Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)
1942-07-20 / 162. szám
4. oldal. .Nyirvidék ä oZabojlcs! bURLPJr (Trianon 23.) 1942 július 20. SÓSTÓI STRAND NYITVA.! Hogyan látja a magyar bonvéd a bolsevizmus testet-lelket ölő pokoli munkáját Palló Gyula élményei in. A gyári munkások havi bére a termeléshez képest 50 és 60 rubel között változott. Ebből 12 százalékot levontak a hadsereg részére, ugyanakkor a lábbeli és ruhaárak a következők voltak: egy pár férfi csizma 700, 800, egy női cipő 300—400, egy öltöny bélésnélküli egyszerű ruha 200—300 rubel. Egy szobakonyhás lakásért 500 rubelt kellett fizetni. Ha ezt nem tudta a lakó kifizetni, akkor családjával nem törődve, dologházba hurcolták és silány étkezésen kellett neki ledolgozni. Akár földműves, akár iparos volt az illető, egy tehénnél többet nem tarthatott. Sertésből meg nem is tudott, mert az egy-két kilós kenyérkeresetből nem jutott. Egy tehén után be kellett szolgáltatni évente a központ a 160 liter tejet. Tekintet nélíkiiU arra, 'hogy lőhetett-e tfejnii, vagy sem és ha volt, ha nem volt sertése ugyanígy be kellett szolgáltatni 45 kg. húst. Egy tyúk után falun 160, városban 240 darab tojást. A konyhakerti vete- ményeket megbecsülték és kb. harmadrészét annak is be kellett szolgáltatni. Ezekre a beszolgáltatandó dolgokra, nem mondhatta senki, hogy nincs. Ha a ruhát adta el magáról, vagy a kenyeret a szájától, ennek meg kellett lenni, ha nem akart Szibériába kerülni. Hetenként hat napot dolgoztak. Szabad napjukat vasárnap kivételével a hét bármelyik napján kivethették. Vasárnap mindenkinek dolgoznia kellett. Az általam leírtakból világosság derül arra, hogy miért nem tudtak el- lentállni nekünk. Korbáccsal és Szibériával nem lehet senkit hazafiasságra buzdítani. Mi a hazaszeretetet már a bölcsőben tanultuk, amikor anyánk ajkán a nyáresti szellő szárnyán messze száll felettünk az ének: „Hazádnak rendületlenül légy híve óh magyar!“ Kedves keresztény magyar testvéreim! Kötelességemnek tartom a bolsevizmus 25 éves történetéből két évszámot kiragadni és kissé ismertetni. Ez a két évszám 1933 és 1937. Erre a két számra még azok a léleknelküli kőkorszak barbárságába visszafejlesztett ebmerroncsok is rettegve gondolnak. Az 1933. évben valamelyik zsidó népbiztos rájött arra, hogy az ukránok birtokában lévő cári arany rubelokat kenyérrel ki lehetne tőlük csalni. Ekkor kiadtak. egy rendeletet, melynek értelmében csak aranyért kapható kenyér. Ugyanakkor a szovjet kormány hihetetlen olcsóéit világpiacra dobta a búzát. (Erről az újságok annakidején írtak is.) - - Nem akarom azokat a borzalmakat felsorolni, amik itt végbe mentek. Ezt az alant írt két számból Önök is elképzelik. Volt olyan A Budapesti Közlöny közli a minisztérium rendeletét, amely a rotációs és íves nyomópapirosnak könyv, naptár, vagy füzet előállítására való felhasználását szabályozza. Az egyre jobban érezhető pa- piihiány és a papiros drágulása miatt a minisztérium kénytelen volt a papirossal való takarékoskodás szempontjából bizonyos korlátozásokat megállapítani, mert csak ekként lehet betöltani azt a nagyjelentőségű nemzeti érdeket, hogy a nép széles rétegének művelődésére, nemes szórakoztatására és erkölcsi érzésének erőtísésére, továbbá ismeretek terjesztésére szolgáló sajtótermékek a háború alatt is kadálytala- nul megjelenhessenek. A most kibocsátott rendelet korlátozást állapít meg a könyv, naptár, vagy füzet alakjában megjelenő sajtótermékekre, de ezek közül is csak azokra, amelyeknek ára könyvárusi forgalomban a három pengőt nem haladja meg. A tapasztalat szerint ugyanis a rendelkezésre álló papirosnak túlnyomórészét az igen nagy példányszámban forgalomba hozott nyomdatermékek emésztik fel, amelyek irodalmi, erkölcsi és nemzeti értékelés szempontjából jórészt teljesen silány műveknek bizonyultak, sőt sokszor a magyar nép széles rétegeinek érzés- és gondolatvilágát jelentős mértékben mételyezték meg. A rendelet a könyv, naptár vagv füzet alakjábam megjelenő sajtótermék előállításához szükséges papír felhasználását engedélyhez köti. Az engedélyt a papirosnak rendelkezésre álló, vagy előállítható mennyiségnek figyelem- bevételével a miniszterelnök adja. Engedély szükséges a könyv, naptár, vagy füzet alakjában megjelenő olyan időszaki lap egyes számainak előállításához is, amelyfalu, ahol csak hatan maradtak I életben. Az egész szovjet unió területén 30 millió volt az éhenhal- tak száma. Ez olyan arányszám, hogy nem is kell külön ecsetelni a szegény nép tragédiáját. Erről a szomorú esettől kihallgattam több élő tanút, kik valamennyien azt állítják, hogy a zsidón ugyanakkor hiányt semmiből nem szenvedtek. Az éhhalál kínjában !.öl- dön fetrengő szerencsétleneknek arcátlanul odakiabáltak, hogy már honit vagytok a. zsákban, csak a nek megjelenésére a miniszterelnök engedélyt adott. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a legselejtesebb sajtótermékek nagy része könyv, füzet alakjában előállított időszaki lapokban jelent meg. A rendelet hatálya nem terjed ki az egyházi vagy tudományos müvekre, a kizárólag szakismeret terjesztését célzó vagy sporttal foglalkozó és természetesen a közhivatalok kiadványaira, az iskolakönyvekre és zeneművekre sem. Nem vonatkozik az engedélyezett időszaki lapokra, amennyiben nem könyv, vagy füzet alakban jelennek meg, nem vonatkozik tehát a napilapokra és politikai tartalmú időszaki lapokra. — Nem szorulnak engedélyezésre társadalompolitikai, közgazdasági és művészeti folyóiratok egyes számai sem. Egyéb időszaki lap jellegével bíró folyóiratok egyes számai sem. Egyéb időszaki lap jellegével bíró folyóiratok egyes számai engedélyezés alá esnek ugyan, de a miniszterelnök az egyes számokra való engedély megs z érzésének kö t eleze ttsége alól felmentést adhat. Végül nem terjed ki a rendelet hatálya az Időszaki lapoknak önálló mellékleteire sem, ha azok az időszaki lap előfizetői, vagy rendes vásárlói körében való elhelyezésre, tehát nem önálló terjesztésre vannak szánva. A rendelet részletesen szabályozza az engedélyezési eljárási. A rendelet hatálya al áeső és már megjelent sajtótermékek további forgalomban tartása tekintetében a rendelet utólagos engedély kieszközlését kívánja meg. A rendelet már kihirdetése napján, tehát július 17-én hatályba lépett. — ÍRÓGÉP-szalag minden rend szerű géphez állandóan friss mind ségbne kapható JÓBA papír-írószer üzletben, Bethlen-n. 1. Telefon 2#-77 FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ Betegsége és öregsége miatt felakasztotta magát File Tóth Frigyes 75 éves ra- kamazi lakos, július hó 16-én 18 óra 30 perckor saját házának istállójában egy gerendáira felakasztotta magát és meghalt. A nyomozás megállapítása szerint File Tóth János betegsége és öregsége miatt vált meg az élettől. Temetésére az engedélyt a nyíregyházi kir. ügyészség megadta. & vármegyei tisztviselők státuszkérdésének rendezését sürgeti több vármegye Több vármegye törvényhatósági bizottságé felterjesztést intézett a kormányhoz a vármegyei tisztviselők státuszkérdései ügyében. A terjedelmes memorandum a következő pontokba foglalja a vármegyei tisztviselők kérelmeit: 1. Az 1929. évi XXX. t.éc.-nek az elméleti képesítésre vonatkozó része különböző könnyítő rendelkezésekkel volna kiegészítendő. 2. Le kell szállítani az egyes fizetési osztályokban a várakozási időt és azt egységesen úgy rendezzék, hogy a figalmazási szakon hat esztendő, kezelőszemélyzetnél pedig 9 esztendő legyen a várakozási idő. 3. A személyi pótlékot végleg töröljék el. Aki igényi szerzett az 1929. XXX. t.-c. alapján személyi pótlékra, azt automatikusan egy fizetési osztállyal léptessék elő. 4. Az 1940. XXXVI. t.-c. 3. szakaszának hatályát terjesszék ki a vármegyei tiszti, fő- és alügyészekre is és ennek folytán a vármegyei ügyészek olyan pótlékban részesüljenek, amely illetményüket a velük ugyanolyan képesítésű ítélőbírák és ügyészek részére megállapított illetményekre egészíti ki. Ezt a pótlékot a nyugdíjösszeg megállapításánál is vegyék figyelembe. Egy magyar orvos bőstette 'Szörényi Tibor budapesti nőgyógyász őriként jelentkezett ifirorutezal- gáliaitira és (mint szakaszfpairainfcsnok teljesítette magyar szívvel átérzett kötelességét. Az or/vtlíövószek dlieoii harcokban több sebtől (viárezve, inam törődött magáévat, hanem sebesüli t /ba|j társait iréisziesií tette első segélyben. (Eközben 'érte a szovjet gépfegyver golyója lés nemes bajtársi kö- td-esstégtelijesítés köziben, igaz hőshöz 'méltóan lehelte ki nemes lelkét. (MTI.) Hullott almát, barackot és mindenféle gyümölcsöt a legmagasabb napi árban vásárol Crriinberger, Jókai utca Jel, száját keli bekötni. Szigora korlátot állít a kormány az órtóktelenebb nyomdatermékek megjelenése elé
