Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)

1942-08-18 / 186. szám

Ára ÍO fillér Nyíregyháza, 1942. augusztus 18. (Trianon 23«) x. évfolyam (2783.) szám Kedd M#ebt&ziö&£g és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. sz. takarék! csekkszámla : 47.139. Teleién: 20—77. POLITIKAI NAPILAP * Előfizetés: egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P, Dr. Antal István nemzetvédelmi miniszter előadása a debreceni nyári egyetemen a nemzeti propaganda jelentőségéről és feladatairól A debreceni nyári egyetem rendkívül gazdag és változatos magyarságr.idomá- nyi előadássorozatának messze kimagas­ló jelentőségű záróelőadása hangzott el hétfőn délelőtt 10 órai kezdettel. — Dr. Antal István nemzetvédelmi propagania- miniszter a legidöszerőbb általános és közelebbről níagyar sorsproblémával, a propaganda jelenőségével foglalkozott. Előadása során többek között a kö­vetkezőket mondotta: — Az emberi életközösség nagy kérdé­seinek megítélésénél gyakran ellentétes ‘elfogások és eszmemenetek alakulnak ki. A rendezett állami lét előfeltétele az. hogy a különböző felfogások között össz­hang . alakuljon ki és embertársainkat a politikai igazságról meggyőzzük. Ezért volt és van mindig politikai propaganda, A propaganda eszközei igen különbö­zőek, a szükségletek szerint változnak. Változik a propaganda célja is és válto­zik a tömeg is. A propaganda különféle eszközeisol szólva megállapította, hogy minden pro­paganda csak akkor jó és tartósan ered­ményes, ha az igazság, az erkölcs és a magas eszmények szolgálatában áll. Ezután a propaganda történelmi fejlő­dését mutatta be, megállapítva azt, hogy nincs nép, amely lemondhatna a propa­ganda fegyveréről. — De lényeges kettős alaptörvénye a propagandának, hogy olyan ügyet, amely­nek nincs meg a kellő igazsága, hosszabb időre á legragyogóbb propagandával sem lehet népszerűvé tenni, viszont nincsen olyan jó ügy, a közösség érdekeit szol­gáló törekvés sem. amelynek ne volna szüksége céltudatos propagandára. Sok­szor a nemzet legvitálisbb érdekei, legne­mesebb törekvései buknak el, mert nincs kellő hírverés, amely megtalálhatná a lelki kapcsoatot a tömegekkel. Á magyar propaganda mindig méltó a nemzet géniuszához; —- A magyar propaganda sajátos jel­lemző vonása, hogy mindig méltó volt a nemzet dicső géniuszához és gyakran év­századokra vetette előre a nemzetveze- íés helyes irányát. Nemzeti propagan­dánk mestere: Zrínyi. Rákóczi, Széche­nyi és Kossuth, mind a nemzet szebb jö­vendőjének útjára igyekeztek terelni ko­runk érdeklődését. Megemlékezett a kártevő propagan­dáról is, amely gyakran érvényesült a magyar történelemben. Zrínyi Miklós és Pázmány Péter a. ma­gyar nyelv, irodalom és nemzeti szemlé­let fejlesztésében örök érdemeket szerez­tek. A magyar propaganda történetében kiváló helyet foglal el II. Rákóczi Fe­renc, a fejedelem nagystílű propaganda tevékenysége, akinek korához számos röpírat és külpolitikai akció is fűződik, amely a magyar ügyet európai üggyé tette. Széchenyi és Kossuth nemcsak hatal­mas államférfiúi, hanem nagystílű propa­ganda tevékenységükkel is hozzájárul­tak a nemzet ügyének előbbreviteléhez. Széchnyi sokoldalú felvilágosító, meg­győző, nemzetnevelő tevékenysége köz­ismert. Tanítása most, születése után másfélszázaddal is — mint Kormányzó Urunk mondotta — égő fáklyaként vilá­gít nemzetének. Míg Széchenyi azt hir­dette, hogy a magyarságnak újból bele kell helezkednie európai hivatásába, addig Kossuth Lajos a Habsburgok elle­ni küzdelemben, majd a szabadságharc után a külföldi rokonszenv megszervezé­sében művelt csodákat. — A legutóbbi években batamas és céltudatos propaganda érvényesült a ma­gyarság ellen a pánszláv gondolattal, a szlovák, a délszláv és az erdélyi román kérdéssel kapcsolatban. Ennek szomorú eredményeit Trianonban láthattuk. — A propaganda legközvetlenebb ha­tása az elmúlt világháborúban nyilatko­zott meg, amikor az antant hatalmak sokkal jobb és céltudatosabb propagan­dával rendelkeztek, mint a központi ha­talmak s ezért eredményesen folytatták bomlasztó tevékenységüket. Sajnos, az ellenünk irányuló propagan­da tevékenységet a világháború előtti ki­csinyes párharcokban vergődő magyar politika nem ismerte fel s így az ellen séges propaganda a világháború után. a béketárgyalások alkalmával és a jogos magyar kívánságok ellen irányuló szelle­mi hadjárattal csak folytatódott. A propaganda mai helyzete és jövője Az új totális államok a legnagyobb fi­gyelmet és a legnagyobb áldozatot szen­telik a propaganda ügyének. A demokra­tikus államokban is megfelelő méretű és ügykörű hatalmas propaganda szervek működnek. Mindez azt bizonyítja, hogy a régi és kezdetleges módszerekkel nem lehet többé megvédeni a nemzet legfontosabb érdekeit. — A mai háborúban a belső lelki front és munkafront egységét igyekszik az el­lenséges propaganda megbontani. Közel két tucatnyi névtelen vagy álnév alatt I működő ellenséges rádióállomás igyek­szik az éter hullámain keresztül terjesz­teni nálunk is a bomlás mérgét. A véde­kezésnek tehát a legszélesebb körűnek kell lennie. Magyarország háborús, társadalmi és szociális problémái egyaránt megkövete­lik a belföldi közvélemény egységes irá­nyítását végző propagandatevékenység céltudatos kifejtését. Az általános közjó gondolatát valló és érvényesítő nemzeti állam nem is tűr­heti, hogy egységét megbontsák és a közfelfogást önző egyéni, vagy partíkulá- i ris érdekek szolgálatába állítsák. A nem- | zetnevelő, íársadalomnevelő és népfelví- | lágosító propagandához pedig intézmé- f nyes keret -kell, amely nemcsak különle- ? ges kormányzati ággá, szaktudománnyá. \ sőt művészetté fejleszti a propagandát, I hanem azt élethivatásszeren, sőt külde- i tésszerüen is gyakorolja, ! — Ennek a szervnek a feladata kikrís­| tályosítani a nemzet egyetemének világ­nézetét és általános politikai hitvallását, megszüntetni az államélet és a társadal- I mi élet kettősségét sőt sokszor a szem- | benállását s a kettő etikumának egyesí- i tésével érvényesíteni a nemzetállam esz- ; ményét, megszervezni az alkotó munka egészséges közszellemét és a társadalom nemzeti öntevékenységét, közös nevező­re hozni a közéleményt és a nemzet nagy életkérdései és általános nemzeti céljai tekintetében, lelkileg és szellemileg al­kalmassá tenni a nemzetet a háború ter­heinek viselésére és a helytállásra, a vi­lág minden részében élő magyarságban egységes magyar közszcllemet kialakíta­ni, végül külföldön meghirdetni a jogos magyar célokat és azok megvalósulását korszerű eszközökkel elősegíteni. Ha a háború véget ér, az igazi nem­zeti. propaganda meg fog maradni s bi­zonyára nemzetközi rendszabályok fog­ják szabályozni a propaganda működését is. — A közérdekű, az emberi együttmű­ködést szolgáló propagandának azonban alapfeltétele, hogy erkölcsi alapokon áll­jon és az igazságot terjessze. így a pro­paganda át fog alakulni és hasonlatossá lesz minden idők leghatásosabb, legáldá­sosabb és legeszményibb propagandájá­hoz, a krisztusi tanok terjesztéséhez. (MTI.) Nem lesz az idén második arcvonal Stockholmból jeientík, Churchill moszkvai htjával kapcsolatosan érdekes tudósítást közöl a Svenska Dagbíaded. Londonban Churchill moszkvai útja a legnagyobb meglepetést keltette. Az történt ugyanis, hogy Londonban csak akkor értesültek erről az útról, aAtíkor már az amerikai hírszolgálat közölte a nyilvánossággal. Megálapítja a lap, hogy Churchill vák lalkozásának főcélja Sztálinnak meggyő­zése volt. Az angol és amerikai hadsereg ugyanis nincs abban a heyzetben, hogy ebben az évben felállítsa a második arc­vonalat. (MTI.) A moszkvai határozat csak nemleges A Síefani Iroda a Churchill és Sztálin moszkvai találkozásáról kiadott hivatalos jelentéssel foglalkozik és megállapítja, hogy a közleménynek az a megállapítá­sa, hogy íoytatní fogják a háborút, meg­lepetést keltett. Teljesen érthetetlen, nem tudni, hogy milyen rejtélyes okok késztették a szö­vetséges feleket ennek a háború meneté­ben egészen természetes következmény­nek az újbóli megállapítására. Hacsak az nem, hogy a szövetségesek valamelyike attól tartott, hogy a másik fél esetleg hajlandó volna abbahagyni a háborút. Egyébként a határozatok tejjesen. nem­legesek. A ■ közleményben egyetlen tevő­leges határozatot sem lehet fellelni. i Berlinben letartóztattak egy cseh terroristát Az egyik berlini pályaudvaron egy em­ber nagyobb csomagot helyezett el A csomagot felnyitották és 55 darab angol gránátot találtak benne. Másnap a jelent­kezéskor a csomag elhelyezőjét le akar­ták tartóztatni, ez azonban revolvert rán­tott és" vadul lövöldözni kezdett. így is sikerült lefogni és megállapították, hogy cseh származású ember, angol szolgálat­ban álló terrorista, aki nagyobb bűncse­lekmény elkövetésére készült. (MII.) Indiában állandó a forrongás Az angol hírszolgálat jelentése szerint Bangaleroban a. rendőrség a tüntetőkkel szemben fegyverét használta. Egy ember meghalt, 28 megsebesült. A tüntetőik ed­dig 27 katonát öltek meg, vagy sebesítet- tek. meg. Ugyancsak az angol, hírszolgálat jelen­ti, hogy Nagpurban a tömeg két rendőr­őrszobát megtámadott. A katonaság aug. 12—15-ike között 42-szer használta a fegyverét és 25-ször lépett közbe. — A halottak száma ezalatt 30 volt. A rendőrség fegyverhasználata követ­keztében 2 ember halt meg és 8 sebesült meg. (MTI.) Svédországban letartóz­tattak két kémet Stockholmi jelentés szerint letartóztat­tak két honosított oroszt, akik idegen ál­lam részére teljesítettek kémszolgálatoí A kémek az egyik közeli erdőben titkos rádióleadóállomást tartattak fenn. A je­lentés szerint a ‘leadógépeket szovjdt ügynököktől kapták. (MTI.) Amerika nagy adó­emelésre készül Newyorki jelentés szerint az amerikai kormány nagy pénzügyi reformra készül. Tizenöt százlékos forgalmi adót akarnak bevezetni az árukra. Ezzel mintegy 10 milliárd dolláros bevételhez jutna a kor­mány. A terv ipari és kereskedői körök­ben nagy izgalmat váltott ki. (MTI )

Next

/
Oldalképek
Tartalom