Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-09 / 105. szám

(Trianon 22.) 1942 május 9. 5. oldat 9RÍB Dsigasvüíbtil - StaüB tett (A na. kir. honvéd haditudósító század közlése.) Wladimir Jussznpov Kalmadzsani .volt a vezetőnk e roppant ipartelepek (világában. •Mikor a német katonai parancsnokság engedélyével végigkísért bennünket a Krivoj—Rogii bányában, nem is gondoltuk volna róla, hogy a szakszerű mérnöki magyarázatokon kívül milyen érdekesen tudja elmondani a régi orosz világ históriáit. Meghívott bennünket háromszobás lakásába, amely a vasváiros legszebb lakásainak egyike. Ezt persze csak itteni fogalmakhoz képest lehet mondaná. Magyarországon nagyon szerény hajlék volna ez. Még pianino is van benne. Az laszital'ra taninos ízű vörös bort íétt Kalimadzsani és bozontos szemöldöke alól vidáman pislogott ránk, élénk fekete szemével. Történeteket mondott el a georgiai régi világtól, amikor — még a cári uralom alatt — kegyetteini elnyomatásban éltek honfitársai: o. grúzok, georgiaiük és örmények. Akkor azt hitték, hogy annál nagyobb zsarnokságot elképzelni sem lűhet. Azóta mas véleményre jutottak. • —• Huszonnyolc év-vei ezelőtt kerültem el hazulról — mondja Wladimir Jusszupov Kalmadzsani. Akkoriban erős szabadságmozgalmak vágyai égtek a tanult fiatalság lelkében. Elviselhetetlennek érezték az orosz uraimat. De az .régén, volt . és ina inár az orosz nép :s mpgtamuiltti azit, hogy mi az elnyiomaitás. Én a sors iróniájának tekintem, hogy éppen egy georgiai adta vissza a kölcsönt az oroszoknak. Igaz, hogy erre a georigjflSra nem vagyunk büszkék, mert csak mi tudjuk igazán, hogy kicsoda. Szoszo, — meirt akoliban így becéztük Dsuga&vili Jóskát, a mai Sztálint — úgy indult az életnek, mint georgiai szabadságharcos. A Gori-i csizmadia papnövendék-fia szenvedélyes, lázító beszédeket tartott a rifLiszi kolostor udvarában az orsz uralon és a cári rendszer ellen. Akkoriban magam ís gyakran Találkoztam vele. Dsúgasvali hogyhogy nem, még Tifiisziben hozzájutott Marx és Engels írásaihoz s ezek hatására egyre forradalmibb hangon beszélt. Már nem a grúzokat és az örményeket akarta felszabadítani, hanem a világ, proletárjait. A nyughatatlan: .vérű, eiőszakos Dsugasvilit kidobták a papnöveldéből, mert nyíltan istentagadó eszméket vallott. Elhagyta .vallásos szüleinek házát is és belekeveredett a kaukázusi szociáldemokrata mozgalmakba. A rendőrség őt is figyelte. Menekülni kellett Georgiából!, de elfogták lés Irkutzkba száműzitek. — Száműzetés ©utálni Szentpétervárra vetődött s itt az anarchisták, kommunisták, szociáldemokraták forradalmi mozgalmaiban vetít részt. Az orosz politikai rendőrség állandóan a nyomában volt lés minden lépéséről itudott. Mi azonban nem sokai tudtunk róla. Sajnáltuk, hogy eizüllött és volt osztályitársaá, elöljárói éppúgy, mint szülei, megállapították róla, hogy Jóskából nem lesz semmi. Házigazdánk néhány lapát szenet vetett a kályhába, aztán Ismét viszszaüh az asztalhoz és vasrag, ujjai közé vette a borospoharat. Koccir.r íottunk. —• Huszonyoíc éves lehetett Dsugasvili, amikor egy forró augusztusi napon Ti'fllisziban tailádkoztaim vele. Rettenetesen le volt rongyolód'-a. Alig lehetett kihúzni belőle egy-kéit szót. Mogorván válaszolgatott, •vixt társai után nem is érdeklődött é.s azt sem árulta el, hogy mit akar 'itt a városban. Azóta sem láttam újra. — Közismert, vetettük közibe — hegy Sztálin merényletet követeit! el a Tiflisz-i állami bank aranyszállítmánya ellen s abból nagy összeget rabolt el. — Ezt mi is .hallottul mondja a házigazdánk — de erről huszonöt évig nem volt tanácsos beszélni. Akkoriban, amikor ez a rablás történt, nem' is gondoltunk íviolna arra, hogy a mi Dsugasvilink még rablásra is vetemedett. Nem is hittük, hogy ő volt az. Mendemondának véltük. Egyébként sohasem felejtem el azt az izgalmas napot. A vasúti pályaudvar felől a főutcán hosszú szekérsor haladt az állami bank felé. A kozákok hangos szidalmakkal siettették a kocsisokat. A szekereken súlyos vasládákban, tűbbmi'llfló éntékű aranyrubelt hoztak. Egyszerire csak borzalmas robbanás rázkódtatta meg az egész környéket. A könnyező épületek ablakai ibezúzódtak, .emberi és állati testrészek borították az utcákat. A haldoklók hörgésébe, a sebesültek jajveszékelésébe hamarosan lovak patáinak csatogáisa vegyült. Kaiioíiáik vették körül a merénylet színhelyét és lelövéssel fenyegettek meg mindenkit, akiit helyéiről el mer mozdulni. Félperc szünetet tart Kailmadzsani. Mélyről bányássza elő e régi bűntény emlékét. Majd így folytatja: — Sem a katonaság,- sem a rendőrség nem találta meg akkor a merénylet végrehajtóit és kitervelőit. Pedig azt kétségtelenül megállapították, hogy a tettesek: Kraszim, akit Lenin a Szovjet első párizsi követének nevezett ki, WallachiFinkelsteiniMeier Mózes, aki Litlviinov néven frakkban képviselte a szovjetet a népszövetségben,, ma pedig Roosevelt egyik mindennapos látogatója nagyköveti minőségéiben és végül — minit utóbb hallottuk: Dsugasvili, vagyis Sztálin, a szovjet birodalom téljha'talmú zsarnoka. Ö volt a merénylet értelmi szerzője. Harminchat áiritatlan ember meggyilkolásának terhét cipelte végig Európán. Azóta milliók kiontott vére szárad a lelkén... (Erősen alkonyodik. A szoba félhomályában) a műit emlékei lengenek 'árt. Wladimir Jusszupovi Kalmadzsanit megkínáljuk egy „Honvéd—del Rágyújt és 'élvezettel szíjjá le a füstöt. Nézi a hiamjvadó cigaretta parazsát és megszólal: — Elmúlik ez is, mint egy. rossz álom. Niem a cigarettára mondja, hanem arra, amit a tiSiszi rablók és bűntársai csináltak egy régi nagy birodalom romjain. s Szövetség tagjainál vásároljunk! Fűszer csemege és italáruk legelőnyösebb beszerzési forrása vitéz TORNAYISTVÍH csemege üzlete, Zrínyi Ilona-u. Kai szükségletét Rácz Gábor ram és likörgyárából szerezze be. — Bocskay utca 6. Paradicsom vajbab zöldborsó és lecsó konzerv nagy választékban jMrjfegrm-i'-y'i Kótaii utca 46 szám. Órát és ékszert PRÉEOPA LAJOSTÓL vegyünk. Kossuth tér 13. Kertész Untai rum és^Iikör gyára. Bor, sör és szesz 5 nagykereskedés, DebrecenTutca 2. Tel. 24-90. Háborús időkben nincs gondja annak, aki fűszer és csemege sziségletét csak egy helyen: Ecsedy János fűszer és csemege üzletében szerzi be. Vay Ádám utca 31. Vásároljon KNÁVER GYULA uj cipőüiletébei Bencs László tér 2. sz. Márkás kitűnő minőségű nói, férfi és gyermekcipők nagy raktára. — Megérkeztek az egységes cipők. — Divatárut, selymet és szövetet vásároljunk Mayer ágmím divatáru üzletében. Tel. 28-88 — Külön nagybani osztály. — Fösés? i g 1 K. készen ú Frissen cs e ne lecryen ond/a fessztts-aéi Fösés? i g 1 K. készen ú Frissen cs rja ebédje, vacsorája. ápolt sörök. Fajborok. Marsc hal! (é Sándor fűszer és csemege üzlete Bethlen utca -Ü. Stíbi Cipihftz Nyíregyháza, Zrinyi Hona o. 2 Legmegbízhatóbb beszerzé si forrás mindennemű cipőárukban. Alapítási év 1900. Telefon 25-79. Pilinszky András Nyíregyháza első különleges katonai és egyenruha szabósága Nyírvízpalota. Könyv, papír, írószer Fábiánnál Bethlen utca 5. Telefon : 21-00 ir fűszer csemege ós italárut Bitta Testvérek fűszer nagy és kiskereskedőnél Vay Ádám ntca. Takarékpalota. Telefon: 20-78. Mindennemű talpat és bőrárut (utalványra) Panyiktól vásároljon. Szent István utca 4. — Lisztraktárkönyv, öríemé»?kínyv, Darálás! napló kaphat* JÓBA papír üzletében, Bethlen e. 1. ««áx. Telefon 20-77.