Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)

1942-07-16 / 159. szám

4. oldal Nyikvidék ä SZAqojlcsi hirIAP (Trianon 23.) 1942 július 16. SÓSTÓI STRAND NYITVA. 1 ciáját kíméletlenül legyilkolná a bolsevizmus, népét pedig kihur- colná Turkesztánba, elpusztulna a föld színéről *egy angolszász, illet­őé bolsevista győzelem esetén. Mi magyar pártiak vagyunk, a mi érdekünk az, hogy magyarként megmaradjunk és ezért kell együtt küzdenünk a a némettel az olasszal a bolseviz­mus ellen és a győzelmet minden^ erőnkkel biztosítanunk kell , , El kell látni katonáinkat, ha ez koplalásunkba.', 'éhezésünkbe lis ke­rülne, mert jobb szükséget szen­vedni itthon, mint odakint a bom­bazáporban élni. Ezért kell bele­nyugodni a jegyrendszerbe, ezért nem szabad (gáuncsiokm áruló mód­jára a szigorító intézkedéseket, ezért _ nem szabad elégedetlenkedni és kritizálni, nem szabad tekintélyeket rombol­va kiélezni az ellentéteket, hanem ha tudunk valami jobb megoldást, akor hozzuk ezt jótanács formá­jában nyilvánosságra. De ez a ta­nács önzetlen tanács legyen, a kö­zösség érdekeit szem előtt tartó. És úgy kell élnünk, hogy a rendet, a fegyelmet belátással, tudatos hazafisággal kemé­nyen fent kell tartanunk. Ami a másik kérdést illeti, itt hangoztatja a szónok, hogy az át­állításnál szellemi erők megnyil­vánulására van szükség, nem Pe_ dig csupán személyek cseréjére. A gazdasági életben nem csupán keresztény személyeket kell be­vinni a nem keresztények helyé­be, hanem a keresztény erkölcsi- séget, az evangéliumi szellemet kell a gazdasági életbe vinni, nem pedig a haszonszerzés mohó vágyát és szenvedélyét. A termelés és fogyasztás viszo­nyának ismertetése utáji hangoz­tatta Korom pay dor., hogy a ter­melés célja nem vagyongyűjtés, hanem a közösség, a társak szük­ségleteinek kielégítése. A közve­títés célja ezeknek a szükségle­teknek a fogyasztóhoz juttatása, gondoskodás arról, hogy a ter- melvények valóban odajussanak. Mit ér a bűnös önzéssel szerzett vagyon, mit ér majd a sírhoz jut­va, mit teszünk vele, ha lelkiisme­retünk vádol, semmit sem ér a vagyonhalmaz, de felemel és meg­szépíti életünket az a tudat, hogy a közösségnek, embertestvéreim­nek, magyar testvéreimnek se­gítettem. A megrázkódtatásokat türelem­mel kell váselmie d fogyasztóinak, a kereskedőnek, akiknek missziója a lelkek békítése. Nem kell meg­ijedni a háború és az átállítás ter­mészetes velejárójától, a kisebb zavaroktól, a nélkülözésektől. Majd a háború után is a ten­gely oldalán kell állanunk, ott a helyünk. mert ezzel a hatalmas együttes ség gél biz­tosítjuk az új világ eljöve­telét. De akkor sem szabad sem német, sem olasz pártiaknak lennünk, hanem magyar pártiaknak, akikre nagy világtörténelmi hiva­tás vár, mert nekünk, keresztény magyaroknak kell megismertetni a világgal a keresztény világren­det. Ezt azonban át kell élni és nem szavakban kell hirdetni, át kell -élni azoknak, különösen akik máris haszonélvezői ennek a rend­nek. Tettek kellenek itt, tettek bizonyítékai! A kiszolgálás nem szégyen, elemi kötelessége min­denkinek, a társadalmi tevékenység min­den formájában kiszolgálás kell, hogy legyen. Ne halmozzunk, ne rejtegessünk, ne vegyük el az árut mások elől több haszon reményében, hanem I az elosztást ejtsük meg a legjobb arányok és lelkiismeretűnk sze­rint.'A zúgolódást csillapítsuk fel- világosító, megnyugtató tájékoz­tatással, senkinek sem lehet jobb sor­sa, mint másoknak. Lássuk el jó tanácsokkal a nem- zetpoilitiiikai szolgálatot. A kereslet és kínálat közötti viszonyt nem a másik megszorultságának kihasz­nálásával, hanem a szükséglet biztosításával kell egyensúlyba hozni. Az árak emelésével csak látszó­lagos hasznot érhetünk el, mert következményei súlyosak lesznek, megnehezítik a magunk teherbí­róképességét is. ___ Mi nden erőnkkel segítsük az egészséges közszellem kialakítá­sát, az evangéliumi erkölcs és lé­lek győzelmét, legyünk ennek küzdő katonái. Korompay Károlynak szavait lelkes élj énnél fogadták és elő­adását többször szakította meg a taps. Különösen viharosan tünte­tett a közönség, amikor Német­ország hatalmas felemelkedéséről, a német és olasz szövetségesekkel való egységes harcról és az új vi­lág együttes kialakításának szük­ségességéről, az átállításban az erkölcs győzelmének biztosításról beszélt egy új világot hirdető apostol tüzévei és szónoki készsé­gével. Az előadásokat vitéz Tornay Ist­ván elnök meghatódottan köszön­te meg, majd a tagértekezlet az elnök irányításával a kereskedő­ket és iparosokat érdeklő fontos szaknroblémákat vitatta meg. A megjelent közönség, melynek so­raiban ott láttuk dr. Gaizlemé dr. Csegezy Noémit a Baross Női Tá­Röviden beszámoltunk arról a tragikus öngyilkosságról, amely a város határában lévő Vajda-bo­korban trötént, ahol egy fiatal, alig 16 éves szép leány dobta el magától az életet. Duszka Julianna „reménytelen szerelem“ miatt vált meg az élet­től. Engedelmes, jól nevelt leány- 1 ka volt, túl érzékeny kis szíve I azonban nem bírta el az élet első I csalódását. . . A kora reggeli órákban, amíg édesanyja házi dolgaival volt el­foglalva, kiosont a lakásból, a kamrában zsineget szerzett és azt gerendára kötve felakasztotta magát. Szülei már halva találták. A kis Duszka Julianna ceruzá­val írt búcsúsoraiban meghatóan mond utolsó üdvözletét családjá­nak. Levelét a következő sorokkal Tragikus baleset történt Pátro- ha állomáson. Egy utasnak le­szállás közben a vonat kerekei le­vágták a ballábát. Július hó 14-én éjjel 0 óra 47 perckor történt a szerencsétlen­ség. A pátrohai állomásra érkező vonat egyik utasa, Pető Endre rjorn ívlártia meg, aimig az megáll, hanem a még erősen (mozgásban levő egyik vasúti ko­csiból kiugrott és olyan szeren­csétlenül esett el, hogy | bor elnökét, Lakner Béla ipartes­tületi elnököt, Czigler János ügy­vezető elnököt, Stibi József KIOSz elnököt, hálás a Barossnak ezért a rendkívüli erejű előadásért, ame­lyet, mint vitéz Tornay elnök mondotta, hallania kellett volna az egész városnak, minden ma­gyar embernek. | és fényképemet véssétek a sírkövemre Gyermekes szívével egyszerű szavakban búcsúzik levele többi részében is. — Én már megyek — írja Duszka Julianna, — sajnos, hogy ígv kell búcsúznom, de majd ta­lálkozunk . .. Én már nagyon so­kat lábatlankodtam nektek, de most már nem fogok. Nagyon sajnálom, hogy így történt, ennek így kellett lenni . .. kérlek benne­teket, hogy azért kísérjetek el utolsó utamra. Isten veletek! Szer­busztok! Pá! Duszka Juliannát gyászbabo- rult szülein és családtagjain kívül az ismerősök százai kísérték utol­só útjára. A temetési menetet könnyes szemek kísérték végig, minden úgy történt, ahogy a kis­leány utolsó levelében kívánta . . . ballába fejét a vasúti kocsi kerekei levágták. Az állomás személyzete azonnal segítségére sietett a szerencsétle­nül járt utasnak, akit feltettek a vonatra és beszállították Nyíregy­házára az Erzsébet kórházba, ahol azonnal megoperálták. A baleset ügyében megindult vizsgálat megállapította, hogy gondatlanság senki részéről nem Bodor Marika és Kiss Adél a két kitűnő fővárosi énekesnő szerepel esténként az Abbázia kávéházban ONDY GYULA a kitűnő énekes prímás és zenekara játszik. EGÉSZ NAP NYITVA. a HANGYA gyümölcsbevásárló telepe állandóan vásárol gyümölcsöt a legmagasabb napi áron. Rákóczi és Víz utca sarok. Tel. 21-34­történt, azt Pető Endre vigyázat­lansága idézte elő. Hasmáit középiskolai tankönyvek vétele és eladása Tanügyi Könyvesboltban Nyirvlzpalota. Fényképem véssék a sírkövemre — írja megható bncsnsoraiban Duszka Julianna kezdi. „Olvassátok el búcsúlevelemet A vonat kerekei levágták a bal lábát Leszállás közben történt a szerencsétlenség

Next

/
Oldalképek
Tartalom