Ezért kaptam meg a másodosztályú vaskeresztet.... A rekordokra" fordul a szó. Megkérdezem. hogyan zajlott le a huszontötdik bevetése? — Hosszú Don-mögötti részt kellett Leiderítenem — mondja. egészen föl Vcronyezsig . . . Eredmény? , . . A mi csapataink a Don-vona.lat tartják ... A Don mögött vannak az elő . , . — Légelhárító tűz? Kézízben bizony alaposan elkaptak feleli mosolyogva —de nem baj, legalább volt egy kis izgalom is. . . Vidáman felnevet: — Sőt még egyéb ,.kalandunk" is akadt. Már hazafelé jövünk, amikor egyszerre öt gép rohan felénk. No, gondolom magamban, ezek Ráták... Le is húztam a gépei, majdnem a földig . . .-- És? . . . — Aztán láttam, hogy magyar vadászok ... Én is megkönnyebbülten lélegzettem fel. Hiszen a közelfelderitö gépek nem ,,harci" gépek, feladatuk, hogy az ellenséges erők — legyen bár légvédelmi üteg vagy vadászok — kikerülésével, 'harc felvétele nélkül térjenek haza, hogy megfigyelésük eredményéből aztán ki lehessen értékelni az ellenség esetleges hadmozdulaíait, állását és erejét. Ha ilyen közelfelderítőgép orosz vadászokkal találkozik, hál . . . Ámbár már az is megtörtént, hogy lelőtt közülük vagy hármat. .. Az árdrágítók, üzérek, szabotálok ellen Bukarestből jelentik (DNB): Bukarest- közlése szerint szeptember 27-től az eiben és egész Romániában nagyszabású hadjárat indult az árdrágítók, üzérkedők és a gazdasági szabotálok ellen, hogy ezektől az elemektől az országot megszabadítsák. Az igazság ügy miniszter * III. lenőrző szolgálat teljesítését a miniszter maga és az igazságügyminiszterium tagjai személyesen látják el. Ezek során f élül vizsgálják a megállapított árakat és azt is hogy azokat betartják-e. (Mii.) mértéken túl bekövetkezett esőzések ugyancsak csökkenlőleg hatnak a termése redményre. Mivel a szerző megindokolt adatai alapján kiviláglik, hogy a burgonya termése döntően függ a tenyészidö alatt bekövetkezett csapadéktól, abból a gyakorlati gazda levonhatja azt a tanulságot, hogy burgonya alá sikerrel alkalmazhatok a tavaszi trágyázások. Bár a nehezebben oldható foszforsav műtrágyákat helyesebb már ősszel megadni a burgonya alá, ezzel szemben a könnyen oldható káli és nitrogén műtrágyák alkalmazása sikerrel jár tavasszal is. A szerző adtaiból következtetni tud a gya- j korlali gazda arra is, hogy a fészek-műtrágyázás igen eredményesen alkalmazható a burgonya alá. Ezt pedig igazolják úgy a mű trágyázás! kísérleteink, valamint a gyakorlati tapasztalat is. Szerző rámutat könyvében árra, hogy megfelelő szerves és műtrágyázással ellensúlyozhatok még gyenge homokon is a rossz időjárás kedvezőtlen hatásai. Szerző úttörő munkát v.égzeti, midőn ezt a könyvet megírta, Nem terjedelmes, ;i tehát még gyakorlati emberek részéről is könnyen áttanulmányozható könyv ez. mely igen értékes adatokat csoportosít és ezzel átekinthetővé teszi az egész burgonyatermelésünket az időjárással kapcsolatosan. Minden burgonyatermesztőnek és ler- mészetkedvelőnek melegen ajánlható tz a könyv, mely beszerezhető a szerzőnél Debrecen — Tisza István“ Tudomány Egyetem — cím alatt. A könyv ára 5 P. De beszerezhető ez a könyv a Tiszántúli Mezögazadsági Kamaránál is — Debrecen, Hunyadi-utca 5. cím alatt is. ; Westsik Vilmos, gazdasági szaktanár. A fenti címmel a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kiadásában egy új szakkönyv jelent meg a könyvpiacon Dr. Be- rényi Dénes egyetemi m. tanár tollából, aki a debreceni tudományegyetem me teorologiai intézetének vezetője. A könyv kiterjedése 128 oldal és szövege három főrészben van csoportosítva. Az 1. főrész letárgyalja a burgonyatermelést általában, valamint Hazánk helyzetét az európai burgonyatermesztés- ben. A II. főrészben szakszerű részletességgel van leírva Magyarország burgonyatermesztése a főbb burgonyavidékeken a termesztés helyzete, annak jelentősége egyes vármegyék szerint, továbbá a fajták megoszlása, a. fajtákra vonatkozó vizsgálatok és a burgonyára vonatkozó talaj és éghajlati igények. A III. főrész leírja a kapcsolatokat az egyes éghajlati elemek és a burgonya terméseredményei között. valamint az éghajlati elemek összefüggését a magyarországi burgonyatermesztés uözötí. Ugyancsak ismerteti ez a rész a homosii vetésforgók összefüggését a csapadékkal. További sorokban le \ annak írva a burgonyatermesztés eredményei ez egyes birtckcsoportok szerint. valamint az összefüggés a burgonya és más mező- gazdasági növények termései között. Meg kell állapítani, hogy a könyv ösz- szeállítása eredeti elgondolás szerint ment végbe és egy határozott irányú szakkönyv. Ugyanis szerző a burgom a- termesztésre vonatkozó minden szakismeretet az időjárással hozza kapcsolatba és minden fejtegetését időjárási adatokkal indokolja meg. Minden indokolása pedig 15- 20 éves időjárásbeli adatokra és feljegyzésekre támaszkodik-. Nagy értéke a könyvnek az, hogy a burgonya termesztése és terméseredményeire ronalkozó szakismereteket minden részletében statisztikai és meteorológiai adatokkal világítja meg. El lehet mondani, hogy az adatok öszegy üjtése és csoportosítása hangyaszorgalommal történt. Nagyon tanulságos ez a könyv neu: csak szakemberek, hanem minden burgonya termesztő számára és így érdekes olvasmány mindenki számára, aki előszeretettel viselteti ka természet iránt. A gyakorlati gazda számára rendkívül érdekes a szerző ama fejtegetése, mely a burgonya terméseredményeinek alakulását megindokolja az időjárásbeli adatokkal. E szerint megtudjuk azt. hogy a burgonya termésére döntő hatással van a július és augusztus havi időjárás. Ha a jelzett 2 hónapban elegendő csapadék jelentkezik és a hőmérséklet nem túl magas, úgy jó burgonyatermés következik be. Kevés július és augusztus havi csapadék és magas hőmérséklet pedig gyenge burgonyaterméseknek az oka. Szerző szerint a burgonya termése döntően függ a tenyészidö alatt bekövetkezett csapadéktól tehát május elejétől augusztus végéig keletkezett esőktől. Míg az őszi és tavaszi gabonafélék, valamint a kukorica és répa termését döntően befolyásolja az őszi és téli csapadék, valamint ennek okszerű megrőzése .:/.a k szerű lalajmüveléssei, addig a burgonya termése kevésbé függ az őszi és téli. mindinkább a tavaszi és nyári csapadéktól szóval a burgonya tenyész- ideje alatt bekövetkezett esőzésektől és hőmérséklettől. Bőséges nyári esözesek és mérsékelt meleg jó hatással vannak a burgonya termésére, De megtudjuk a szerző adataiból azt is. hogy megfelelő Felfedezték a „plasztikus“ fényképezést Németországban Németországban a plasztikus fényképezés problémáját hosszú és fárasztó kísérletek után végre sikerült a gyakorlat* ban is megvalósítani. Azok a találmányok. amelyek eddig a plasztikus filmre vonatkoztak, mind a stereoskopiám alapultak. Ennek egy nagy hátránya volt, ugyanis a nézőknek a képek szemlélésénél eoy különleges készüléken kellett keresztülnézni, hogy a film doniborúnak látszék. Most azonban közös munkával egy messzemenő találmányt fedeztek fel, mely lehetővé teszi á plasztikus képeknek szabad szemmel való szemle lését, minden segédeszköz nélkül. Rövidesen a nagy európai kiállításokon ezen plasztikus lényképek bemutatásra kerülnek. A kísérletek azonban tovább folynak a domború fényképek munkaképessé tétele éi dekében és nincs messze már az az idő, amikor az újságokban a fényképek plasztikusan fognak megjelehni. — MINDENFÉLE iskolai papír és írószer beszerezhető a legolcsóbb árkor many biztosi árakon JÓBA papirtízleté- b«a
