Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-23 / 140. szám

2. oldaL 'imm (Trianon 23.) 1942 június 1

8. fijt^Ü^^OM >«H\JÉF 3. oldal. — Csak nem gyilkoltál meg valakit? — De bizony nem is egyet! Ezzel sírva a nyakaimba borult és elmesélte a kettős rtablógyilkossiáig történetét. •— Nekem már mindegy, a gyilkosságot senki sem látta, ha csak Te él nem árulsz, soha nem tudja meg senki! Ha elárulsz^ Téged is megöllek. r : Farikas EteJ vauloimása során elmond ja, .hogy Rusznyák hogy ölte meg a Bogár-házaspárt. Reggel négy órakor elment tőle piros kerékpárján és a földek felől ia hátulsó kiskapun jutott be a 'Bogárék portájára. Ott a kutyát megetette gombostűvel és az istálló falához támasztott 'baltát magához vette, 'bement a lakásba és ott agyonverte Bogár Józsefnék majd egy kis idő mulvia a vedérrel érkező öreg gazdát verte agyon. A gazda házaspár a ba]jniali iórákham fenn volt, amikor Rusznyák kiment a tanyára. Azt .is elmondotta Rusznyák a leánynak, hogy a gyilkosság után hogyain rabolta ki a Bogáirék lakását. megmutatta azt a kis ivaskazettát is, melyet onnan hozott s amely pénzzel volt tele. Farkas Etel bele is nézett a pénzzel telt dobozba, azonban csalk azt látta, hogy a pénzicsomó itetején egy százasbamkó fekszik, hogy mennyi lehetett benne, ,azt a tanú sem tudja. Farkas Etel további vallomása során elmondotta, hogy Rusznyák neki azt mondotta, hogy a baltát, amellyel a gyilkosságot elkövette, a kútba dobta be. — Nem kérdezte tőle, hogy hogyani' tehetett ilyet — teszi fél a kérdést az elnök. — Dehogy nem, rögtön .mondtam, hogy vetemedhetett gyilkosságra? — Azt felelte, hogy elvesztette a fejét s máir nagvon megbánta tettét. Farkas Etel vallomásában elmondja, hogy húsvét .vasárnapján ia. Feri nagyon ideges volt, csak )jánt-kelt, nem volt nyugta, mindig felült a piros kerékpárra és elment, megint visszajött. Este aztán elment a barátnőjével- Rusznyák .Ferenccel és egy Hegyi Pál nevű .ismerősével a svendéglőbe. — Hogyan tudott mágia efbnexxná a gyilkossal este még szórakozni — kérdi aiz elnök. — iNagyon féltem tők-, nem mertem ellenkezői, ahová hívott elmentem. A tanú elmondja .még, ihogy. látta Ruszin váknál ia tarisznyát s megkérdezte tőle, hogy .mi van benne, mire aizt felelte, ihogy 60 pengő értékű fehérnemű. Az udvarukban dugta el ezt a tarisznyát. A .gyilkosságot követő negyedik nap láttam ismét Rusznyákot, megkértem, törjön egy kis szenet, majd elment, utána egy hétig nem láttam. Elutazott Miskolcra s .egy levelező lapot is küldött nekem. Amikor viszszaijött, ismét felkeresett és hívott a moziba. Adtam neki 84 fillért, ihogy váltsa ki a jegyemet, azonban a Feri nem fogadta van neki pénze, majd kiváltja, a moziban láttam az ujján egy új arany pecsétgyűrűt, — mondtam neki, hogy ilyet én is elfogadnék, mire a Feri azt felelte, majd máskor. Szerdán., április 15-én még eljött, azonban, nem beszéltem vele, mert vendégem volt. Másnap aztán hallottam a Mariska nénitől, hogy a Ferit csendőrök kísérik. Erre azt mondottam, hogy „Vége van már akkor neki" ; Ekkor már nem bírtam tovább magamba tartani a titkot, elmondtam mindent Mariska néninek, azaz Tóth Máriának. — Maga együtt volt Rusznyákkal a gyilkosság után vagy 10 napig, soha nem emlegette a gyilkosságot. — Dehogynem, hányszor mondtam neki, hogy ,,Feri, hogy tehetett ilyet?"! Erre azt válaszolta, hogy úgysem tudja azt meg soha jgenki. — Maga miért nem tudta végignézni a iBoigláirék temetési menetét, nem volt tiszta a lelkiismerete? — Nem volt Ihozzá erőm, akkor már tudtam, hogy a Feri gyilkolta meg a házaspárt és ezért mem bírtam végignézni, elmentem Gucsa fodrászhoz, a hajamat reindbelhozatni. — Hát Mariska néni, aki akkor magával volt, miért- tudta végignézni a temetést? — ö- akkor még nem tudott arról, hogy Feri követte el .a kettős gyilkosságot. — Miérit inem tett felijel anitést a rendőrségen, amikor 3 perc alatt megbilincselték volna Rusznyákot és már n.am kellett volna félnie tőle? ' -— Nem .volt hozzá bátorságom, nagyon féltem tőle. 4— iHalllotta, hogy egész apparátus dolgozik hetek óta, hogy a gyilkost kézirekerítsék és akkor maga hallgat ? 1 — Tudott arról. ihogy 1000 pengő jutalom van kitűzve a •nyomraíviezet: őrnek? — Nem tudtam, nem olvasok újságot. Később Iha'lllatt'am, de a.kkor sem jelenítettem volna

1 fel. Az ügyész, majd a védő tesznek fel kérdéseket, utána a tárgyalás legizgalmasabb perce következik, a szembesítés. — Az elnök: — Farkas Etel mondja a szemébe Rusznyáknak, hogy ő a gyilkos! — Nem felel meg a valóságnak! Nem is voltam szombat este nála, péntekéin este voltam ctt, — feleli Rusznák. — Ejrnye kedvesem, nem szégyenli magát — áll szembe Farkas Etel a gyilkossal. — Miért inem jelenített fel azalatt a hét alatt, amig távol voltam Nyíregyházáról — kérdi Rusznyák a tanút. iAkkor nem kellett 'volna félnie tőlem. .Rusznyák a szembesítés alatt nem mer a leány szemébe nézni, Farkas Etel bátran és hangosan maradija szemébe a gyilkosságot. A bíróság a tanút .megesketi, majd sor kerül a másik koronatanú Tóth Mária bejárónő kihallgatására is. — Tóth Máriának hívják? •— Tóth Mária a neem, születtem 1893-ban, nyíregyházi lakos vagyok és mint bejárónő dolgoztam .abban a házaim, ahol Farkas Etel szolgáit. A tanú elmondja, Ihogy amikor Farkas Ételnek megmondta., 'hogy csendőrök kísérik Rusznyákot, sírógörcsök közepette vallotta be, hogy Rusznyák Ferenc ölte meg a BogárIházaspárt. A tanú elmondja, hogy Farkas Etel kijelentette, hogy ,.Inkább meghalok, de el nem árulom Ferit, úgy szeretem" Tóth Mária pontosan úgy aidja elő a gyilkosság részleteit, mint azt Farkas Etel elmondotta. A tanút megesketik. A iwédő indítványára a bizonyítás újabb kiegészítését, rendelte el a bíróság és a tárgyalást a mai napra berekesztették. Atlee felszólalását várják Londonban Serédi hazatérése Serédi Jus/tiníán biboros hercegprímás, aki jznius 14-én Rómába utazott kihallgatásra, holnapután visszatér Londonból jelentik. Az angol alsóházban Atlee őrnagy felszólalását várják az afrikai helyzettel kapc olatosan. Hir szerint a kialakuló vitában részt a magyar fővárosba. (MTI) vesz Churchill miniszterelnök is. (MTI) 1 Leszállítják a zsid6 mező és erdőgazdasági ingatlanokkal átadandó ingóságok batárát IA képviselőház földmívelésügyi, pénzügyi és igazságügy bizottsága ima délelőtt beterjesztette a Ház elé a zsidókézbera levő mező- és erdőgazdaságj .ingatlanokkal átadandó ingóságokra és az állatállományra .vonatkozó törvényjavaslatot. A bizottság az eredeti javaslattal szemben több módosítást terjesztett be s legfontosabb módosítása az, hogy leszállítt'atta lannjajk a földbirtoknak a határát, amely után az indóságiokait és ae állatállományt is köteles a volt tulajdonos átengedni. A módosító javaslat szerint a szőlőbirtokoknál nem 10, hanem már 5 hold után, a mezőgazdaságii ingatlanoknál iped'ig nem 500, hanem 100 hold után köteles a volt tulajdonos az ingóságokat és az állatállományt átadni. Kimondja ezenkívül ia javaslat azt, hogy . legfe]|j.dbb csak 100 katasztrális hold földet -tarthatnak meg birtokukban iaz olyan zsidó tulajdonosok, akik az elmúlt világháborúban a törvényjavaslatban - meghatározott kitüntetéseket megszerezték, vagy az 1918—19. évi forradalmak idején életük kockáztatásárvial szálltak szembe a nemzetellenes forradalmakkal, vagy ilyen magatartásukért börtönbüntetést szenvedtek. .Ilyen kivételezettek továbbá azok a megszállt területre vailó zsidó birtokosok is, akik a megszállás ideje alatt kockáztatták az életüket a magyarságért s ezért szabadságvesztés büntetést szenvedtek el. ' . • l Lavai francia kormányfő a Németországgal való végleges kibékülésről beszélt Lavial kormányfő hétfőn 'estle 8 órakor rádióbeszédben

1 a következőket mondotta: — Egyszerűen, és őszintém akarok szólni önökhöz. N.eihéz; pillanatokat élünk és még sok nélkülözést kell elszenvednünk. Ez addig, fog! tartani, amig .a 'háború tart, sőt még egyideig a háború után is. De számomra, minit ia kormányfő számára nem ez lesz la. súlyos. A 'jelenít keserve® ndhlézségök között tölltjük el, de .még félelmesebb és számomra még szorongóbb idő is vár reánk. Ez pedig az az idő, amikor hosszú időire eldöntik Franciaország sorsát. »— A mi nemzedékünk mem tud beletörődni abba, hogy legyőzött nemzedék legyen. 1939-iben hibát követtünk el akkor, .amikor megüzentük a háborút. Hibát követtünk el 1918-bain a győzelmek után, amikor inieim Néimeorszláiggal egyetértésben, szerveztük ímeg a békét. Most meg kell kísérelnünk ezt. Minden eszközt igényibe kell vennünk, -hogy megtaláljuk a végleges kibékülés alapját. Nem .akarom a csataterek PHILIPS RÁDIÓÉ Biczák eredeti STEYR-WAFFENRÁD és PUCH kerékpárok és kerékpár alkatrészek műszaki kereskedőnél. Városháza épület. Telefon 31-36. Javítóműhely Bethlen utca 27. torkában látni hazám 25—30 éves ifjúságát. Én helyre akarom állítani Németországgal! és Olaszországgal a bizalomteljes normális viszonyt. A most folyó háborúból kétségkívül egy új Eiurópa fog megszületni. Éni, minit francia, azt szeretném, ha holnap olyan Európát szerethetnénk, amelyben Franciaország a hozzá méltó (helyet foglalja el. Ennek az Európának a. megteremtéséért Német-ország most gigászi harcot folytat. Kívánom Németországnak a győzelmet mert 'anélkül a győzelem nélkül holnap a bolsevizmus rendezkednék be mindenütt. — Az elmúlt április 20-án az előtt a választás előtt állattunk, ivagy belekapcsolódunk .becsületünk és életérdekeink biztosítására az új, békés Európába, vagy belenyugszunk, hogy a civilizációt eltűnni látjuk. Amikor azt mondom, hogy ez a politika az egyetlen'., amely biztosítja Franciaország helyzetét és kezeskedhetik fejlődéséért az eljövendő békében, hinnetek kell bennem ós követnetek engem. •Lavai ezután, arról beszélt, hogy söt-éit órákat élt át, mert az események nem kedveztek cselekvési szabadságának. Majd felhívást intézett a francia .munkásokhoz, és felhívta figyelmüket arra, hogy menjenek tömegesem Németországba dolgozni, mert ezzel francia hadifoglyokat szaib.adítanak ki. Franciaország nem lehet passzív és közömbös azoknak a végtelen, áldozatoknak láttán, amelyeket Németország.

:válla.l, hogy felépítse az új Európát. APOL

LO Filmszínház Telefon 25-24 Junius 25-től. Budapesttel egyidöben! Nyíregyházán először ! Előadások kezdete 5-7-9 Órakor A feliéi* hajó Minden idők leghatalmasabb filmalkotása. Ma utoljára: Marokkói lány Szerdán : EGY VIDÁM TRAGÉDIA Karádival TÁBORI LEVELEZŐLAP.