Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-25 / 142. szám

.Ara ÍO tillér Nyíregyháza, 1942 junius 25 (Trianon 23.) X. évfolyam 142 (2738) szám YÍRVIDEK Csütörtök F'VfnZFTfe fiJARTI HIRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. sz. Nagytakaréki csekkszámla : 47.139. Telefon: 20—77. * POLITÍ&AI NAPILAP * Előfizetés: egy hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. 6ÖDIBÖS A főváros egyik legforgalma­sabb, de kedves és rokonszenves pontján, az Erzsébet híd budai ol­dalán. a tabáni partra néz Göm­bös Gyula most leleplezett fehér márványszobra. Tábornoki diszben áll ott a szobor, amely méltón, hűen formázza a Férfiút, akinek a ma előkészítésében oly nagy és kedvezményező része volt. Gömbös Gyula politikai genieje álmondta meg a Berlin-Római ten­gelyt, ő volt az első európai kor­mányfő, aki meglátogatta Hitler vezér és kancellárt és ő volt az első magyar miniszterelnök, aki nyílt programmjává tette a fegy­verkezést, a revíziót. Az életét tette a magyar újjászületésre, meg­vetette alapjait az igazi népi poli­tikának, amely az ősi hagyomá­nyok ápolásával, a nemzeti ön­célúságot szolgálja szociális öntu­dattal. A Gondviselés nem en­gedte meg, hogy elérje nagy álmai, nagy céljai közül egynek is meg­valósulását. A halál szinte az ered­mények küszöbéről ragadta el. Nem érte meg a Felvidék egy részének hazatérését, nem gyö nyörkődhetett fiatal honvédségünk kárpátaljai bravúrjában, Kolozsvá­rott, a Délvidéken nem lehetett ott a felszabadulás mámoros ünnep­ségein... Es nem érhette meg a szovjet háborút. Egy évtizeddel ezelőtt hirdette ezt a szörnyű ke­leti veszélyt, annak ellenszereként formálta ki a tengely gondolatát. És nem láthatja azokat a nagy­szerű eredményeket, amelyeket a tengely és szövetségesei érnek el az egész világon, az angolszász— szovjet együttes ellen. Messze orosz földön harcol és győz a ma­gyar honvéd, akiért áldozta lófor­mán egész életét. Kevés politikus, államférfiú ka­pott halála után oly rövid pár évre szobrot, mint Gömbös Gyula, de az is bizonyos, hogy kevés ál­lamférfiú felé fordul oly egyetem­legesen a nemzet hálája és szere­tete, mint éppem Gömbös Gyula felé. Az a szobor, ott a Döbrentei téren az egész magyarság ragasz­kodását, háláját, elismerését, büsz­keségét jelképezi. Magvető volt Gömbös Gyula kői- és belpoliti­kai téren egyaránt. Minden bekö­vetkezett, amit előre látott és jó­solt és aminek előkészítésén oly fanatikus hittel, erővel és hozzá­értéssel dolgozott. Az aratás öröme nem adatott meg néki. Arat a nemzet, a négyszer meg­nagyobbodott Magyarország. Kö­zépeurópa legnagyobb fegyveres középhatalma vagyunk, bár ke­mély harcban állunk a szovjettel, van annyi emberünk és fegyve­rünk, hogy 1918. mégegyszer nem következketik el. Székelyföldi kör­útján maga Kállay Miklós minisz­terelnök is hangoztatta ezt, hir­detve, hogy a magyar honvéd II gyilkos tovább tagad! Vallanak a bizalmi emberek: Rusznyák önként a bizonyitékok snlya alatt tett beismerő vallomást A mai érdekes tanúvallomások Rusznyák Ferenc, a kettős rabló­gyük osság tettesének bűnügyi főtálr­gya?ásla| hatodik napján is érdekes vallomások hangiottak eL A felvo­nult nyomozók, .bizalmi emberek ta­núvallomásaiból kitűnik, hogy Rusz­nyák Ferenc szabad akaratából, a bűnjelek és a bizonyítékok súlya alatt tette töredelmesen beismerő vallomását. Senki nem kényszexitette a beismerésre, többször hangoztatta, "hogy megbánta tettét iés a gyilkosság részleteit jegyzőkönyvbe mondta. (A tárgyalás mai napján is nagy volt az érdeklődés, a hallgatóság egyré­szét kizárták a teremből, mert a nagy tömegtől máir az ajtókat sem lehetett bezárni. A tárgyalás megkezdése előtt fel­kísérik a vádlottat, aki frissen meg­borotváilkoziva, gondosan nyírott ba­jusszai lép a tárgyalási terembe. —* 'Minit minden reggel ma is, aimig a bilincseket leveszik a kezéről 1, szem­befordul a halilgaitióságga! és érdeklő­déssel szemléli a nagy tömeget, majd összecsapja a bokáját és elfoglal ja helyét a vádlottak padján. Bevonulnak a bíróság tagjai s az elnök megnyitja a mai tárgyalást. Blistő tanú: Sárdy Rudolf üveggvári tiszt viselő, akinek távolléte alatt Rusznyák Fe­renc a Korona szállodai szobájába ailudt. lAz elnök: — Ismerd ön a vádlottat? — Igen, ismerem. — Mióta ismeri? — 1942 jamiuár hó 8-tói. — Mikor jött Nyíregyházára? — Február hó 19-én. — Hol lakott? — A Korona-szálloda 25lö» 'szo­bájában. — Mennyit kapott naponta Rusz­nyák Ferenc? — .Mindennel együtt 4 pengő 70 fiiért. — Hol étkezitek? — Tekintettel arra, hogy a város környékéni volt dolgunk, a legtöbb esetben a tanyaibíróknál voltunk ebé­den. — Miit fizettek ezért? — Sok esetben a tanyabírák nem fogadtak el pénzt az ebédért. — Mikor .ment ön el húsvéti ün­nepekre Nyíregyházáról? — .A nagyhéten, szerdán utaztam él, a szolgám itt maradt. Rusznyák Ferenc. — Megengedte ön, hogy távolléte alatt íRusznyák a szobájába a udjon? — Nem engedtem! Sőt meg is til­tottam ezt rnekii. — Volt irá eset, hogy együtt aludt koronái, szobájában Rusznyák Fe­renccel? — Egy ( .a'lkailomimal, amikor későn végeztük' be a munkánkat, megen­gedtem neki, hogy ott aliudjon. — Milyen színű ruhája volt Ön­nek? — Egy barna ruiha volt velem és egy szürke felöltő. — Szürke színű ruhája niesm volt? — Nekem nem, a barátomnak, aki a 20-asba.n lakott, annak volt szürke színű ruhája. — Milyen volt az? — Egyszerű sötétszürke ruha. — Milyen termete volt a barátjá­nak? — Kissé zömök, erős termetű. — iHol tartózkodik ő most? — Nem tudom biztosan, úgy gon- | dalom Budaipesten,, mert a vasútigaz­igaőság felvette őt. ' — Mikor hallotta, hogy a Bogáir­háizaspárt meggyilkolták? — Visszaérkezésem utáin másnap mindjár újságolták a bírt. — Bogárakat ismerte? — Nem ismertem, mert én iem volltaim kint náluk. Az ügyész ad fel kérdéseket: — Mikor kezdték önök a munkát? — Reggel 8 órakor. — A reggelit mnidemki saját költ­ségén fogyasztotta el? — Igen. Az elnök rendelkezésére ismét 'ki­hallgatják (Kemény Gyula csendőr­tisztlhelvettest, aiki 'a nyomozást ivie­zette, arranézve, hogy Koczka itar nyaibíró tett-e olyan kijelentést Rusz­nyák előtt, hogy bizonyára azért van zárva a iBogárék szekrénye, mert ott sok pénzt tartanak. IA taniu megismétli, hogy a tainya­biró mondta, nem is egyszer, hogy sok pénzük lehet Bogáraknak ia szek­rényben. Csak most nagyon meg van ijedve és azért beszél összevissza. Az elnök: — (Mondja -tiszthelyettes, határo­zottan emlékszik arra, hogy Koczka mégegyszer nem hagyja védtelenül a határokat •• Mártír volt Gömbös Gyula. Ta­lán ma is élne, ha idejében visz­szavonul, kúrálja magát, nyugodt csendben budafoki kúriájában, amelyet oly igen szeretelt. Nem engedte pihenni a munka láza, éj­^e^appa^doí^^Takartnen^e^ javán, mert játtá, tudta mennyi a tennivaló. És az erőltetett iram forrósága felégette az ő tesli erőit is. A nemzet hálás kegyelete Göm­bös Gyulát már rég legnagyobb fiai sorába emelte. azt mondotta;, hogy azért nem akar ják kinyitni Bogárék a szekrényt, mert ott pénzt őriznek? — 'Határozottan emlékszem, hogj ezt mondta, sőt. amikor a huilákait őriztük éjszaka, akkor is megismé­telte ezt. Elmondotta, hogy Bogárék milyen fukar emberiek, minden fil­lért összegyűjtenek, még az ócskava­sat is összegyűjtik és eladják. Koczka István tanya bírót is fci­Ih'afliugatjálk mégeg.yszier. Hiába tesz­nek fel hozzá egyenes kérdéseket; mindéig másképpen válaszd. Az elmök: — Tanyabíró, magát tegnap ki­hallgattuk és nem akar emlékezni air raj, hogy azt a kijelentést tette, hogf Bogárék pénzt tartanak a szekrény­ben, — Há léhet, hogy mondtam lelhet .hogy nem mondtam, bizltosian. nem tudom. — Mikor 'látták, hogy Bogá­r-ék a kosárban, keresik a szekrény kulcsát és nem találják, akkor hang­zott el ez a kijelentés. — iA tiszthelvettes az állítja, hogy maga a következőklet mondotta: — „Hagyjuk ezeket a Bogánékat, a szekrényt és a fcoimótot azért mem akarják kinyitnál, mert nem akarják, hogy lássuk a pénzűiket". — Valaki mondta ezt, de hogy én, azt mem tudom. — Más nem ivóit akkor ott, csiaik maga mondhatta. A tisztihelyettest szembesítik a ta­núval! és úgy ismétlik el, högy a ta­nyabíiö elmondta a fenti kijelentést IA tanyabíró megvan, ijedve és esiak az hajtogatja: — Nem állítom azt, hogy monid­faim, azt sem, hogy mem mondtam. — iA vallomások igazolják, hogy ezt mondta. Az ügyész,: — Tanyabíró! Ha .nem is maga tette ezt a kijitlenítést, mendta^e va­laki 'azt, hogy .Bogárék a szekrény­ben tartják a siolk pénzit? — Igen, ezt feltétlen valaki mond­ta, de hogy ki, azt nem tudom. Sándorffy János csendőraihad­nagy kihallgatása következik ezután. Az elnök: >— Mimit tainu lesz kihallgatva. — Rósztvett a gyilkossági ügy nyomozá­sában? — Igen. - ,— Röviden összefoglalva mondja el, hogy mit tud erről. — A gyilkosság elkövetése után azonnal bekapcsolódtam a nyoimozás 'munkájába. A helyszínen nem talál­tunk számottevő nyomot és jjgy ia boncolás 'után az a feltevés alakult ki, hogy a gyilkosságot, a helyzettel! ismerős egyén követhette el. Kikér­deztük a szomszédokat és ott hallót-

Next

/
Oldalképek
Tartalom