Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-25 / 142. szám

.Ara ÍO tillér Nyíregyháza, 1942 junius 25 (Trianon 23.) X. évfolyam 142 (2738) szám YÍRVIDEK Csütörtök F'VfnZFTfe fiJARTI HIRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. sz. Nagytakaréki csekkszámla : 47.139. Telefon: 20—77. * POLITÍ&AI NAPILAP * Előfizetés: egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. 6ÖDIBÖS A főváros egyik legforgalmasabb, de kedves és rokonszenves pontján, az Erzsébet híd budai oldalán. a tabáni partra néz Gömbös Gyula most leleplezett fehér márványszobra. Tábornoki diszben áll ott a szobor, amely méltón, hűen formázza a Férfiút, akinek a ma előkészítésében oly nagy és kedvezményező része volt. Gömbös Gyula politikai genieje álmondta meg a Berlin-Római tengelyt, ő volt az első európai kormányfő, aki meglátogatta Hitler vezér és kancellárt és ő volt az első magyar miniszterelnök, aki nyílt programmjává tette a fegyverkezést, a revíziót. Az életét tette a magyar újjászületésre, megvetette alapjait az igazi népi politikának, amely az ősi hagyományok ápolásával, a nemzeti öncélúságot szolgálja szociális öntudattal. A Gondviselés nem engedte meg, hogy elérje nagy álmai, nagy céljai közül egynek is megvalósulását. A halál szinte az eredmények küszöbéről ragadta el. Nem érte meg a Felvidék egy részének hazatérését, nem gyö nyörkődhetett fiatal honvédségünk kárpátaljai bravúrjában, Kolozsvárott, a Délvidéken nem lehetett ott a felszabadulás mámoros ünnepségein... Es nem érhette meg a szovjet háborút. Egy évtizeddel ezelőtt hirdette ezt a szörnyű keleti veszélyt, annak ellenszereként formálta ki a tengely gondolatát. És nem láthatja azokat a nagyszerű eredményeket, amelyeket a tengely és szövetségesei érnek el az egész világon, az angolszász— szovjet együttes ellen. Messze orosz földön harcol és győz a magyar honvéd, akiért áldozta lóformán egész életét. Kevés politikus, államférfiú kapott halála után oly rövid pár évre szobrot, mint Gömbös Gyula, de az is bizonyos, hogy kevés államférfiú felé fordul oly egyetemlegesen a nemzet hálája és szeretete, mint éppem Gömbös Gyula felé. Az a szobor, ott a Döbrentei téren az egész magyarság ragaszkodását, háláját, elismerését, büszkeségét jelképezi. Magvető volt Gömbös Gyula kői- és belpolitikai téren egyaránt. Minden bekövetkezett, amit előre látott és jósolt és aminek előkészítésén oly fanatikus hittel, erővel és hozzáértéssel dolgozott. Az aratás öröme nem adatott meg néki. Arat a nemzet, a négyszer megnagyobbodott Magyarország. Középeurópa legnagyobb fegyveres középhatalma vagyunk, bár kemély harcban állunk a szovjettel, van annyi emberünk és fegyverünk, hogy 1918. mégegyszer nem következketik el. Székelyföldi körútján maga Kállay Miklós miniszterelnök is hangoztatta ezt, hirdetve, hogy a magyar honvéd II gyilkos tovább tagad! Vallanak a bizalmi emberek: Rusznyák önként a bizonyitékok snlya alatt tett beismerő vallomást A mai érdekes tanúvallomások Rusznyák Ferenc, a kettős rablógyük osság tettesének bűnügyi főtálrgya?ásla| hatodik napján is érdekes vallomások hangiottak eL A felvonult nyomozók, .bizalmi emberek tanúvallomásaiból kitűnik, hogy Rusznyák Ferenc szabad akaratából, a bűnjelek és a bizonyítékok súlya alatt tette töredelmesen beismerő vallomását. Senki nem kényszexitette a beismerésre, többször hangoztatta, "hogy megbánta tettét iés a gyilkosság részleteit jegyzőkönyvbe mondta. (A tárgyalás mai napján is nagy volt az érdeklődés, a hallgatóság egyrészét kizárták a teremből, mert a nagy tömegtől máir az ajtókat sem lehetett bezárni. A tárgyalás megkezdése előtt felkísérik a vádlottat, aki frissen megborotváilkoziva, gondosan nyírott bajusszai lép a tárgyalási terembe. —* 'Minit minden reggel ma is, aimig a bilincseket leveszik a kezéről

1, szembefordul a halilgaitióságga! és érdeklődéssel szemléli a nagy tömeget, majd összecsapja a bokáját és elfoglal ja helyét a vádlottak padján. Bevonulnak a bíróság tagjai s az elnök megnyitja a mai tárgyalást. Blistő tanú: Sárdy Rudolf üveggvári tiszt viselő, akinek távolléte alatt Rusznyák Ferenc a Korona szállodai szobájába ailudt. lAz elnök: — Ismerd ön a vádlottat? — Igen, ismerem. — Mióta ismeri? — 1942 jamiuár hó 8-tói. — Mikor jött Nyíregyházára? — Február hó 19-én. — Hol lakott? — A Korona-szálloda 25lö» 'szobájában. — Mennyit kapott naponta Rusznyák Ferenc? — .Mindennel együtt 4 pengő 70 fiiért. — Hol étkezitek? — Tekintettel arra, hogy a város környékéni volt dolgunk, a legtöbb esetben a tanyaibíróknál voltunk ebéden. — Miit fizettek ezért? — Sok esetben a tanyabírák nem fogadtak el pénzt az ebédért. — Mikor .ment ön el húsvéti ünnepekre Nyíregyházáról? — .A nagyhéten, szerdán utaztam él, a szolgám itt maradt. Rusznyák Ferenc. — Megengedte ön, hogy távolléte alatt íRusznyák a szobájába a udjon? — Nem engedtem! Sőt meg is tiltottam ezt rnekii. — Volt irá eset, hogy együtt aludt koronái, szobájában Rusznyák Ferenccel? — Egy

( .a'lkailomimal, amikor későn végeztük' be a munkánkat, megengedtem neki, hogy ott aliudjon. — Milyen színű ruhája volt Önnek? — Egy barna ruiha volt velem és egy szürke felöltő. — Szürke színű ruhája niesm volt? — Nekem nem, a barátomnak, aki a 20-asba.n lakott, annak volt szürke színű ruhája. — Milyen volt az? — Egyszerű sötétszürke ruha. — Milyen termete volt a barátjának? — Kissé zömök, erős termetű. — iHol tartózkodik ő most? — Nem tudom biztosan, úgy gon- | dalom Budaipesten,, mert a vasútigazigaőság felvette őt. ' — Mikor hallotta, hogy a Bogáirháizaspárt meggyilkolták? — Visszaérkezésem utáin másnap mindjár újságolták a bírt. — Bogárakat ismerte? — Nem ismertem, mert én iem volltaim kint náluk. Az ügyész ad fel kérdéseket: — Mikor kezdték önök a munkát? — Reggel 8 órakor. — A reggelit mnidemki saját költségén fogyasztotta el? — Igen. Az elnök rendelkezésére ismét 'kihallgatják (Kemény Gyula csendőrtisztlhelvettest, aiki 'a nyomozást iviezette, arranézve, hogy Koczka itar nyaibíró tett-e olyan kijelentést Rusznyák előtt, hogy bizonyára azért van zárva a iBogárék szekrénye, mert ott sok pénzt tartanak. IA taniu megismétli, hogy a tainyabiró mondta, nem is egyszer, hogy sok pénzük lehet Bogáraknak ia szekrényben. Csak most nagyon meg van ijedve és azért beszél összevissza. Az elnök: — (Mondja -tiszthelyettes, határozottan emlékszik arra, hogy Koczka mégegyszer nem hagyja védtelenül a határokat •• Mártír volt Gömbös Gyula. Talán ma is élne, ha idejében viszszavonul, kúrálja magát, nyugodt csendben budafoki kúriájában, amelyet oly igen szeretelt. Nem engedte pihenni a munka láza, éj^e^appa^doí^^Takartnen^e^ javán, mert játtá, tudta mennyi a tennivaló. És az erőltetett iram forrósága felégette az ő tesli erőit is. A nemzet hálás kegyelete Gömbös Gyulát már rég legnagyobb fiai sorába emelte. azt mondotta;, hogy azért nem akar ják kinyitni Bogárék a szekrényt, mert ott pénzt őriznek? — 'Határozottan emlékszem, hogj ezt mondta, sőt. amikor a huilákait őriztük éjszaka, akkor is megismételte ezt. Elmondotta, hogy Bogárék milyen fukar emberiek, minden fillért összegyűjtenek, még az ócskavasat is összegyűjtik és eladják. Koczka István tanya bírót is fciIh'afliugatjálk mégeg.yszier. Hiába tesznek fel hozzá egyenes kérdéseket; mindéig másképpen válaszd. Az elmök: — Tanyabíró, magát tegnap kihallgattuk és nem akar emlékezni air raj, hogy azt a kijelentést tette, hogf Bogárék pénzt tartanak a szekrényben, — Há léhet, hogy mondtam lelhet .hogy nem mondtam, bizltosian. nem tudom. — Mikor 'látták, hogy Bogár-ék a kosárban, keresik a szekrény kulcsát és nem találják, akkor hangzott el ez a kijelentés. — iA tiszthelvettes az állítja, hogy maga a következőklet mondotta: — „Hagyjuk ezeket a Bogánékat, a szekrényt és a fcoimótot azért mem akarják kinyitnál, mert nem akarják, hogy lássuk a pénzűiket". — Valaki mondta ezt, de hogy én, azt mem tudom. — Más nem ivóit akkor ott, csiaik maga mondhatta. A tisztihelyettest szembesítik a tanúval! és úgy ismétlik el, högy a tanyabíiö elmondta a fenti kijelentést IA tanyabíró megvan, ijedve és esiak az hajtogatja: — Nem állítom azt, hogy monidfaim, azt sem, hogy mem mondtam. — iA vallomások igazolják, hogy ezt mondta. Az ügyész,: — Tanyabíró! Ha .nem is maga tette ezt a kijitlenítést, mendta^e valaki 'azt, hogy .Bogárék a szekrényben tartják a siolk pénzit? — Igen, ezt feltétlen valaki mondta, de hogy ki, azt nem tudom. Sándorffy János csendőraihadnagy kihallgatása következik ezután. Az elnök: >— Mimit tainu lesz kihallgatva. — Rósztvett a gyilkossági ügy nyomozásában? — Igen. - ,— Röviden összefoglalva mondja el, hogy mit tud erről. — A gyilkosság elkövetése után azonnal bekapcsolódtam a nyoimozás 'munkájába. A helyszínen nem találtunk számottevő nyomot és jjgy ia boncolás 'után az a feltevés alakult ki, hogy a gyilkosságot, a helyzettel! ismerős egyén követhette el. Kikérdeztük a szomszédokat és ott hallót-