Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)
1942-07-21 / 163. szám
5. oldal. (Ttienon 23.) 1942 július 21. A Killay-iemzetség kultur- munSiássáia a Délvidéken A Szegedi Uj Nemzedék jelenti: Közöltük azt a magyszibású ünnepélyt, melynek keretében Kállay .Miklós minisztere,linök Szabölcs 'Varmegye hajdani székvárosában;, N-ajgy- foáLÜóban az ottani apá tiplébánosnaik iá legmagasabb helyről nyert kitüntetést átadta. Az ünnepségek tel elevenítették a KáÜlay-nemzetség kulturális tevékenységét Szabolcs miegyében, A nemzetség számos plébániának és iskolának volt alapítója, bőkezűséggel gondoskodtak az általuk emelt kulturális intézményekről, templomokról és iskoláikról. A Káilay-család ma is négy plébániának, a nagykáiMóinak. káHősem jeninek, orosinak és a napko- /ninak hegyű ra. Hasonló kulturális missziót fejtett ki a Káiliay-nemzetség a Délvidéken a török hódoltság előtt. Itt is, Cs-a- nádmegyébcn hatalmas uradalmuk helyiségeiben plébániákat, iskolákat emeltek. Az ősi csainádi egyházmegyében is több egyház kegyutfai voltak. Hanyady Mátyás király Kállay láios palota- mesterének Gsanád-megyében birtokot adományoz Mátyás király y 1464. július 30-án j meghagyta a csainádi székeskáptalán nak, hogy iktassa be id. Kállay János palotamesterét Kaszaperek „város“ birtokába, melyet az előző évben adományozott neki hűséges szoligálla- taiérti Ez a „város“ a Mezőkovács- háza és Tótkomlós közt ma is Kaszapernek nevezett puszta helyén' feküdt. Ama terület egy részéneik ma is Ká'llay-puszta a neve. Ennek egy része dombos, melyet Templömha- lomniak neveznek, ttt állhatott 'az egykori „város“, mely a inlagykiterje- désű uradalom központja lett. E vicéken az utóbbi években figyelemreméltó templomiam okát ástak ki. A Csanádi káptalan beiktatja Kállay Jánost Kaszaperek birtokába A 'Csainádi székeskáptalan sietett a királyi pamesot teljesíteni. Azonlbain a régi birtokosok, a (Kaszapereki Kaszá-család a beiktatásnak ellentmondottak. így a beiktatás — egyelőre elmaradt. A káptalan, szokás szerint megidézte az ellentmondókat a király törvényszéke elé. Erre 'Hunyadi Mátyás király 1465. október 15.-én újból meghagyta a káptalannak a beiktatást, mire a káptalan a beiktatáislt foganatos!tóttá. így jutottak a Káiiliayak a kaszaperek i ura döföm birtokába. A kezdet nehézségei, birtokháborítások Az egykori helység előnevel kétségkívül előbbi birtokosaitól, a Kasza családtól vettte. Ez, valamint a szomszédos kovácsiházai földbirtokos, Szentedemeter.i Besenyő Benedek nem jó szemmel nézték az új földesúriakat. Hol a Kállayék marháit hajtatták el, hol jobbágyaikat páhotkat- ták eh A megkárosított birtokosak az, országbírónál voltak kénytelenek álltaimat keresni. A Csanádi káptalan jelenti 1469. július 15-én Pálóczi László országbírónak- hogy Kállay János és fia panaszára hatalmaskodás miatt vizsgálatot és idézést 'eszközölt az említett Szentedemeteri Besenyő Benedek kovácsházai földesúr ellen. „Békés munka, telepítés, knltnrális intézmények alapítása Szabolcs megyéből telepitik ide a jobbágyokat Mihelyt a kezdet nehézségein átestek, a Kállay ^nemzetség tagjai hozzáláttak e vidék telepítéséhez, plébániák, iskolák alapításához. Nemcsak uradalmuk központi kúriáján, Kaszapereken, hanem a körülötte elterülő pusztákon is. Biztos nyoma van 'annak, hogy egyik pusztájuk on, Eű- pereken falut létesítettek. Azelőtt ezt ■i pusztát, mint a neve is mutatj'a, kaszálónak használták. Szabolcs vármegyéből telepítettek ide jobbágyokat. A telepítés után megindult a helységek felvirágoztatása. Az egyiknek, a ma már nem létező Veresegyház helyiségnek névé is elárulja, hogy egvházas hely volt, ami azt jelenti, hogy plébánia 'és plébánia iskola állott abban fenn. Uradalmuk központjában, az említett Kaszaperen olyannyira megalapzták a kulturális intézményeket és javadalmazták a plébániát, hogy -midőn ez megüreseDIVATCIKKEK M———«MTJD »elyemujdonságok, gyapjúszövetek, kötött áruk, felié memo nagy választékban IVlayer Ágoston divatflzfetébcn, Zrínyi Ilona utca — ciett, az egyik pályázó, Battonyay András oltárigazgató felkérte R'amo- csaházy Al bert Csanádi kanonokot és torontáli főesperest, hogy profce- zsálja be öt Kaszaperek kegyuránál, Kállay Jánosnál. Ramocsaházy kamionok írásban fordult a kaszaperi patronosuhoz lés kérte őt, ihogy jelölje Battomyayt 'a kaszapueri plébá- niária. A Csanádi káptalan megőrizte a Kállay nemzetség történeti emlékeit A K'állayiniemzetség -délvidéki kap- csaiiatainak emlékét többnyire a Csanádi székeskáptalan- kiadványai őrizték meg. Ez a káptalan annak idején, mint ismeretes, neim Szegedien állott ifenmi, mint jelenleg, sem ■nem Temcsvár-ott, minit az utóbbi kétszáb év alatt, ihnem, mint neve mutatja, a püspökség és Csiamád vármegye ősi székvárosában, a ma- rosbailparti Csanádon, hol minit hiteles -hely -az egész, középkoron át fontos hivatást töltött be. A Kálliay- nemzoíség ta-gjai .gytakra.n keresték fel a Csanádi hitoleshellyeL így 1483. február 24-én megjelent a Csanádi székeskáptalan cjőtt Kállay János fia János és tiltakozását jelentette be ama visszaélés ellen-, hogy a szüői pecsétet ellene felhasználják. Más alkalommal tiltakozását .jelentette be Kaszaperek eladományozása ivaigy el- foglailásia ellen. — Mindezeket a Csanádi székeskáptalan írásba foglalta.' Ismét más alkalommal a Csanádi káptalan vizsgálatot folytat le Kállay, Lőkös János leányának, Erzsébetnél Glbárti Keserű 1st váraiénak Kaszaperek birtok felére támasztott igényére vonatkozóan. Majd az jeleníti a esanádi -káptalan Kinizsi Pál országbírónak, hogy idézést fogamiato- sított a „hajdan esanádvár-megyei, jelenleg külö toszolno-kmeg yei‘ ‘ Kaszaperek -birtok elfoglalása ügyében. Kállay János — ugyanis kieszközölte a királynál, — hogy tekintettel arra. hogy Külső-Szolnok vármegyében két uradalma van, úgymint Túr és Var- sány, ezért Kaszaperek helyeztessék Szolnok vármegye hatósága alá. — Majd 1498. augusztus 15-én jelenti a Csanádi káptalan Ulászló királynak, hogy parancsára idézéseket eszközölt kaszupereki uradalommal kapcsolatos ügyben. — Ezek a káptalani kiadványok vissz,atük röztetik nemcsak a KáHavak múltját, 'hanem >az itteni vidék társadalmának életét erkölcseivel és szokásaivá']. Bennük 'látjuk az 'akkori kor zaklatott életét. Mohács — Török világ Megemlítendő!, hogy -kiskállói Kálllay János, máskép Kállay Vitéz János a Szörényi ibán tisztét -viselte, mégpedig több éven át Zápolyai Jánossal együtt, ezenkívül előfordul több ízben' Temesvárott, mint „az udvari huszárok kapitánya“, Tömöri Pállal hair-ooilit a törökök ellen és résztv-ett a mohácsi csatában. A Délvidék török kézre jutásával a Káílkyak itteni uradalma is elpusztult. A család -később is szívósan ragaszkodott hozzá. Ősi jogát e jószághoz nagykálliói Kállay György még száz évvel a törökök beözöníése után- is erősen bizonyítgatta. A királyi kancellária' elfogadta érvelését. Jogait azonban a török nem engedte érvényesíteni. Mint annyi -más, e jogok és birtokok, továbbá a Kád láváktól alapított kultúrintézmiények, templomok. plébániák, iskolák elenyésztek & török világban. (—z.) Használt középiskolai tankönyvek vétele és eladása Tanügyi Könyvesboltban Nyirvizpalota. A m. kir. Közellátási Hivatal közleményei Az árpa és zabvásárlási engedélyek kiadása. A termésrendetet szerint a termelő a beszolgáltatásra előírt mennyiségen feliül takarmánygabonáját felhasználhatja vagy eladhat ja a Hombárnak, vagy annak, aki vásárlási engedéllyel rendelkezik. A vásárlási engedélyt a saját vármegyében való vásárlásra a községi Elöljáróság, több vármegyére szóló vásárlási engedélyt pedig a na. kir. Közellátási Hivatal adja ki. Vásárlási engedélyt egyelőre csak azok kaphatnak, akik -állataik első éllévi f(1942. december 31.) takarmányozására nem rendelkeznek a helyi szokásoknak megfelelő abrak takair- má-n vmemnyiségglel. A második félévi szükségletre csak 1943. január 1-től kezdődően lőhet .vásárlási engedélyt kiadni. Árpáit viajgy zabot csak az a termelő adhat -ék aki 'beszolgáltatási kötelezettségének már eleget tett. Az eddig kiadott vásárlási engedélyeket a községi elöljáróságoknak vissza -kéül adni, amely -azt új -vásárlási 'engedélyre cseréli át. Kenyérgabonrjegyek kicserélése kukoricajegyre. Az erdélyi és kárpátaljai területeken!, valamint azokban a törvényhatóságokban, amelyekben a lakosság élelmezéséhez -kukoricalisztet fogyaszt és akik élelmezésükre 1942. évi termésű kukoricát akarnak felhasználni, 1942. augusztus 31-ig kérhetik a községi Elöljáróságtól, hogy kenyérgabona jegyük 6 galbonaszeiivén.yét kukorica jegyr e cserélje át. A kenyérgabona jegynek kukorica- jegyire való átcserélését csakis azok 'kérhetik, akik kék kenyérgabonaje- -gyet kaptak. A 'kukoricajegy szelvényei a tulajdonosát arra jogosítják, hogy az azokon feltüntetett mennyiségű sze- meskiúkoricált a Hombár bizományosaitól, vagy az engedélyes malmoktól jutalékmentesen megvásárolhassák. M. kir. Közellátási Felügyelőség Nyíregyháza. Háromhavi fogházra ítélték, mert elköltötte az előleget Jakubiik János bodrogkereszturi lakos Halász Ferenc nyíregyházi lakosnak szénát adott el és előlegül 80 Ph vett fel és a préseléshez szükségei lágyashuzáltt is átvette, a szállításról' aoznban megfeledkezett. Az előleget elköltötte, a dróthuzalt pedig másoknak ladta el é9 a pénzt elkötötte. A kir. tönviényszék három hiavi fogházra ítélte. Az ítélet jogerős. * ■ ■ rr GYÓGYFÜRDŐ * * * # ma már európai hirü. Fedett gyógymedencék, ivócsarnok, inhalatórium, strandfürdő, hullámfürdő. Páratlanul eredményes fürdő, ivó és belélegző kúrák. A „Szo- boszlói Gyógyvíz“ és a szénsavval telített „Hajduviz“ mindenütt kapható. A fürdőt Hajdúszoboszló 73 és 78 fokos sós- jódos- brómos- hidrokarbonátos hévvzíei táplálják. 3000 liter forróviz percenként. Magyar és németnyelvű ismertetővel készséggel szolgál a fürdő igazgatósága í