Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 146-196. szám)
1942-07-18 / 161. szám
(Trianon 23.) 1942 július 18. _ Nyiotidék ä szabolcsi hírlAP 3. oldal. Snktr Pál pilgárnesler laiybalásu rádiáelfiadása országszerte Szabolcs küzdelmes mattjára terelte a Megírta a Nyirvidék-Szabolcsi Hírlap, hogy Szohor Pál polgármester, a Bessenyei Társaság elnöke a rádió meghívására, a Magyar toll a magyar kardért című elő- adásorozat keretében rádióelőadást tartott Budapesten a magyar rádió I. hullámhosszán, július 14-én kedden este 9 óra 10 perc kezdettel. Szohor Pál előadásában érdekes adatokat tárt fel azokról a harcokról, amelyekben Szabolcs volt a hadszíntér. Szabolcs földjét ezer esztendő óta: víz, vér, és verejték öntözi kezdte érdekes előadását városunk polgármestere, majd sorra vette azokat a fegyveres idegen népeket, akik Szabolcs földjét támadták. Beszélt a kazár, ibesscnyő, kun, tatár, török, német, orosz, oláh harcosokról, a mérhetetlen szenvedésekről és harcokról, amelyek ezt a drága földet sújtották. A majtényi fegyverletétel után már csak üszkös romok jelezték Szabolcsban az egykori virágzó haj- duvárosok helyét. A kuruc harcok után évszázadokról a következőket mondotta Szohor Pál: Mégis újra feltámadt: a város és a vitézség is. 1848. szeptemberében 1200 főnyi legénységgel áll a szabolcsi zászlóalj Kalló piacán és Rakovszky Sámuel őrnagy vezénylete alatt dicsőséges haditetteket ír bele a szabadságharc történetébe. A harcok eleinte eltávolodnak Szabolcstól. Először Stájerországban szuronnyal veri ki Buries osztrák tábornok seregeit Fridauból. Később a móri és isa- szegi csatában, majd Budavár bevételénél találjuk a híressé vált 48-ik honvéd zászlóaljat. Görgey Arthur fővezér ezt írja 1849. július 4-én kelt napiparancsában: „Rakovszky vitéz őrnagynak vezérlete alatt álló 48-ik zászlóalj fényes bajnoki tette kiérdemli minden vitéznek méltánylatát.“ A kitüntetést Győr város piacán tűzi Klapka tábornok Rakovszky mellére és a honvéd zászlóra, ilyen szavak kíséretében: ,,Ez a legdicsőségesebb zászló. Ha a sors meg akarja tagadni a győzelmedet, kivívja azt a 48-ik zászlóalj.“ De kelet felől már özönlött az orosz veszedelem. Annyi sok fegyveres idegen nép után 1849. június 29-én kozák századok száguldanak be Nyíregyházára. Nyomukban Cseodajoff tábornok 60.000 emberével szállja meg a várost és környékét. Elpusztítanak mindent, megeszik az élelmet, elhajtják az állatokat és figyelmei a feljegyzések szerint egyetlen kerítés sem marad meg Nyíregyházán, minden darab deszka máglyára kerül, melynek tüzénél utcahosszant kozákok melegszenek. A kívánt előfogatokat nem tudja a város előteremteni, miért is Báthy Gábor polgármestert a vezénylő kozák tiszt lófarkára akarja kötöztetni s megrémítésül végighurcoltatni az utcákon. De Szabolcs népét nem lehet megtörni. Ahogy Mária Therézia uralkodása idején szabolcsi nemes ifjú ragadja kezébe a tollat, hogy prófétája legyen 'a magyar szellemi újjászületésnek, úgy a szabadság- harc lelkesítő dalát, a híres Kos- suíh-nótát is, melyért annyian szenvedtek Kufstein nyirkos börtöneiben, szintén szabolcsi író: Balkányi Szabó Lajos ajándékozta a magyar honvédnek. Utoljára oláh lovak patkói csattogtak Szabolcs földjén. átkozottul furcsa helyzet volt, mert nem repülhetett kd hüvelyéből kardunk, hiszen felszabadítókként érkeztek ide. De öreg emberek, akik emlékeztek még az orosz sanyarúságra, nem tudtak -különbséget tenni a két vendég között. így öntözte Szabolcs földjét a víz, a vér és a verejték. Száguldót térségén kazár, besse- nyő, kun, tatár, török, német, orosz és oláh. Nemzedékek pusztultak el és apák tanították fiaikat fegyverforgatásra. Puszta létünket is ezer esztendőn át karddal kellett kiharcolni. A szabolcsi honvéd azért mindig megállta helyét. Örökölte apáitól a vitézséget. Most Voronyezs felől jönnek a zöld tábori levelezőlapok, kusza sorai között tele elszántsággal és reménységgal. Mikor a keleti hadszíntérről hazatért lovasdandár felett Nyíregyházán múlt évi november 17-én csapat- szemlét tartott legfelsőbb hadurunk, így szólt a szabolcsi huszárokhoz: „Ti a motorizált hadseregek korszakában lóháton vágtattatok sokszor ezerkilométeres utakon, azokon az utakon, amelyeken őseink érkeztek a Kárpátok alá. Uj fényt szereztetek a magyar lovasságnak és új megbecsülést a lónak is.“ A szabolcsi kard becsületének útját járjuk most végig a szabolcsi földvártól Kiew térségéig. Hungária Filmszínház Tdefou 25-03 **. ád&üúi ke%d-íük a nayuti, mert a száj és a fogak ezer vészéig között egész napon át munkában vannak. Az O D O L ~ fogpép a fogakat tisztán és egészségben tartja és a szájat felfrissíti. Tékát a mindennapos száj- és fogápolásihoz használjunk O D O L - fogpépet. MAGYARORSZÁGI ODOLMÜVEK R. T. BUDAPEST A polgármester előadása után » adást, majd Szabolcs nagy költő- Belohorszky Ferenc dr. a Besse- j jének Vietórisz Józsefnek két nyed Kör főtitkára Bessenyeiről, a I gyönyörű költeménye hirdette a huszáros, lendületes író-magyar- f rádióban Szabolcs tehetségtermő, ról tartott magas színvonalú elő- f halhatatlan erejét. A szülőknek kell őrizni gyermeküket bogy ne lövöldözzenek a sóstói erdőben még íióberttel se Mély fájdailmat és aggodalmat keltett Nyíregyházáin a Nyír vidék az a híradása, hogy a sóstói hegyi düilő- úton egy nyír egyházi diákot lövéssel súlyosan megsebesítettek. Első (híradásunkban annak az értesülésnek adtunk hangot, hogy a lövést a megsérült diák barátja követte el, de a szülők nyilatkozata szerint egy ismeretlen diáktól eredt ia lövés. Emellett az eset mellett nem mehetünk el szlö tnéküi. Mert ha egy .ismeretlen diák úgy lövöldözget, hogy nem nézi, nem okoz-e szerencsétlenséget, ez azt jelenti, hogy baj van a diákok őrzéséivel és rajok való felügyelettel, de veszélyes lesz a séta a szabadban, 'ha csak úgy vaktában öc üldöznek az erdőben, és az utakon.. Mostanában a súlyos eset előtt is panaszkodtak a sóstói sétálók, z .erdőben járók, hogy a diákok közül néhányan hóhért tel, mások gummdpuskával lövöldöznek a madaraikra. Már a madarak irtása is kegyetlenség, olyan tilalom imieigI szegése, amelyről az oskolád -madarak, és fák napiján tis eleget hal miniden jóérzésű tanuló. De .veszedelmes a lövöldözés, mint az említett elégi siúI lyiois eset is mutatja., közibiztanság szempontjából ds. Felhívjuk ezzel kapcsolatban mi azok (figyelmét, akik gyermekleiket kiengedik az erdőbe, a ■Sóstóra, különösem azokét, akikről1 tudják, hogy füöbertjük van. Ne en- ^ gedjék őket szabadom és kiváltkép- j pen fegyverrel kóborolni, hanem l ügyeljének rájuk kemény szigorral. { Gondolja meg minden szülő, hogy milyen súlyos köve tike zményei lehetnek annak, hogy akár az ő gyermekük lövöldöz ártalmasán, akár ő szenvedi el mások könnyelműségéinek következményét. Azoknak, akik nem tudnak ügyelni, nem is való fegyver a kezükbe, ilyenektől el kel a fegyvert venni. — UNIÓ inolyzsák ismét kapfca- ' tó a JíÜtBA-papíTüzletfcerL. Telefon: 2041 sz. Telefon 20-11 sz. Julius 18-19 20. REPRIZBEN ! Szombat-vasárnap és hétfő Életre ítéltek Főszerepekben: Hidvéghy Valéria. Zádor Györgyi, Jávor, Petrovics Előadások: hétköznap 3A3, 3A5, "hl, 8A9 Vasárnap 2-4 6-8 10 órakor Julius 18-17. Legszebb zenéjü magyar film. Szombat-vasárnap UTOLSÓ DA.L Főszereplők : Jávor Pál, Simor Erzsi, Sárdy János, és Bárczi Kató Előadások : hétköznapokon V44. V*6, V<8, V«I0. órakor,, Vasárnap 8-5-7 és 9, vasárnap délelőtt Ü órakor matiné kedvezményes heíyárakkal — •am (MUK ma