Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)

1942-08-21 / 188. szám

Ára ÍO íillér

Nyíregyháza, 1942. augusztus 21. w^\ ' J, 1

(Trianon 23.) x. évfolyam 188 (2785.) szám ± (Z¥lt(ífi

%ssztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. sz. köréki csekkszámla: 47.139. Telefón: 20—77.

POLITIKA! NAPILAP * Előfizetés: egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 F

Vitéz nagybányai Horthy István

István király napján, amikor szerte az országban bálaadóénekek és imádságok szálltak fel az Ég Urához minden magyar templomból, a ragoygó augusztusi nap szépségébe és örömébe megdöbbentő erővel vágott bele a gyászhír: vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes úr a szovjettel vívott légiharcban hősi halált halt. , Széchenyi emlékezetének első sorai elevenedtek meg ezen a hálaadásnak indult és mély gyászba torkolló napon: ,.Egy szó nyilallóLt a hazán keresztül, egy röpke szóban annyi fájdalom.“ Egy szó csupán és ma minden magyar házban, palotában és kunyhóban, gyárban és a mezőkön, templomokban és munkahelyeken, mikor két ember egymásra néz egymás szeméből ezt a röpke szót olvassa ki: elesett. Ma ez a szó felni akasztósul. Minden hősi halott katona halálát részvéttel fogadja a magyar szív, most azonban úgy érezzük, hogy nem csak egy kis család gyászol, ma egy egész nemzetre hullt reá a gyász fekete leple. A szeretteikért aggódó édesanyák, hitvesek, vagy gyermekek ma saját aggodalmuk, vagy gyászík mellett egy másik gyásznak adnak helyt, amikor könnyet ejtenek azért ag ifjú életért akit nemrég a nemzet akarata a kormányzóhelyettesi székbe emelt, hogy legyen majdan vezére ennek a népnek, s most lehajtott fejjel meggyászolja hősi halálában.

Vitéz nagybányai Horthy István halálában több történt, mint amit a hősi halottak mustnak fel halálukban. Nem azt gyászojuk a halálában, amit minden 38 éves ifjú ember elvesztése alkalmával erezünk. Nem is a fiút, vagy a hitvest, vagy az apát. hanem azt a éldaadóan kötelességet teljesítő magyar embert, aki nem heveredett Te a kényelem puha párnájára és nem fogadta el a számár a természetszerűen kijáró biztonságos életet, hanem magyar szíve sugallatára, hőst magyar élethez méltóan, példaadóar. úgy vette ki a részét a küzdelemből, ahogyan ki kell vennie minden magyarnak, akit a parancs szava szólít s aki tudja azt, hogy a hitért, a hazáért, a családi tűzhelyért, gyermekeink boldogabb jövőjéért minden áldozatra készeknek kell lennünk. Az egyének fájdalmát semmi sem tudja enyhíteni. Minden hősi halott hozzátartozójának a szíve sokáig, talán egy egész életen át sajog, de amikor ilyen fényilő példa áll előtte a hősi halottak Ég felé menetelő hanvédsere,gében, akkor úgy érzi minden vesztes magyar család, hogy nem szabad zúgolódnia, mert a szegény ember fiával együtt ott áldozza életét az ország első emberének fia is.

És amikor erre gondolunk, akkor tekintetünk a budai Vár felé száll, ahol most csendesen járnak az emberek. Csendesen, hogy ne zavarják országmentő és országgyarapitó nagy Urunk, a Kormányzó Ur és hitvese mélységes fájdalmát.

Most úgy szeretnénk odavinni eléjük minden magyar szívet, amely velük együtt vér1904—1942.

zik. Most úgy szeretnénk összegyűjteni minden kihulló könnyet, hogy annak bőséges patakzásában megmutassuk előttük velük való együttérzésünket.

Csak pár napja annak, hogy a szeretet hullámhosszán az Apa üzent a Fiának és ki hitte volna, hogy az édesapának ez lesz az utolsó üzenete a fiához, s ki gondolta volna, hogy a fiú többé nem hallja az édesapának

t-'- w- V <

*\K:: '

kedves, meleg, szeretettel átszőtt szavát.

Ki hitte volna, hogy amikor felvirrad erre a nemzetre az emlékezés örömnapja, amikor nemzeti zászlók kerülnek az épületek Oromzatára, amikor a napsugár az élet himnuszát dalolja, amikor az ország fővárosa ünnepi díszbe ölözik, ki hitte volna, hogy fekete zászlók kerülnek a nemzeti színű zászlók mellé és feketére változik a ragyogás, könnyesen szomorúvá torzul sok kacagó arc.

Vitéz nagybányai Horthy István kormány- I zóhelyetites Ur nincs többé az élők sorában, hősi magyar halottak élén menetel Csaba királyfi seregéhez csatlakozva s onnan felülről int, mutat példát minden magyarnak a nemzet áldozatos szeretetére.

Vitéz nagybányai Horthy István életrajza

Vitéz nagybányai Horthy István 1904-ben született Pólában. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a budapesti József Nádor Műegyetem hallgatója lett és itt gépészmérnöki oklevelet szerzett.

Már műegyetemi hallgató korában kezdett el a repüléssel foglalkozni. Miután 1918. augusztusától az Összeomlásig a fiumei tengerészeti akadémia növendéke volt, tehát katonai kiképzésben már részesült, 1926- ban önként jelentkezett katonai -szolgálatra ;; és júniustól szeptemberig, majd 1927. júniusáéi szeptemberig szolgálatot teljesített a

magyar légierőknél. Ez idő alatt megszerezte a különböző repülő fokozatokat és mint pilóta egyik vadász századhoz nyert beosztást. 1299-ben nyerte el a repülőbádna- gyi rendfokozatot. Évenkint bevonult ezután is a légierőkhöz gyakorlatra s vadász századához vonult be 1938. szeptemberében majd 1939. tavaszán és őszén, 1939. január óta tartalékos repülőfőhadnagy volt.

Műegyetemi tanulmányainak befejezése után hosszabb külföldi utat tett. Tanulmány, útjáról visszatérve, 1939. novemberében a m. kir. állami xas- és acélgyárak szolgálatába lépett főmérnöki minőségben. 1933-ban műszaki tanácsossá. 1935-ben helyettes igazgatóvá lépett elő és még ez évben megbízatást kapott vezérigazgatói helyettesi teendők éllátására is. 1935. november havában miniszteri tanácsosi címmel Hibáztatott fel. 1937. július havában igazgatóvá neveztetett ki, 1939. október havában pedig a vezérigazgatói teendők ellátásával bízatott meg.

1940. június 1-ével a m. kir. államvasutak igazgatóságának elnökévé neveztetett ki. 1941. július hó 4-én kelt legfelsőbb elhatározással államtitkári címmel ruháztatott fel.

1940. november 13-án Jásznagykunszol- nok vármegye a Felsőház tagjává választotta.

Vitéz Horthy István mint m. kir. államvasutak igazgatóságának elnöke; aránylag rövid működési ideje alatt számtalanszor tanujelét adta annak, hogy a közlekedés problémáinak egyik legalaposbb ismerője, szolgálatát kiváló hozzáértéssel, nagy körültekintéssel és páratlan lelkiismei etes- ség'gel látta el, úgyhogy nagyrészben az ő kiváló munkásságának volt köszönhető, hogy az államvasutak a mai rendkívüli viszonyok mellett a közlekedés terén reáháruló feladatoknak eleget tudtak tenni.

Vitéz nagybányai Horthy István élénk tevékenységet fejtett ki az egyesületi és sportéletben is. Kor.mányzóhelyeitiessé történt megválasztásáig elnöke volt a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alapnak! a Magyar Polo Clubnak, a Diákkaptár Szövetségnek, társelnöke a Magyar Cserkészszövetségnek és elnöke a Magyar Touring Clubnak.

Magasan felfelé ívelő pályafutásának új irányt szabott ki a nemzet akarata, 1942. február 19-én, amikor közfelkiáltá-sal vitéz nagybányai Horthy Istvánt kormáryzóhe- lyettessé választotta. Benne látta a nemzet azt a férfiút, aki méltó arra, Hogy a Kormányzó Urnák, az Apának az eszméit tovább hordozza s a megnehezedett időben segítőtársa legyen a munkában.

Vitéz Horthy István a nemzet által reábí- zott méltóságot hűséggel töltötte be. A kormányzás dolgaiban nem volt még része, el lenben példát mutatott minden idők minden magyarjának a nemzet szolgálatára akkor, amikor ez év májusában önként jelentke-