Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)
1942-07-07 / 151. szám
(Trianon 23.) 1942 július 7. _ NyíRVíDÉK ä dZAbolcsi HÍRLAP Hogyan fulladt a vízbe Sebő Lajos? Lapunk hasábjain röviden megírtuk, hogy Sebő Lajos tiiszadaidai Fiatok-,miben Fürdés köziben a Ts-záb-a fuHla-dt. A hailáíésct ügyéiben befejeződött csandőri nyomozás megái,la• pí a ka, hogy Sebő Lajos tesvár- bátvja s zómé láttára fulladt a vízbe. A ,tragikus napion a szareinlcsétlieinül járt Sebő Lajos test vér é'Veil Sebő Lst- vámiaail ebéd után a (lakásuktól mii.nd- ös.sz'e 200 méterre llevő holt Tisza víziébe mentek Fürödni. Fürdés közben elhatározták, hogy átússzak a Tiszák Egyszerre imdu.t a két testvér a folyó átúszására, féilút-am tarthattak, amikor Sebő István észrevette, hogy est vére lemaradt. lubickol! a víziben, majd azt is 'látta., hogy levegő után kapkodva, bői elmerő , ho'J felbukkan. Jó úszó volt Sebő István, mégsem mert segítségére menni ,a ifulidiokilió- niak mert attól féilit, hogy ij.edtsqgé- bem őt is a víz alá ímeníti. így történt meg, hogy a .szerencsétlen Sebő Lajos bátyja szieme előtt fúliadt a vízbe. Sebő Istlván kiúszott a partra, csónakot kerített és azzal indult estvére megmentésére, akkorra azonban Sebő -Lajtos hűllámsír jálban -feküdt. ■ . Felismerték a lopott baromfit iSapronO -Gyöngy., Zajdécska (Mihály, Bénii Sándor és B'iaíkó László bálái la:k.cs'ok [baromfit ilqpfak. Périk edi Rudolf, Nlánássy Ar.ldor, Tisichlier László, Ilars.eiíi Ernő, iBii- osánszki János főidbírtokicsoktcll vitték el a baromfiakat. A lopott tyúkokat árusítás köziben a-z egyik tulajdonos felismerte -és így a tolivájiok •fogházba kerülitek. A nyíregyházi i töri vényszéken dr. Aiiiadviárnyi Endre büntető egyesibíró ítélkezett a tolvajok felett, akikéit fe- jenkimit 3—3 hónapi fogházra ítélitek. Az lelet jogerős. Hegedűs Lóránt ünneplése a TÉBS-ben A Magyar Vidéki SajAtudósító budaipesítd jelentése szerint dr. Fa- binyi Tilhiaimér in. ki.r. titkos tanácsos éiniöklete ailatt ünnepli teljes ülést tartod a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete, melynek keretében ünnepelte meg dr. Hegedűs Lóránt, a TEKE elnökiének heivumedik szüíetésnapját. Dr. Fabinyi Tihamér nagyszabású beszédben szólt' Hegedűs Lóránttól', mint politikusról, akadémkusról, a pénzügyi tudományok művelőjéről, a közíróiról', a pónzintézéti vezetőnő'! és érdiekképviselíeti szieirvezlörcl. Rámu- tíaifcoti arra, hogy Hegedűs Lóránt a legsúlyosabb időkben vállalttá nagy elődök után a pénzügyi tárca vezetését, megállította a bainkóprést és a vagyonválltsággail nemcsak áiliam- pénzüigyii feladatokat kívánt megoldani., hanam ezzel akarta megteremteni a föld birtokpolitika reális »ajlla-p - ját; a forgalmiadénak megalkotása, ■az ő névéihez fűződik, Hegedűs Lóránt vezetésbe ailátt a TÉBiE minden,- kor eredményesen] szolgálta a magyar bitéi szer vezet érdekeit, amikor azonban az államérdekek úgy követelték, mindenkor azokat állította előtérbe. Dr. Fabiinyi Tihamér ezután ünne- ■péliyes mel eg sza vakkal, a meg j ell en - itek nagy tetszésnyiiilválnátásátó1. kísérve fel’aivat'tá Hegedűs Lórántmak a TÉlBE taniálcstermiéibeln felállított meUl- sztobirát, amely 'Kisfalu dí Stróbl Zsög- monid műve. Csikós Andor, a Székesfehérvári és Féj'ánmeigjyeJ Takarékpénztár vezérigazgatója, a TÉBiE vidéki tagi-n- liéizetai nevében üdvözölte Hegedűs Lórántot. Szólod azok roll a nagy eredményekről', mellyek az kiváló .•naigiy egyéniségének a fővárosi és vidéki, pénzen téiz-etteknck egy érdek- képiviseletbe való tömörítése álltái ic'léírettek. Dir. Hegedűs L óráiéi: meghatóttan klö'sziönite meg az üdvözléseket és 'hangsúlyozta., hogy a- TÉBiE megah kopásának és vezetésének munkájáBártó Bánffy iDánnell földmívelés- j ügyi m. kár. miniszter cikket írt az idei aratásról a Magyar Éltet Pártja Értesítőjébe. Ez a cikk felhívja a gazdák figyelmét aura, hogy az idei aratást féltő gonddail végezzék. A miniszter cikkében a következőket mondja: A magyar katonía, mint ezer év ota már annyiszor, ma újra -vérét ontja földjéért és fajtájáért. Ebben a most folyó báréban a határok mögött élő lakosságra j is súlyos feladatok hárulnak. .Az iuh onimaradottak mindennapi munkája ma új értelmet nyer: éppen úgy a hazáért folytatott küzdelem ez, mint a messze idegenben harcoló katonáinké. Itthon a tennivalók között a legelső a termelés és a fogyasztás zavartalanságának fen tartása. Ennek megteremtésében oroszlánrésze van a gazdának, akinek váillaiin a termelés nyugszik. A gazda azonban hiába fektette bele -egész erejét, hiába dolgozott ve- röjtékeísen. egy egész esztendőn ke- r-esztüi, ha a betakarítást nem végzi e! a szükséges körültekintéssel. Minden gazdának) tisztáiban, keli lennie rajzzal, hogy a helytelen időben végzett aratást nemesek a termés meny- nyisége, hanem annak minősége is megsínyli, mert a túlérett gabonaszemben lényegesen kisebb a sikértartalom 1 s. A késői aratás egyik iháitrámyla tehát, hogy a gabona minősége csökken, másik hátránya pedig az, .hogy mennyiségileg Is kevesebb lesz a termésünk, mert a tál- érett gabona már az aratáskor köny- nyen pereg. Az a gazda, aki a the v él és szár színéből ítéli meg, -hogy mikor arasson, könnyen kárát vallja, így itdhát mindem! -egyes 'termelőt n<agy felelősség, terhel, mert akii nemtörődömségből), vagy hozzánem- értésből alkalmatlan időben takarítja be a termést <az mindnyájunk javad pazarolja é’s mindnyájunk ellen vét, A -nagyobb felelősséggel azonban a gazda nincs magára hagyatva. Tudóban mily nagy szerepe volt a pénzintézeti vezetőknek és köszöneté', mondott munkatársa inaik is. mányos ku atásek és tapasztalatok leszűrt eredményei sietnek segítségére. E megállapítások szerint aratni akkor kell, amikor a gabonaszem már nem tejes, de -körömmel még köny- myién átivágható. így iliesz az airatás a Hiegiksikeresebb, mert a kalász a keresztekben és asztagokha-n után- lenik, viszont nőm pereg el a java a kalászból. Egyetlen szem gabonának sem szabad ez idén elvesznie! Minden szem gabona növeli .a nemzet erejét. Ma méndénikánek -a legnagyobb erőfeszítést kei,'! kifejtenie és a legjnlagiyoblb .te jesítirnónyt -kell nyújtania, amiire csak képes. Mindnyájan jól tudjuk, hogy sok n-ehézlséggel kell ma- megküzdenie a -gazdának, de az iglaz.i férfimunkia értéke éppen abban rejlik, hoigv a nehézségeikkel szembe- l szálljunk és legyőzzük, azokat. Ez az * erőfeszítés ma a gazda legszentebb kötelessége. Kötelessége elsősorban saját érdekében, családjával és ház- ,népével szemben: hiszen az ő me,g- életésüket biztosítja vele. De köteles- siég-q m-int magya-miak hazájával szemben- is, hiszen ^ nagy ékl-halál- kü Ideiemben a közelilíátás zavartalansága miniden további lépés alapja. S végül keresztény, emberi kötelesisé- ge, hogv kenyereit adjon azökank, akik a magyar életi más őrhelyein, városokban, gyár ham, hivataliban, -műhélylbien szalgálljiák ugyanazt a maigy célt. Hozzá kell fognunk tehát az -aratáshoz j óidőben, el kell végeznünk -gyiorsami, hogy a munka ne torlódjék fel és be kell fejezni derekas eredménnyé]'. Ez az Idő parancsa ma a magyar gazdához. Ha csak -agy faluiban., csak egyetlen gazdaságban) áll is be fennaika- dás, az isi kihat a -többire és osök- ikentl az eredményt. Az ország közel- láfáSa a Jiegkisebb zökk-enőt is meg|- . érzi. Egyetlen gazdának muksztáLsa, vagy lainyhasága az elkövetkező télen egy maigyar kézben, kisebbé íe- hettd. a mindennapi kenyér karaját. Ennek ma annál is kelviéisibbé szabad meg öt tennie, mert hisizen a. kormány súlyos gondjai közepette is már jóé lő re gondoskodott arról, hagy sem üzemanyagban, sem munkaerőben hiány ne legyen. Erős elhatározással és akarattal fogiunk tehát a munkához és kérjük arra Isten segíiségéí, mert Isten megsegít minden ligaz harcot és nemes törekvést, a-mélyémt hittel é's önfel- áildozással doigezunk! Árdrágítások Konczol József kótaji lakos a réti szénáit mázsánként a megállapított 8 pengős ár helyett 13 pengőért árusította. 40 pengő pénz büntetésre ítélték. Katz Ignácné a petrezselymet d-rá- glítio'.ta. 40 penigő pénzbüntetést ka- patt. Simon Józsefné nyÍT/bogdán.yti iákos a ,.Krüger“ burgonyát adta drágábban. 40 pengő pénzbüntetésre ítélték. Surányi János n-vire-gyházii lakos a második leölt sertése utáni kötelező zsrít nem szolgálltiatta be, ezéirt 40 pengőre büntették. Sajben Pál nyíregyházi lakos a fejeskáposztáit, 30 fillér helyett 70 filléré rt adta el. 50 pengő pénzbüntetésre ítélték. Hunyik Ferenc rakiamazi lakos a tyúktojást darabo-nkiint 17 fillér helyett 18 fiiérért árusította. 40 pengő pénz-bűne lésre ítélte a nyíregyházi törvényszék. Az elemi kárt szenvedett szabolcsi gazdákon is segít a kormány Az 1942. év folyamán elemi kárt ) szenvedett .gazdáik azzal a kéressek gör dúltak a pénzügyminóisz terhez, hogy- -a zadóbehajtásá eljárást! függessze fel. A pénzügymiriiszter utasította a pénzügyi, gazgatóságiokat, hogy ha az elemi csapás nagymérvű és általános jeli egű és az adó behaj- tás,a .a károsult adófiizető anyjagii romlását -idézné elő, a behajtási eljárást a törllemd- adóösszeg erejéig, tartsák 'függőben. E reinidelk-ezéS folytán- & péhizügynigia zga-tósáigok felhia,talnna;z- •zák a községi eilőij áros ágoka t ('\'áiro- si ajdöhivatallokat), hogy a töde-mdő adóösszegek be,hajítását tartsák függőben a törlés ke-résztülvaze tésésiig- /Ha az elemi kár következtében a gazda összes termése teljesen megsemmisült, a fennálló összes adióhát- nalék behajtását 'kell függőben tartani eiz adótöriLés megtörténtéig. — ÍRÓ GÉP - sz*lu g mindem rod- seerü géphez állandóén Wee mia#- »égbne kapható JÓBA papfr-íróexer- iizlelben, Belhten-u. 1. Telefon 20-77, III Uránia Filmszínház jg| Julius 7-8. Csak 16 éven felülieknek! Kedden szerdán Tilos utakon Főszerepekben: ANNIE DUDAUX és GORINNE LUCHAIRE Előadások kezdete 1/S, Vi8 é» V*10 órakor. Báró Báilfy Dániel liíldiniiveltsSgyi miniszter cikke az idei aratásról Egyetlen szem gabonának sem szabad az idén elvesznie
