Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)
1942-08-04 / 175. szám
ó. oldal. SZÁ lYIKVIDÉK Ä Bote SÍ HÍRLAP (Trianon 23.) Í542 augusztus 4. —— ............... (M . kir. honvéd haditudósító szd. közlése. Kizák László főhadnagy.) Dunántúli kemény magyarok, acél- azmú zalai legények rohamozták a vö- crös állásokat. Hullott a gyilkos orosz gránát, kelepelt a bolsi géppuska, szórta az ólom tüzet a vörös golyószóró. De mindhiába. A dunántúli magyar gyerekek rohamra indultak és nincs hatalom, nincs emberi erő, ami visszatarthatná elsöprő lendületüket. Félelmetesen fölemelő érzés volt látni őket, az ősi erő, a magyar virtus lüktetett ereikben és míndannyiunkat diadalittas büszke érzés kerített hatalmába... Büszkeség magyarnak lenni... Fiit az orosz, menekül.,. Bartay Ferencnek hívták az első magyar sebesült tisztet. Zászlós és egy rohamszakasznak volt a parancsnoka. Kis csapatát az erdőből éppen rohamra akarta vezetni, amikor vállába tépett egy muszka golyó... A mi autónkon vittük hátra. Amikor fellépett a hágcsóra, ködös tekintettel még visszanézett az erdő felé, — Mi lesz a fiúkkal?.., — suttogta kiszáradt torokkal. így véresen, sebesülten is az embereire gondolt! Azután elvesztette eszméletét... Villámháborúk korát éljük. A front ott van, ahol az ellenség futtában éppen megáll... A korszerű hadviselés új követelményeket támosztott. Mind gyakoribb, hogy a hadtestparancsnok — így a mi hadtestünkké is — szükebb törzsével együtt az első vonalokban üti fel harc- álláspontját, hogy a harchelyzetnek megfelelően azonnal a helyszínen személyesen intézkedhessék. A harcjárőrökkel és roham;árőrökkel együtt elöl megy az aknakutató utász is, a híradók közvetlenül mögöttük már építik a nehéz kábelt és biztosítják a gyors és pontos híradást. A küzdőcsapatok nyomában pedig az útjavítók jönnek, Az oroszországi hírhedt úttaian- utak hazájában fontos szerep hárul rájuk... A harc még el sem ült. amikor ár egjelennek a civilruhás karszalagos zsidó munkásszázadok és javítják; építik az utat az utánpótlás számára. ♦ A Tim előtti harcokban sebesült meg Arató Pál főhadnagy, egy magaslat áttörésénél. A bolsi folyó sisakja széléről lecsúszott s a fiatal tiszt vállába fúródott. Mikor hátravítték a kötözőhelyre. így szólt helyetteséhez: — Vigyázz a századomra, minden emberemre!... — és elfutotta szemét a könny. Kemény arcélű bakáinak is könny csillogott a szemében. — Isten vele főhadnagy úr, jöjjön visz- sza közénk mielőbb! — Arató Pál főhadnagy szívébe belemarkolt ez a pár szó. Miután orvosi segélyben részesült — szerencsére nem súlyos a seb — nem bírta ki tovább egy napnál: orvosi tilalom ellenére visszaszökött századához és átvette újra a parancsnokságot. Azóta százada egyik hőstettet a másikra halmozza — emberei a pokolba is követnék... * A vörös harcmodor alattomos és gyáva. A bolsi katonai ,,erények" leginkább a védekezésben és orvtámadásban nyilvánulnak meg. Természetesen annál veszedelmesebbek. Elbújnak a föld a.lá, pincékbe, fák lombjai közé s önnön szórják a tüzet... Egy-egy falu. vagy város védelmére a nők is fegyvert ragadnak. Az orosz az utolsó pillanatig tüzel az előrenyomuló honvédre, amikor pedig már látja, hogy megállítani nem tudja, eldobja puskáját és feltartja két kezét. Kedvenc fogásuk: jól kiépített földalatti fészkeik elé asszonyt küldenek ki, aki gyermekkel a karján közeledik a magyar baka felé. A honvéd gyanutlanul megy előre, amikor pokoli tűz árasztja el hirtelen a bunkerből és hála mögött az asszony is géppisztolyt ránt elő kendője alól... Ilyenek számára nincs irgalom... A magyar baka nehezen illetődik meg, de amikor először hallotta a „Sztalin- orgonát" ,bizony pillanatra megtorpant előrenyomulásában. A ,,Szíalin-orgona'‘ egy nagykaliberű, messzehordó, gyorstüzelő ágyú, amely állítólag 32, vagy 36 lövést ad le. A lövedékek szalagon futnak s a monstrum-ágyút sínekre építik be. Ha igazak a hírek, minden lövéssorozat után szét kell szedni, így csak minden két órában tüzelhet. Messze a vörös állások mögött foglal tüzelőállást, így cz- ideig még nem sikerült zsákmányolni ilyen „Sztalin-orgonát“, ahogyan a magyar baka elnevezte. Az oroszok Kaljus- kának becézik, A hangja különösen vészes, sivító, remegően búgó, mint az orLEFHOVITS ZSIGHOND SfUCÜUis ketyutot máJwty gona és ha megszólal, bakáink rögtön megjegyzik:- Orgonái már Sztálin!... Viszont bakáink erősen kötik magukat hogy ha Sztálin ennyire „zenekedvelő", feltétlenül megtanítják —•kesztyűbe dudálni is... £ Hosszú sorokban menetelnek hátrafelé az orosz foglyok. Piszkosak, tépet- tek, riadtak... Magyar bakák kísérik őket. Egyikük, könnyű sebesült, vajaskenyeret eszik. Mellette éhes tekintettel nézi a fogoly. Majd kicsordul a nyála... Odaszól néki a magyar, kettétörve a karéjt: — Nesze, egyél, te nyavalyás... Ilyet még úgyse ettél. Magyar kenyér, Hogyan alakultak a vidéki bankok állományai az utolsó húsz esztendőben A Magyar Vidéki Sajtótudósító jelenti Budapestről, hogy ma már pontos kép alakult ki a vidéki pénzintézetek 1941. évi üzletévről, mert valamennyi vidéki bank közzétette már a múlt évi mérlegét. A mérlegek,böl kiderül, hogy a vidéki pénzintézetek 104.8 milliós pengős együttes alaptőke mellett üzletévüket 10.9 millió pengő tiszta nyereséggel zárták. Az eredmény az alaptőkekeret íz százalékos jövedelmezőségének fe- elne meg, ám ha az alaptőkéhez hozzászámítjuk az 50.4 millió pengő együttes artalékokat, akkor az 1941. évi tiszta üzleti eredmény a vidéki intézetek saját tőkéjének csupán 7 százalékos hozamát jelenti. A_ vidéki bankok tavalyi összesített adatainak tüzetes vizsgálata akkor nyújt érdekes képet, ha ezeket az adatokat a legutolsó békeesztendő, az 1913-as év | eredményeivel hasonlítjuk össze. Meg i kell jegyeznünk, hogy 1913-ban az ország vidéki pénzintézeti hálózata számottevően nagyobb volt, mint most. hiszen ez a hálózat akkor nagyobb területre is terjedt ki. Míg az 1913. év 530 vidéki pénzintézet adatait foglalja össze, addig az 1941. évi eredmény csak 372 vidéki intézet eredményeit sűrisíti. Természetesen számításba kell venni azt is, hogy az 1913. évi adatok aranykoronában kifejezett értékek pengőre valló átszámítását jelentik, tehát ez is magában foglal bizonyos számbeli eltolódásokat. Erősen jellemzi a két korszak közötti különbséget, hogy míg 1913-ban 813.1 millió pengő volt a vidéki bankok jeízá- log.követelése, ez az összeg tavaly csupán 27.1 millió pengőre rúgott. Ez arra vall, hogy a hitelélet egész struktúrája megváltozott azóta épen a hosszú lejáratú kölcsönforrások hiányában. 1913- ban a vidéki bankok együttes alaptőkéje 329 millió volt, a tartalékok 144 millió Denűőre rúotak addíc? mnrf alaptőkék végösszege alig 105 millió, a tartalékoké pedig 50.4 millió. 1913-ban tehát nemcsak összegében volt több az alaptőke, de a jövedelmezőségi arány is kedvezőbb volt. Érdekes, hogy míg ma a fővárosi bankok alaptőkéje majdnem eléri az 1913. évit, addig a vidékieké harmadánál kevesebbre csökkent, amiben nyilván nagy része van annak, hogy a tőkeképződés előfeltételei Budapesten sokkal kedvezőbbek, mint a vidéken. Szakértők szerint a koncentrációs folyamat folytatására a vidéken nagyobb szükség van, mint valaha, mert csak ez az út vezethet a régi nívó eléréséhez. megjavítsa. Eden kijelentései szerint Kína sohasem volt annyira egyedül, mint ma és ezért Angliának sohasem kellett annyira segítséget adni, mint most. Hadfelszerelést vagy orvosságot nem tudnak küldneí, mert túlságosan nagy a szállítás rizikója. Anglia lelkiismeretbeli szükségét látja annak, hogy most már ezen az úton — Eden a gyűjtött pénzre gondol — rója le adósságát Kínával szemben. A király és a királynő clső'kül 1000 fonttal vettek részt a gyűjtésben. Kína londoni nagykövete dr. Wellington Koo a kínaiak virágos nyelvén mondott köszönetét az angol külügyminiszternek. Anglia pillanatnyilag valójában nem lett volna képes Kína iránti baráti érzelmeinek jobban kifejezést adni, mint ezzel a pénzgyüjtéssel, „amikor Kína a szó tényleges értelmében ököllel küzd acél ellen". Ha a virágnyelvet prózába tesz- sziik át, akkor ez annyit jelent, hogy a királyi 1000 fonttal megszaporodott pénzösszeg Csunking részére, amely minden más angol segédnép magáraha- gyottságának sorsát kénytelen elviselni, semmit sem jelent. Fejedelmi ajándék Csungkángnak Berlin. A bér- és kölcsönutak Csung- kingba közismerten hosszabb idő óta el vannak zárva, úgy ,hogy Roosevelt hadianyagjai nem találnak utat Csiang- kaisekhez; ehhez járul, hogy ugyanezt az anyagot más arra rászoruló ország sem kaphatja meg és a washingtoni és londoni sürgős szükségletet sem pótolhatja. Röviddel kapuzárás előtt London még- egy kölcsönt nyújtott Csunkingnak, mely ugyan nem jelenthetett gyakorlati egítséget, de amely angol felfogás szerint „Csiangkaisek csapatainak harci kedvét és erkölcsi magatartását'’ képes volt fokozni. Minthogy időközben az angoloknak és amerikaiaknak nem sikerült, új utat találni Csunkingba és minthogy ezen felül a nagy garral behirdetett szállítórepülőgép óriásflotta ezidöszerint még csak a tárgyalás stádiumában va«^ valószínűleg Csiangkaisek katonáinak buzdítása végett Eden külügyminiszter pénzgyüjtést indított meg, hogy az „érzékenyen meggyöngült kínai helyzetet' S 2 Mindenféle gépek eredeti gyári árakom 7* Iy!regyhá*a, ¥ay áiáa ntea 2. szám. Telefesssám: 31-52 * 0WWOM MBK* MKW* MM 1 •.tomtomfa j * MUMVr* un»»»« Í ,* Sr, ■ ’ sy.. Másfélmillió pengő nyári ■ gyermekotthonokra Az országos szociális felügyelőség már a múlt évben kereken 700.000 pengőt fordított az országos nép- és családvédelmi alapból a nyári mezőgazdasági munkálatok idején elfoglalt anyák gyermekeinek gondozása céljából nyári gyermekotthonok létesítésére. Ebben az évben kereken 1.400,000 pengőt irányoztak elő erre a célra. Eddig közel kétezer nyári gyermekotthont szerveztek több. mint százezer gyermek gondozására. A nyári gyermekotthonok vezetését nemzetvédelmi munjkaszolgálatként lönként jelentkező asszonyok és leányik végzik akiknek toborzása az egyesült női tábor feladatkörébe tartozik. E vezetők részére tájékoztató értekezletet is tartanak A gyermekotthonokban a gyermekek, gondozáson kívül tejkiosztásban is részesülnek, azokon a helyeken pedig, hol az szükséges, teljes elátást is kapnak. nw m ..... KE RESKEDELMI NYOMTATVA, NYOK legszebben, legízlésesebb*« készülnek az OROSZ-nyomdáb*«. Bercsényi-utca 3. Telefon: '7 Ráfcőczí-ut 60. Telefon: 31-18. Magyar
