Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)

1942-08-21 / 188. szám

Ára ÍO íillér Nyíregyháza, 1942. augusztus 21. w^\ ' J, 1 (Trianon 23.) x. évfolyam 188 (2785.) szám ± (Z¥lt(ífi %ssztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. sz. köréki csekkszámla: 47.139. Telefón: 20—77. POLITIKA! NAPILAP * Előfizetés: egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 F Vitéz nagybányai Horthy István István király napján, amikor szerte az or­szágban bálaadóénekek és imádságok száll­tak fel az Ég Urához minden magyar temp­lomból, a ragoygó augusztusi nap szépsé­gébe és örömébe megdöbbentő erővel vá­gott bele a gyászhír: vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes úr a szovjettel vívott légiharcban hősi halált halt. , Széche­nyi emlékezetének első sorai elevenedtek meg ezen a hálaadásnak indult és mély gyászba torkolló napon: ,.Egy szó nyilallóLt a hazán keresztül, egy röpke szóban annyi fájdalom.“ Egy szó csupán és ma minden magyar házban, palotában és kunyhóban, gyárban és a mezőkön, templomokban és munkahelyeken, mikor két ember egymásra néz egymás szeméből ezt a röpke szót ol­vassa ki: elesett. Ma ez a szó felni akasztó­sul. Minden hősi halott katona halálát rész­véttel fogadja a magyar szív, most azonban úgy érezzük, hogy nem csak egy kis csa­lád gyászol, ma egy egész nemzetre hullt reá a gyász fekete leple. A szeretteikért ag­gódó édesanyák, hitvesek, vagy gyermekek ma saját aggodalmuk, vagy gyászík mellett egy másik gyásznak adnak helyt, amikor könnyet ejtenek azért ag ifjú életért akit nemrég a nemzet akarata a kormányzó­helyettesi székbe emelt, hogy legyen maj­dan vezére ennek a népnek, s most lehaj­tott fejjel meggyászolja hősi halálában. Vitéz nagybányai Horthy István halálában több történt, mint amit a hősi halottak mu­stnak fel halálukban. Nem azt gyászojuk a halálában, amit minden 38 éves ifjú ember elvesztése alkalmával erezünk. Nem is a fiút, vagy a hitvest, vagy az apát. hanem azt a éldaadóan kötelességet teljesítő magyar embert, aki nem heveredett Te a kényelem puha párnájára és nem fogadta el a szá­már a természetszerűen kijáró biztonságos életet, hanem magyar szíve sugallatára, hőst magyar élethez méltóan, példaadóar. úgy vette ki a részét a küzdelemből, ahogyan ki kell vennie minden magyarnak, akit a pa­rancs szava szólít s aki tudja azt, hogy a hitért, a hazáért, a családi tűzhelyért, gyer­mekeink boldogabb jövőjéért minden áldo­zatra készeknek kell lennünk. Az egyé­nek fájdalmát semmi sem tudja enyhíteni. Minden hősi halott hozzátartozójának a szí­ve sokáig, talán egy egész életen át sajog, de amikor ilyen fényilő példa áll előtte a hősi halottak Ég felé menetelő hanvédsere,gé­ben, akkor úgy érzi minden vesztes magyar család, hogy nem szabad zúgolódnia, mert a szegény ember fiával együtt ott áldozza éle­tét az ország első emberének fia is. És amikor erre gondolunk, akkor tekinte­tünk a budai Vár felé száll, ahol most csen­desen járnak az emberek. Csendesen, hogy ne zavarják országmentő és országgyarapitó nagy Urunk, a Kormányzó Ur és hitvese mélységes fájdalmát. Most úgy szeretnénk odavinni eléjük min­den magyar szívet, amely velük együtt vér­1904—1942. zik. Most úgy szeretnénk összegyűjteni min­den kihulló könnyet, hogy annak bőséges patakzásában megmutassuk előttük velük való együttérzésünket. Csak pár napja annak, hogy a szeretet hullámhosszán az Apa üzent a Fiának és ki hitte volna, hogy az édesapának ez lesz az utolsó üzenete a fiához, s ki gondolta volna, hogy a fiú többé nem hallja az édesapának t-'- w- V < *\K:: ' kedves, meleg, szeretettel átszőtt szavát. Ki hitte volna, hogy amikor felvirrad er­re a nemzetre az emlékezés örömnapja, amikor nemzeti zászlók kerülnek az épüle­tek Oromzatára, amikor a napsugár az élet himnuszát dalolja, amikor az ország fővá­rosa ünnepi díszbe ölözik, ki hitte volna, hogy fekete zászlók kerülnek a nemzeti színű zászlók mellé és feketére változik a ragyogás, könnyesen szomorúvá torzul sok kacagó arc. Vitéz nagybányai Horthy István kormány- I zóhelyetites Ur nincs többé az élők sorában, hősi magyar halottak élén menetel Csaba királyfi seregéhez csatlakozva s onnan felül­ről int, mutat példát minden magyarnak a nemzet áldozatos szeretetére. Vitéz nagybányai Horthy István életrajza Vitéz nagybányai Horthy István 1904-ben született Pólában. Középiskolai tanulmá­nyainak elvégzése után a budapesti József Nádor Műegyetem hallgatója lett és itt gé­pészmérnöki oklevelet szerzett. Már műegyetemi hallgató korában kez­dett el a repüléssel foglalkozni. Miután 1918. augusztusától az Összeomlásig a fiumei tengerészeti akadémia növendéke volt, tehát katonai kiképzésben már részesült, 1926- ban önként jelentkezett katonai -szolgálatra ;; és júniustól szeptemberig, majd 1927. júniu­sáéi szeptemberig szolgálatot teljesített a magyar légierőknél. Ez idő alatt megsze­rezte a különböző repülő fokozatokat és mint pilóta egyik vadász századhoz nyert beosztást. 1299-ben nyerte el a repülőbádna- gyi rendfokozatot. Évenkint bevonult ez­után is a légierőkhöz gyakorlatra s vadász századához vonult be 1938. szeptemberében majd 1939. tavaszán és őszén, 1939. január óta tartalékos repülőfőhadnagy volt. Műegyetemi tanulmányainak befejezése után hosszabb külföldi utat tett. Tanulmány, útjáról visszatérve, 1939. novemberében a m. kir. állami xas- és acélgyárak szolgálatá­ba lépett főmérnöki minőségben. 1933-ban műszaki tanácsossá. 1935-ben helyettes igazgatóvá lépett elő és még ez évben meg­bízatást kapott vezérigazgatói helyettesi teendők éllátására is. 1935. november havá­ban miniszteri tanácsosi címmel Hibáztatott fel. 1937. július havában igazgatóvá nevez­tetett ki, 1939. október havában pedig a vezérigazgatói teendők ellátásával bízatott meg. 1940. június 1-ével a m. kir. államvasutak igazgatóságának elnökévé neveztetett ki. 1941. július hó 4-én kelt legfelsőbb elhatá­rozással államtitkári címmel ruháztatott fel. 1940. november 13-án Jásznagykunszol- nok vármegye a Felsőház tagjává válasz­totta. Vitéz Horthy István mint m. kir. állam­vasutak igazgatóságának elnöke; aránylag rövid működési ideje alatt számtalanszor tanujelét adta annak, hogy a közlekedés problémáinak egyik legalaposbb ismerője, szolgálatát kiváló hozzáértéssel, nagy kö­rültekintéssel és páratlan lelkiismei etes- ség'gel látta el, úgyhogy nagyrészben az ő kiváló munkásságának volt köszönhető, hogy az államvasutak a mai rendkívüli vi­szonyok mellett a közlekedés terén reáhá­ruló feladatoknak eleget tudtak tenni. Vitéz nagybányai Horthy István élénk te­vékenységet fejtett ki az egyesületi és sportéletben is. Kor.mányzóhelyeitiessé tör­tént megválasztásáig elnöke volt a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alapnak! a Magyar Polo Clubnak, a Diákkaptár Szövetségnek, társelnöke a Magyar Cserkészszövetség­nek és elnöke a Magyar Touring Clubnak. Magasan felfelé ívelő pályafutásának új irányt szabott ki a nemzet akarata, 1942. február 19-én, amikor közfelkiáltá-sal vitéz nagybányai Horthy Istvánt kormáryzóhe- lyettessé választotta. Benne látta a nemzet azt a férfiút, aki méltó arra, Hogy a Kor­mányzó Urnák, az Apának az eszméit to­vább hordozza s a megnehezedett időben segítőtársa legyen a munkában. Vitéz Horthy István a nemzet által reábí- zott méltóságot hűséggel töltötte be. A kor­mányzás dolgaiban nem volt még része, el lenben példát mutatott minden idők minden magyarjának a nemzet szolgálatára akkor, amikor ez év májusában önként jelentke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom