Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)

1942-08-14 / 184. szám

A. oldal. Nyirvidék 5ZÄBOJLCSI HES hihiaP (Trianon 23.) Í942 augusztus 14, Vasárnap vanÁC CAFlIálplAtt lesz a aI'* IfiiilV 9 kivi yVIvAv Bi w isbiiiiiiiiii Korona Kelthelyiségében HH RT (Rossz idő esetén az Étteremben.) Kitűnő zónák. Frissen csapóit sörök. füst hömpölyög utána... Majd az erdő- szegélyt nyomjuk meg. Jól számítunk. 12 darab csörtet elő a sűrűből... A vezérgép kapja el őket... Aztán újra keringés, vál­togatva rácsapásokkal. amelyekkel az egyedülállóknak adjuk meg a kegyelem­döfést. Negyvenedik perce száguldónk a cél 1 felett. Kiürül a bombatár. Utolsónak [ hagyja el gépünk a. célterületet. Utolsó­nak érkezünk a gyülekezőre is. Sietve beállunk s kötelékben, sebesen vonulunk hazafelé. Mit lehet tudni, otthon talán már vár is valami új feladat. Feladat valóban van, csak a szerencse nem a miénk hozzá. Egy harmadik cso­port csípte el magának. Leszállás közben figyeljük indulásukat... Ez már a harma­dik bevetés ma — pedig még csak kilenc óra van. Ezzel még nem lesz ma vége íogadkozunk. Kora délután csakugyan megérkezik a negyedik is. Ez a bevetés már messze az oorszok után küldi a gépeket... A fiúk gyönyörű dolgokat mondanak visszaté­réskor... Tőlük tudjuk meg. hogy végkép lőttek a reggeli orosz hídfőnek... El­esett!... A magyar élek már régen túljár­nak rajta... Igen ez ma, határozottan jó nap volt!... De nem csoda! A hónap 13. napját ír­tak a ,.Fekete Boszorkányosok“... Kik lehetnek nagy­kereskedők ? A nagykereskedői iparigazolvány meg­szerzését újra szabályozták. Az elsőfokú iparhatóságok nagykereskedői igazol­ványt az új intézkedés szerint csak az illetékes kereskedelmi és iparkamara kedvező véleményezése esetén adnak ki. A kamarák viszont véleményüket ahhoz fűzik, hogy az iparigazolványokért je­lentkezők a kamara által feltett kérdé­sekre, mint a nagykereskedői üzleti te­vékenység nélkülözhetetlen előfeltételei­re válaszolnak. A kamara kérdései a kö­vetkezők: Van-e a kért szakmában megfelelő szakismerte? Milyen a tőkeereje, illetve a rendel­kezésére álló hitelkerete? (Ezzel a kér­déssel kapcsolatosan igazolni kell a sa­ját tőkét, esetleg idegen tőkét s a biz­tosított hitelkeretet.) Van-e csendestársa? Van-e már üzlethelyisége és raktára és hol? Behozatallal, vagy kivitellel kíván-e foglalkozni? Foglalkozott-e már korábban is tény­leges nagykereskedéssel és ennek során milyen forgalmat bonyolított le? Ha nem akkor miből élt eddig? Volt-e katona, tűzharcos, hadirokkant, vannak-e hadi kitüntetései? Az 1939. IV. te. szempontjából minek minősül? Ha a kérelmező a kérdésre a miniszté­rium intencióinak megfelelő, kielégítő választ ad, úgy a kamara javasolja az iparigazolvány kiadását és annak továb­bi akadályai nincsenek. Amint látható, a kérdésekből a kereskedelmi és iparka­marák hivatásuk magaslathoz illően, a kérdések felvetésénél szigorúan és csakis a szakszerűség szempontjaihoz ragasz­kodnak és így a kérelmező öníníormációí alapján javasolják az ipar igazol vány oki ki­adását. különiegessétgek nagy választékban SUHRNESZ hatorcsarhakábab VAY ÁDÁM UTCA 4. A legszebb hálók, ebédlők és szalon garnitúrák olcsó árban. Helyzetkép Nyíregyháza településtörténetéből Amikor azt mondjuk, hogy Nyíregyháza fiatal város, az utolsó két évszázad ro­hamos fejlődésére gondolunk. Valójában azonban Nyíregyháza a Nyírség egyik legrégibb települése a fiatal jelző inkább mai lakosságára illik. Az Árpád-korban a Nyírség és a Haj­dúság környezetétől erősen elkülönült, mert a Bodrogköz, Hortobágy, Érmellék és Ecsedi-íáp, valamint a Tisza árvizes lapályai jól elzárták a külvilágtói. Az itt élő lakosságot, amely kezdetben sátoros pásztor volt, Szent István településre kényszerítette. Ettől az időtől kezdődik ennek az elzárt területnek a benépesc- dése, s ez annál nagyobb jelentőségű, mivel ezt a letelepítést sem a rómaiak, sem a szlovákok nem tudtákvégrehajtani. Az ilyen elzárt vidékeknek nélkülözhe­tetlen szükségletekkel való ellátása cél­jából fejlődtek ki a gazdasági központok. A Nyírség—Hajdúság igazi gazdasági közponija Debrecen volt. Az életigények emelkedése folytán azonban a debreceni piac nem volt elegendő e nagy terület­rész ellátására, s a Nyírség számára kü­lön gazdasági központtá fejlődött ki a mai Nyíregyháza őse: Nyírfalu. Nyírfalu nevét először a Váradi Re- gestrum említi 1929-ben. Hogy lakossá­ga milyen faji összetételű volt, nehezen állapítható meg a Váradi Regestrum .,izmaelita de Nyír” kitétele miatt. Az izmaelita szó kétségtelenül mohamedán vállású népet fed, s ez annál valószí­nűbb. mivel Nyíregyháza közvetlen szom­szédságában izmaelita (vagy böszörmény) muzulmán népességnek több községben nyoma van. Nyírfalu alapítói mohame­dán bolgárok, vagy mohamedán kúnok egyaránt lehettek. Mindenesetre kóbor kalmárok voltak, akik Nyíregyháza hely­zeti. gazdasági energiáját korán felismer­ték és csábító piacot létesítettek itt az imént még nomád-pásztor magyarság számára. Az ilyen gazdasági piacok gyors Épület lakatos, vasszerkezet, vízveretékszereíésí - ----- javítási munkálatokat és auto­génhegesztést megbízhatóan és olcsón vállal la katosüzeme Vay Ádám-u. 45 TELEFON: 28-72 Kiss Gyula fejlődésnek indulnak, mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy egy 1333-ból való pápai tizedjegyzék szerint Nyírfalu már egyházas hely, a környező telep között a legjelentősebb. A pápai tizedjegyzék azt is elárulja, hogy Nyír- falu lakosságának javarésze ekkor már katolikus. A piac varázsa ugyanis mind több és több nomád-pásztor magyar te­lepülőt vonz maga köré, s ezek hatása alatt az izmaelita lakosság is áttér a ke­resztény hitre, vagy ami még valószí­nűbb, az 1241. évi mongoldúláskor ki­pusztul, mire másutt számos példa talál­ható. Az előbbi esetben is, akár kún, akár bolgár lakosságról van szó, a több­ségben levő magyar telepes asszimilálja őket. Nyírfalu további történetét a ecsedi Báthoryak irányítják, akik az ecsedi ura­dalmat, melyhez Nyírfalu és hozzátarto­zik, Károly Róberttól kapják adomány­képpen 1307-ben. A Báthoryak erődített kúriát építenek ide. s a kis templomot is fallal övezik körük Nyírfalu lakossága tehát a XV—XVI. sz.-i oklevelek tanúsá­ga szerint is jobbágy lesz. A jobbágyfalu lakossága már csak las­san szaporodik, s csak akkor nő meg igazán, amikor gróf Bethlen István 1640- ben hajdúkat telepít ide. A hajdúk őse az a rác marhahajcsár népség, akik a XV. században kezdenek megjelenni, de a XVI. század zavaraiban annyira elva­dulnak hogy különböző tervek merülnek fel kiirtásukra, míg Bocskay István had­sereget nem szervez belőlük. Bocskay .idejére azonban már rác nemzetiségüket elvesztik, mert annyira megfogyatkoznak, hogy a Bocskayhoz csatlakozott magyar jobbágyok könnyen asszimilálják. De még a hajdúváros sem őse a mai Nyír­egyházánál;. mert a helységet a XVII. sz. végén a török és német dúlás elpusztítja, a lakosságot pedig az 1719. és 1739. évi pestis erősen megtizedeli. A felszabadító hadjáratok után Nyír­egyháza újjáépül. A nagy telepítési moz­galmak következtében a békési tótság megindul a Nyírség felé. Vezetőjük Pei- ríkovics János szarvasi csizmadia (Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregy­háza, 1898, 42. 1.) Számuk 1754 végén 561 gazda, azaz 2485 lélek. Kétszáz ház épül fel ekkor. A régi Nyíregyháza a mocsarak közti keskeny földszoroson feküdt, az egy­mást’ keresztező országutak csomópontjá­ban. Nevét is e mocsaraktól kapta, mert a „nyír“ régi magyar nyelven mocsarat jelent. Ezek a mocsarak a város észak­keleti és délnyugati oldalán terültek el s a közlekedés irányát megszabták. Az 1757. összeírás szerint a jövevények az alábbi utcákat szállták meg: Szarvas-. Tokaji (ma Káliói. lásd Szohor: Nyíregy­háza az örökváltság századik évében. Nyíregyháza, 1924. 195. lap), Kállai-. Debreceni (ma részben Luther). A meg­szállt utak tehát a Szarvas-utca kivéte­lével a szomszédos községekbe vezető utak, amelyek a főtéren (ma Kossuth-tér) csomósodtak össze. A szerteágazó utak köze csak a múlt században települt be, amikor a lakosság már elszaporodott. A családnevek kevés kivétellel tótok még akkor, s nagyrészt még ma is azok. A telepesek szorgalma folytán a város tény­leg rohamos fejlődésnek indult, s büsz kén igényli a fiatal jelzőt. A nyíregyháziak megszerették földjü­ket, megszerették városukat, elmagyaro- sodntak. azóta alapon magyar vérkeve­redésen is mentek át, s példát mutatnak Magyarország minden lakosának a be­csületes nemzethűség, a magyar célok bátor vállalása tekintetében. Büszkék arra. hogy városukban magyar élet lük­tet, s büszkék arra. hogy ők is magyarok. Bálint Béla, áll. gimn. lanér. Fontos vasutügyi meg­állapodásokat írtak alá Brioníban Róma, Hétfőn német, olasz, magyar és horvát részről számos igen fontos egyez­ményt írtak alá Brioníban^ amelyek a Duna.—Száva—-Adria vasút újjárendezé- sére vonatkoznak. Az egyezményt meg­előző tárgyalásokon, amelyek Giannini követ, az olasz külügyminisztérium kül­kereskedelmi osztálya vezetőjének elnök­lete alatt folytak, német részről dr. Clo- dius követ, Frank miniszteri tanácsos, magyar részről Nicki követ, horvát rész­ről pedig Staznitsky követ vettek részt. Az említett egyezményeket Ausztriának a német birodalomhoz történt csatlako­zása és a volt jugoszláv állam feloszlása tette szükségessé. Vasat Vj V ASAT WéSÁRÜT W ASÁRÖLJÖN iíj. Tótfa Pál és lideczy József vastereskedésében. Kossuth téri5. szám. Telefon: 30 39.

Next

/
Oldalképek
Tartalom