Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)
1942-08-04 / 175. szám
Ára ÍO fillér Nyíregyháza, 1942. augusztus 4. (Trianon 23.) x. évfolyam 175 (2771.) szám Kedd *e«T«e£2rtőség és kiadóhivatal: ßethlen*utca 1. sz. NstfviaVarékl csekkszámla ; 47.139» Telefón: 20—77 POLITIK ál KAPILáP & Előfizetés: egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 F. Háborús korlátozások Minden háborús időnek terméczeíes velejárója az, hogy az embernek le keli mondania sok olyan kényelméről, igényéről, amelyet az élet javedval szemben támasztott vagy amely javakhoz egész természetszerűen könnyen hozzájuthatott a béke esztendeiben. A higgadtan, az események súlyát megértőén mérlegelő ember számára nem jeleni semmiféle meglepetést sem, ha az idők során azt tapasztalja, hogy az igényét megszorították, hogy kisebb az asztalra kerülő kenyér és hogy a színe is barnább, vagy hogy nem tobzódhat a zsírban s igen be keli osztania a legfontosabb. elsőrendű közszükségleti cikkeinek mennyiségét. A józanul gondolkodó ember sohasem is tekinti a Kormányhatalomnak ilyen irányú korlátozó rendelkezéseit olyannak, mint amelyek az ő személyes, egyéni szabadságába, jogaiba ütköznek bele és azt sértik, elienekezőleg megérti, hogy minden háborús időben, még akkor -is ha a nemzet maga távol áll a háborútól, szükség van a korlátozásokra éppen azért, hogy a háború elhúzódása esetén a létfenntartáshoz mindenki számára szükséges élelmiszermennyiség feltétlenül meglegyen. Arrói szoktunk beszélni, hogy minden embert egyenlő jogok illetnek meg. Nos, ha ezt akár politikai, akár más szempontból szerette az ember hangsúlyozni, akkor most el kell ismernie azt is, hogy a terheket is egyenlőképpen kell viselni. Viselnem kell tehát minden korlátozást, de nem azzal a gondolattal, hogy jogaimat, igényeimet szabták szükebb korlátok közé, hanem azzal a tudattal, hegy javamat szolgálták általa, mert csakis ezzel tudja a kormányzat biztosítani az én későbbi megélhetési lehetőségemet is. Ne higyje senkise, hogy bárkit is sérelem érhet a közellátás intézkedései által. Sőt ennek éppen az ellenkezőjét állíthatjuk. Sokkal nagyobb teher és gond nyomja a kormányzatot és a közellátás -vezető tényezőit az élelmiszerek és egyéb köszökségleti cikkek igazságos, egyenlő elosztása által, mint a fogyasztót. Sérelemről csak akkor lehetne beszélni, ha az egyik oldalon korlátlan lehetne a vásárló lehetőség, a másik oldalon pedig a szegényebb sorsban élő nagyközönség nem tudna hozzájutni a legszükségesebbhez sem. Mihelyt azonban az adagok megállapítása és a szükséges mennyiségeknek az ország egész területén való egyenlő és igazságos elosztása megtörténik, panaszra senkinek sem lehet oka. A legtöbbször a panaszt azok a felelőtlen elemek terjesztki, szítják, akik a renddel soha sincsenek megelégedve, akiknek foga sohasem túllőtt a munkához akik minden rendnek mindenkor ellenségei voltak. És ha valaki mégis úgy gondolná, hogy nagy az az áldozáí, amelyet a nemzet jövendőjéért ezekben a korlátozásokban meghoz, vessen számot azokkal az áldozatokkal, amelyeket azok a honvédekés családjaik hoznak meg a nemzetért, akik testüket állították oda élő falként a szovjettel szemben, hogy őrizzék és védjék a nemzet jövőjét, a mindennapi békés munkát, a pihentető álmot itt a béke szigetén. És ha erre gondolunk, akkor mindenkinek azt kell mondania, hogy Japán készen áll az Indiában való fegyveres beavatkozásra Tokióból jelentik. Az Asahi Sínbum ..Ébredj India“ című vezető cikkében arról ír, hogy már csak három nap vá- ? laszt el attól az időtől, amikor az indiai £ kongresszusnak határoznia keli függetlensége ügyében. Anglia elhatározta, hogy Amerika és Csunkíng-Kína segítségét kéri az indiai függetlenségi mozgalommal szemben. Az angolok részéről kijelentették, hogy ha bárhol is felkelés törne ki, lesz Angliának annyi fegyveres ereje, hogy ezeket f a felkeléseket megtorolja. A japán lap ezeket az angol kijelentéseket fenyegetéseknek minősíti, amelyekei befolyásolni akarja a kongresz- s/ust határozata meghozatalában, A lap figyelmeztet arra is, hogy abban az esetben, ha Anglia fegyverhez nyúlna az indus nép iüggetlenségének megakadályozására, az India határán készenlétben álló japán csapatok is megindulnak, hogy Indiát megsegítsék függetlenségi harcában. (MTI.) Francia lap cikke a Kormányzóról Víchyből jelenük. A Petit Journal tegnapi száma hosszabb cikk keretében igen meleg hangon foglalkozik Horthy Miklós személyével. A Kormányzó úr jellemzésére elmondja a lap. hogy a magyar nép dalaiba foglalta a Kormányzó úr nevét. Horthy Miklós neve a legszilárdabb biztosítéka a rendnek — ltja a lap. Horthy Miklós országlásának 22 éve alatt az európai nagyhatalmakat a nemzet barátaivá nyerte meg a megteremtette a magyar honvédségei, amely magában hordozza a magyar faj minden értékes tulajdonságait. A cikk ezután a Kormányzóhelyettes úr személyével foglalkozik. Kiemeli előző pályafutását, amelynek során alkalma nyílott megismerkednie a magyar munkássággal. Ezzel magyarázható az a szociális érzék, amellyel a magyar munkásság sorsát kíséri. (MTI.) »«■KaKVWWitWn nyítsa a szövetségesek hadműveleteit. — Az Egyesült Államokban azonban hallani sem akarnak erről, mert a két tábornokot már csak gúnyosan, kudarc tábornok néven emlegetik. Amerika feltétlenül magának követeli a generalisszimusz kijelölési jogát. Ez a. kérdés Churchill és Roosewelt között is felmerült, azonban nem tudtak eredményre jutni. Amerikai részről Mac Arthur, vagy Malcolm tábornokot jelölték ki a legfőbb hadvezéri tisztre. Szóba került részükről Leahy tengernagy neve is. Churchill kijelentése szerint sértené Anglia önérzetét, ha amerikai tábornok lenne az angolszász szövetséges seregek legfőbb parancsnoka. Utóbb, hogy az ellentéteket áthidalják, Nóten kanadai tábornok neve került forgalomba. Ezzel úgy vélik, sikerül megáldani az angol nyelvet beszélő nagyhatalmak közötti ellentétet. Litvinov Roosewelttel közölte, hogy a szovjet ragaszkodik ahhoz, hogy szovjet tábornok legyen a főparancsnok. Hír szerint Roosewelt ezt a kérdést sértésként íegia fel és határozottan visszautasította. Felmerült most az a terv is, hogy a hadvezetést angcl-amerikai-szovjet tábornoki tanácsra bízzák. Ennek a tervnek a keresztülvitelében hivatkoznak a római triumvirátusi »intézményre. (MTI.) Megszakadt az összeköttetés a kaukázusi és az északi szovjet sereg között A világsajtó egyre nagyobb figyelemmel foglalkozik a szovjet hadsereg helyzetével s egyhangú a megállapítás abban a tekintetben, hogy ha a szovjet nem kap egyhamar segítséget, akkor megsemmisül. Sztálinnak az a parlancsa, • Hogy egy lépést se hátrálni, a legviiágo- j sabban mutatja a helyzet súlyos voltát. A meglepően gyors német előrenyomulás következtében a Kaukázusban levő szovjet seregek és az északi seregek között már csak egy kis összekötő vonal van s ez a Volga. A német csapatok azonban ezt a gyér összekötő vonalat is állandó bombabzáporuk alatt tartják, úgy, hogy a Kaukázus felől a legfontosabb üzemanyagot sem tudják már az északi szovjet hadsereg számára elszállítani. A külföldi tudósítók egyenesen bámulatra méltónak tartják a német hadsereg teljesítményeit. Megállapítják, hogy ha már a Don melletti csatában is sokat vesztett a szovjet, ez a vereség, amelyet most szenved el napról-napra, egyenesen kétségbeejtő és végzetes. Ezt igazolják azok a röpiratok is, amelyekkel elárasztják a szovjet lakosságot és a szovjet állásokat. A röpiratok tartalmának egyik jellegzetes mondata a következő: Mindig tudtuk, hogy veszélyben van a szovjet föld, de még soha nem volt oiyan nagy veszélyben, mint most a németek előrenyomulása következtében. — Hiába nagy hazánk területe, nem vonulhatunk vissza tovább úgy. hogy hazánkat el ne veszítsük. Hogy milyen veszélybe jutott a -szovjet, azt élénken világítják meg az argentin lapok sajtótudósítói is. Emlékeztetnek arra. hogy két évszázadon át Nagy Péter világuralmi álma vezette az orosz politikát. Az 1940-ben Finnország ellen indított hadjárat igazolta azt, hogy Sztálin is követi Nagy Péter cár céljait. A nyomás végül is annyira fokozódott, hogy a tengely hatalmak kénytelenek voltak á. szovjettel szembeszállni. A szovjet urai jól tudják, hogy ha ezt a háborút elveszítik, mindent elveszítenek és megszűnik Szovjetoroszország nagyhatalmi álma is. (MTI.) A szovjet súlyos veszteségeket szenved a Don mentén A német és szövetséges csapatok a nagy Don-kanyarban szétverték a bolsevista csapattömörüléseket és páncélos alakulatokat. Kalácstól északnyugatra a szvojet eddig 567 páncélos harckocsit veszített. — Az emberben való veszteség a legsúlyosabb és a legvéresebb volt, A német sikerekkel szemben a szovjet sajtó azt állítja, hogy Timosenkó a Don mentén ellentámadásba ment át. A tények bizonysága előtt azonban ezek a hírek összeomlanak. (MTI.) Japán részről a szokásos heti beszámolóban a következőket közölték: Az elmúlt héten a japán tengeralattjárók Amerika nyugati partjainál, az Indiai Óceánon és más tengereken 68,000 tonna ! ürtartalmú ellenséges hajóteret süllyesz- } tettek el. A háború kezdete óta a japá- jj nők által elsülyesztelt hajók száma 374- i re emelkedett s tonnatartalmuk 2 millió I 600 ezer volt. A.z amerikai—angol hajózás egyre na) gyobb veszélybe kerül s különösen Anglia számára egyre jobban fenyeget India elszigetelésének veszélye. (MTI.) Burma újjáépítése Tokóból jelenük: Az új bormai kor mány nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy fel kell -oszlatni a politikai pártok működését s csak egy párt intézze az ország sorsát, Burmában nagy építő munka indult meg. Az edigi termelőterületet háromszorosára akarják emelni. A közlekedési utakat kiépítik. (MTI.) Ellentét az angolszász és a szovjet hatalmak között a hadvezetés kérdésében A svéd. lapok igen figyelemre méltó ( jet között felmerült a legfőbb hadveze- cikket közölnek arról az ellentétről, 1 tés kérdésében. Anglia ragaszkodik ah- amely az angolszász hatalmak és a szov- hoz, hogy Auchinlek vagy Wawwel iráamit a nemzet jövője s benne az én , azokat meghozom jó szívvel, zúgolódás jövőm és utódom jövője is ma áldozatul I nélkül. Ezzel nemzetemnek és önmagamkövetel tőlem apró korlátozásodban, | nak is tartozom.
