Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)
1942-08-17 / 185. szám
(Trianon 23.) 1942 augusztus 17, mm Elítéltek egy tolvajt és orgazdáját Pataki Gusztáv nagyecsedi lakos Németi Károly, Kovács Lajos és Szász Rozália nagyecsedi lakosoktól élelmiszert és fehérneműt lopott, melyeket minden alkalommal Berger Hermann kereskedő, nagyecsedi lakosnak adott el s az érte kapott pénzt elmulatta. Most vonta felelősségre a nyíregyházi kir. törvényszék. A bíróság Pataki Gusztávot egy évi börtönbüntetésre, Berger Hermant pedig orgazdaságért hat hónapi börtönbüntetésre ítélte, ezenkívül mindkettőjükre mellékbüntetésként 300—300 pengő pénzbüntetést is kiszabott a bíróság. Az ítélet mindkét elítélttel szemben jogerős. Két évi börtönbüntetésre Ítélték a kéki betörőt \ Lapunk csütörtöki számában beszá- | moltunk arról, hogy sikerült kézrekeríte- | ni ifj. Boros Károly bikaerős betörőt, aki | Kék község páncélszekrényét egy éjsza- )j ka elemelte s akinek egyébként is több K bűncselekmény terhelte a lelkiismeretét. A nyíregyházi kir. törvényszék nyomban tárgyalást tűzött ki s pénteken már ítéletet is hozott Boros ügyében. rolyt 2 évi börtönbüntetésre ítélték. Az ítélet jogerős. Milyen téli ruhaneműt gyújtsunk a harctéren küzdő honvédeink reszere Árdrágítást ítéletek Sarka János jármii lakos az elsőrendű vetőmag Krüger burgonya mázsáját 10 pengő legmagasabb ár helyett 16 pengőért árulta. A nyíregyházi kir. törvényszék jogerősen 200 pengő pénzbüntetésre ítélte és elrendelte az 500 pengő értékű burgonya elkobzását is. Ifjú Bodnár Márton rakamazi lakos az elsőrendű réti szénáért a 9 pengős legmagasabb ár helyett mázsánként 14 pen- pőt követelt. Jogerősen 100 pengő pénz- büntetésre ítélték és a 800 pengő értékű szénát elkobozták. Demjén Józseíné, Máíyás János és Mátyás Jánosné kótaji lakosok a sodronyszeget kilogramonkínt 90 fillér legmagasabb ár helyett 1 pengő 60 fillérért árusították. A nyíregyházi kir. törvényszék egyenként 50 pengő pénzbüntetésre ítélte őket. Az ítélet jogerős. Nagy Gyula nyíregyházi lakos engedély nélkül háziszappant főzött és árusított, Jogerősen 40 pengő pénzbüntetést kapott. Oroszországiban szélsőséges kontinen- i íális időjárás uralkodik, amiből ránknéz- j ve a legszokatlanabb és legfenyegetőbb a tál. Hónapokon keresztül 30—40 fok hideg uralkodik, hófúvásokkal és hatalmas szelekkel váltakozva. Azokra, akik az időjárásnak ezt a szeszélyességét nem ismerik, az orosz tél katasztrofális lehet. Mindnyájunk előtt ott lebeg Napoleon téli háborúja, mely ezrével szedte az áldozatokat és mondhatni puskalövés nélkül pusztította el a francia hadsereget. Az orosz nép évszázadok folytán kitanulta, hogyan lehet védekezni a télnek kegyetlensége ellen s így választotta í meg ruházatát, alakította át életmódját télen az időjárásnak megfelelően. Ha oroszokat látunk téli öltözetben, ! önkénytelenül az a véleményünk, hogy I a ruhájuk nagyon rosszul van szabva s a bunda pedig esetlenül nagy. Pedig a hi- j deg elleni védekezésnek legcélszerűbb ! módja s talán a legegyszerőbb módja is \ a bő. laza öltözködés. Atest felmelegíti j a levegőt maga körül, ez a meleg levegő ; megreked a ruha redőiben és védő meleg | réteget létesít a test körül. Minél több l ráncban van a ruha rajtuk, annál mele- | gebb. Fokozza a ruha melegségét az, | hogyha a nyílások körül kézfejnél, nyak- I nál, lábnál beszűkül, tehát nem engedi, I hogy a meleg levegő kihúzódjék a ruhá- 1 ból. Milyen legyen tehát az öltözködés? ] Vegyünk alsóruhát, ez legyen bő, lika- 5 esős, puha anyagból, kötve vagy horgolva, esetleg lazán szőve. A merev, kemény vászon nem melegít. Elszorítva a testen sehol sem legyen mert akkor a vérkeringést akadályozza, főleg tehát a kéz- és lábfejnél ne legyen jj szoros, éppen csak a testhez simuljon. A l felsőruha is legyen puha, ritka szövésű, I né szorítson sehol. Jó, ha a nyak jó magasan gombolódik, a kabátujjak és a nadrágszárak csuklónál, illetve bokánál í beszűkülnek. Felsőkabátnak legmegfele- * lőbb a bunda, belől prémmel mert itt is a szőrzet között megreked a levegő és felmelegíti a testet, A prém fölé legmegfelelőbb, ha szél- és esöálló vitorlavászon réteg kerül. Ez nem engedi átfujni a szelet, tehát a test által felmelegedett levegő nem távozhat el, a test nem tud lehűlni. A fej védéséhez legalkalmasabb a szőrrel bélelt bő sapka, vagy kucsma. Minél szélben nem tartja a meleget, mert a szél átfuj rajta, az esőt pedig beszívja. Tehát az akkori típusú hósapka csak abban az esetben használható, ha egy külső szél- és vízhatlan réteggel borítjuk. Ne legyen ennek a sapkának redője, gyűrődése, mert a hó megfekszik benne, megolvad, jéggé fagy és nagyobb kárt okozhat, mint amennyi meleget tárolna. A sapkának legmegfelelőbb a jó, vagy kívül-belül prémes kucsma, fülig behúzva. Itt is fontos, hogy bő legyen, ne feszüljön, ne szorítsa a fejet. A kesztyű bő legyen, egy vagy kétuj- jas, prémmel bélelt, kívül vízhatlan vászonnal fedve. A szűk kesztyű rosszabb, mint a meztelen kéz, mert elszorítja a hajszálereket a bőrben, a bőr lehűl és hamar megfagy. A megfagyásnak az oka az, hogy az érző idegek ingerlékenysége a hideg következtében alászáll, így nemcsak a hideg, hanem a tapintó és fájdalomérzés is tompul, egészen elvész ez az érzés, tehát nem védekezik a szervezet a lehűlés ellen, mert hiszen már nem érzi azt és így fagyhat le keze, lába, orra, füle stb. Lábbelinek egyedül alkalmas a bő csizma, vagy bőrből, vagy még jobban nemezből való. Ugyanis a nemez még rosszabb hővezető. Fontos, hogy a csizma jó néhány számmal nagyobb legyen, ne tudjon feszülni sehol, a csizma és a test között levő részt pedig lazán ki kell tölteni puha ruhaneművel. Emlékünkben van még az első világháború, melynek első telén igen sok katonánk lába fagyott el a szűk bakancs és feszesre csavart lábszárvédő miatt. A katonaság sokat tanult a világháború alatt és még többet a már elmúlt tél j hadjáratában, hogy hogyan kell védekez- \ ni az orosz „Tél tábomok“-kal szemben, | A német hadsereg megtette a maga in- * tézíkedéseít, a magyar hadsereg is ellátta í magát a szükséges téli anyagokkal. Min- jj denesetre azonban nem tudjuk, hogy , mekkora tél következik ránk és sok ma- ' gyamak kell kint őriznie az országot. — . Ezért köteleségünk, hogy már megszer- \ vezzük a téli ruha-akciót és észszerűen, r a szükséghez mérten, de a szükséget bő- t ségesen fedezve, teremtsük elő kato f náinknak a meleg ruházatot. Mi az, amit jj a katonaság használni tud? Fehérnemű- s bői minden kötöttárú megfelelő, a vá- f szonnemű is jó, de puha és többször mo- . , . ,, ,, , , ., .... T-, ír, f sott legyen. Jó vastag harissya és a jégiai I zokni. Fehérneműre jöhet Syapiú-, vagy I pamutpullover, vagy szvetter, lehetőleg I csuklóig érő. vagy csuklónál visszahaj- '% tott újakkal, magas nyakkal. Jó az ér- j melegítő is, ha az puha és a kabátnak l a nyílását eltörni. Ha azonban a kabát 1 ujja eláll tőle, semmit sem ér, mert mel- | létté léghuzat támad és hűti a testet. A I katonai zubony megfelelő a téli időjárásig hoz, a buggyos nadrág is jó, csak arra I vigyázunk, hogy térd alatt ne legyen s szoros, ne nehezítse a vérkeringést. Tei hát a nadrág alsó szárát is bőven hagy- | va öltözzünk. | A polgári lakosság sokban támogathat- í ja a hadsereget, ha prémárut ad. Lehet ii könnyű, puha prém, vagy pedig vasta- jj gabb, merevebb is. Ezt a hadsereg mind í fel tudja használni. A puha prémből zub- | bony alá bekecset csinálhat, a merevebb prémet pedig bundának, vagy bundabé- I lésnek használhatja fel. A puha prémből többet fedjen el a fejből, csak éppen a legszükségesebb rész maradjon szabadon szem, fül, ormyilások. 1915—18-ban sok hósapkát kötöttek, de ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, mivel rosszul alkalmazták azokat. Porózus, kötött, vagy horgolt gyapjúanyag, | kesztyűt, fülvédőt, sapkabélést lehet ké- f szíteni. A kötött gyapjú- vagy pamutáru- i ból ugyanileny ruhadarabok készíthetők. | Mennyit adjon a polgári lakosság? — I Mindent, amire múlhatatlanul nincs szük- I sége, mert kötelességünk, hogy teljes \ biztonsággal és 100 százalékon felül el | tudjuk látni katonáinkat. Mindenki előtt I az lebegjen, hogy a hadsereg helyettem I és helyetted vigyáz odakint és "hogyha I egy emberünk is szükséget szenved, abból reánk, a belső frontra is hátrány származik. Mikor adakozzunk? Kezdjük meg már I az adást most, hogy mire szükség van I rá, minden ruha készen legyen. Lopások Ruha Istvánná szamosszegi lakos Amik Lajosné szamosszegi 'lakostól élelmiszert lopott, amelyet részben elfogyasztott, részben eladott. A nyíregyházi kir. törvényszék jogerősen hat hónapi börtön- büntetésre ítélte. Rivnyák József nyíregyházi lakos Nagy István nyíregyházi lakostól ruhaneműt lopott. A lopott holmit Rivnyáknál felismerték. Tettéért most vonta felelősségre a nyíregyházi kir. örvényszék és jogerősen 3 hónapi fogházbüntetésre ítélte. A vidéki piac hitelellátásában nem okozott zavart az új szelektív hitelrendszer Mint ismeretes, az elmúlt hónapokban a kormányzat a mezőgazdasági és ipari termelés minél bőségesebb és lehetőleg olcsó hitelekkel való ellátása érdekében új rendet szabott a hitelgazdálkodás számára. A legfőbb szempont az, hogy a rendelkezésre álló tőkék valóban megfelelő helyekre jussanak és elsősorban a termelő munkát erősítsék. Erre az irányított gazdálkodásra a totális háborúban rendkívüli szükség van, helyes tehát, ha a bankok a spekulatív hiteleket kiküszöbölik és ezután csak hasznos beruházásokra, továbbá az ipari és mező- gazdasági termelés céljaira adnak hitelt. A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti jelentése szerint a hiteligények elbírálásának új rendszere a fővárosi pénzintézeteknél a gyakorlatban teljesen bevált. Úgy tudjuk, hogy a vidéki pénzintézeteknél is hasonló helyzet alakult ki. A TÉBE vidéki körzeti vezetői épen most tartottak tanácskozást a Nemzeti Bank igazgatójának, Serbán Ivánnak elnöklete alatt. A vidéki bankemberek rámutattak arra, hogy a szerzett tapasztalatok a legkielégítőbbek, mert az új ellátási rendszer a vidéki piac hitelellátásában még átmeneti zavart sem okozott, sőt nagyban hozzájárult a vidéki hitelpiac normalizálódásához, hiszen a spekulatív hitelkérések a vidéken is úgyszólván teljesen megszűntek. Szénát minden mennyiségben vásárolok. Hivatalos áron felül 20 százalék felárat fizetek katonai célokra felajánlottakért. Borbély János szénafelepe (Huszárlaktanya mellett.) 100 éves a Iából készült papiros A fa mint nyersanyag, nélkülözhetetlen a papírgyártás szempontjából, amely nélkül a mai újság —• és könyvterjesztés lehetetlen volna. Régebben a papírgyártáshoz kizárólag rongyot használtak fel, de ily módon lehetetlen lett volna a papirszüskéglet fokozása. A fának papírgyártás céljaira való felhasználása egy német szövőmester találmánya, aki érdekes véletlennek köszönheti felfedezését. Megfigyele ugyanis a darázsfészkek építését, melynek alapanyagát a darazsak által finomra rágott farostok szolgáltatják, melyet a méhek ragadós nedvvel dolgoznak össze. Ez a megfigyelés veszette a feltalálót a fából való papírkészítés gondolatára. Találmányát azután H. Völter a gyakorlatban még tökéletesítette és alkalmas facsiszológépeket épített. Ezt a mechanikai előállítást 1870. körül még kémiai eljárásokkat is tökéletesítették, míg eljutottak a tökéletes papíranyaghoz. Augusztüs 18 és 19. CSAK 2 NAPIG ! Kedden és szerdán iPOUO LÜTZOW SASOK ______________ Fl toszlühaz ílilfön 25-24 F«sz.: Ghmtian Kayler. Hermann Braun. Heinz Wenzel. Ufa híradó Ma utoljára: EgV tál leUCS« Előadások kezdete 5-7-9 órakoa
