Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-23 / 116. szám

4. oldal. m (Trianon 22.) 1942 májú* 2. PÁZMÁNY! PÉTER: Ma mindent a bábom végső győzelmének érdebébe keli beállítanunk A Trikoloir-mozgaom lecsendesült, a magyar kereskedelem öntudatos magyar lélekkel 'váilaű'fa a maii helyzetben andhláz feladatainak teljesítését. A Trikolor mozgalom elleuszeiwvel találkozott az ország minden részében. Erről a kérdésről és a vele kapcsolatos kereskedői magatartásról kértünk véleményt a pünskösdi ünnepek alkalmából a Baross Szövetség ügyvezető öklökétől, Pázimálnyd Pétertől, a keresztény magvar kereskedői vágyak és küzdelmek egyik markáns képviselőjétől. Pázmánvi Péter kérdéseinkre a következőket mondotta: Hogy a „Trikolor" szövetkezet tervezete a,z egész, országban oly élénk ellenvetésekkel találkozott, annak legfőbb oka — véleményem szerint — .abban keresendő, ihogy annak tervezői rosszul fogták meg az áru egyenlő elosztásának kérdésiét, amelyet hivatva lett volna njegoldani a Hangya vezetése alá tervezett Trikolór szövetkezet. (Ez vplt a legnagyobb hiba.) Kétségtelen, hogy ma ezt a kéridást meg kell oldani, amidőn kevés az áru és arról kell gondoskodni, hogy annyi amennyi van, lehetőleg egyforma arányban, a kereskedelem vérkeringésén keresztül ellj usson a fogyasztóhoz. Szükség van tehát, /vagy szükség volna — egy központi elosztó szervre, amely lehetne a különböző szakmai kereskedők szövetkezete, talán éppen a Baross Szövetség, mint arra legilletékesebb szerv, kebelében. Telhát mondjuk, Fűszernagykeneskedők, Börniagy kereskedők. Texfcilnagykereskedők, Tüzelőanyagnagykereskedők sbt. központi szövetkezete^amely szervek gondoskodnának az árunak lehetőleg a szükséglet arányában történő elosztásáról, — a szövetkezet tagjai között. így akár a közellátási minisztérium, akár « Magyar Arucseirefargalmi Intézet, akár a Kereskedelmi Hivatal, az idebent termelt, vagy külföldről importált lés rendelkezésünkre álló árucikkeket ezeknek a szakmai szövetkezeteknek juttatnák. S minthogy ezek a szövetkezetek szaikmai kereskedők vezetése alatt állnának, — önmaglukból építik ki, — helyet találnának benne a hozzáértő, képzett kereskedők, előmozdítanák a közösség tagjainak boldogulását. Ebben az 'esetben nem állana fenn az az eset, amelyet' ma oly sokszor hallunk, hogy nagyobb Vadászok, házinyal galambtenyésztők! Vadlibát,[vadkacsát, szalonkát szárcsát, varjut, szarvast, dámvadat, vadsertést, élő házigalambot, élő házinyulat minden mennyiségben legmagasabb napiáron vásárol exportvállalata. Telefonszám: 20—78, 23—98 tétel árut csak a Hangya szövetkezet képes átvenni, tehát kénytelenek azt adott esetben a fentebb már felsorol kereskiedelmi főtéinyezők a Hangyának juttatni. Elejét vennők annak a sók keserű kifakadásnak, mely a „Trikolor-Hangya" — tervezete ellen elhangzott országos vélemények kapcsán kifefezésre jutott: „Mindent a Hangyának, semmit a magán kereskedeleminek". Így megvolna a sokat emlegetett „egvkéz" (különböző szakmánként), amely felnné az árut bármilyen na.oy tétellben. és ez gondoskodna annak elosztásáról,, minden szociális szempontot ifigyeleme véve a tagjai közlött. Nem juttatnánk minden „egykezet" egy hatalmas ,,Egykézbe". — amelynek, a kereskedő társulat meg,állapítása szerint: már annyi egykeze ivani, mint egy kisebb fajta hindu istennek", — s ez a Hangya. Távol áll tőlem annak gondolata is, hogy az érdemekben elv fifazdag Hangya Szövetkezetet támadjam. Hiszen hatalmas úttörő munkát végzett a keresztény gondolat, a keresztény kereskedelem megestesül élse felé. — Különösen áll ez a falvakban. Ám nem kétséges, hogy a Hangya önmagában véve hivaitalizálit kereskedelem, amelyben nincs egyéni nagy kereskedelem, nincs önálló kiskereskedelem s iha a Trikolor tervezete szerint minden kiskereskedő a Hangya hálózatába kapcsolódott volna be, azok rölvidesun elvesztették volna üzleti 'önállóságukat, nem önálló egzisztenciáikká fejlődtek volna ki, (ezt ma minden vonalon megvalósítani a fcrmányizatnak is hirdetett programja, nemzeti éTdek), -— (hanem ellenkezőleg, szövetkezeti fiókokká., szövetkezeti (bizományosokká •vagy éppen elosztó hivatalnokokká fejlődtek volna vissza. Egyetlen hatalmas szövetkezetben, egyenlő jogokkal egyrendű tagok, egyenlő adottságokkal. Kétségtelen, hogy ez még inkább a kollektivizmus felé való eltolódást jelentette volna, amely felié már a mai kor világszemlélete, gazdasági felfogás 'és háborús gazdálkodás következtéiben, úgy is dloilódtunk. Varga miniszter úr 'megállapítása szerint is. (Lásd Baross közgyűlésen elmondott beszédem.) Mi mindent a háború nem kétséges végső győzelmének érdekébe kell Ibeállítanunk, önmagunkat is. Ezért szükség van az irányított 'gazdálkodásra, az irátnyított iparra és kereskedelemre. i—• A kereskedelemiben azonban a helyes irányítás mellett föltétlenül szükséig iviain némi szabadságra is, amelyben -nem vész el m egyéni amhieió, a törékvési vágy. — Nem vész el a saját lábán járó önálló kis- és nagykereskedő. Lehetséges. — valószínűnek tartom —, hogly a Iháború befejezése után is meg fog maradni talán (hoszszú ideig az .irányított termelés,, irányított ipar és kereskedelem. Domáme.ns lesz európaszerte és pedig ebben az; esetben valamely vezető állam által Európa kontinensének — Európa érdekeinek megfelelően beállt va és irányítva. 'Én remálni merem, sőt hiszem, Kohn Ignác divatüzletét Zrínyi Ilona , utca 6. szám alá helyezte át. Telefon: 27-40. hogy ha a háborút már győztesen í(nem kétséges!) befejeztük, akkor újra megnyílnak, meg kell ihogy nyíljanak a világ kincses kamrái Európa számára, amelyekből özönlik majd az áru és már nem árut kell szereznie a kereskedelemnek a vevők számára, hanem ivevőt kell teremteni az áru számára. Akkor szükség lesz majd a maga talpán járó, önálló és egyéni keresztény magyar kereske delemre, amelynek most kell megerősödnie, Ihogy ez az elkövetkezendő és boldog árubőség és árukínálat már ihélyiéin találja az átállított kereskedelmet. Éppen ezért óva intek ma és kérve kérek miniden keresztény magyar kereskedőt és iparost, hogv most midőn a fogyasztó közönség van ráutalva az iparra és kereskedelemre, ne (herdálja el vevőkörét, udvariatlan nyegle modorban'ne részesítse a fogy, aisztó közönséget. Legyen figyelmesen udvarias- türelmes az idegieskcdlőkkel szemben, gondoljon, arra, hogy 'változik majd az idő és ő fogja keresni megrendelő vagy 'Vásárló közönségét. Ha olyan sok gond, baj, idegesség adódik ás most az anyagés áru beszerzése körül, ne éreztessük azt a közönséggel. Ezt ma fontos nemzeti érdeknek is, a belső •nyugalom és rend fenntartásában ivafó igyekezetnek ils tartom. Jól tudom, hogy nehéz feladat palálsitolni ma a közönség előtt az üzlet vezetésével járó idegességet, de meg, ivagyok győződve arról is, hogy Nyíregyházán naglyon kevesen vannak azok az iparosok és kereskedők, akik megfeledkeznek önmagukról és éreztetik 'ezt a vervővel. Nagyon szeretném megkérni ugyan, akkor ia vevőközönséget is. Ne" legyen türelmetlen kereskedőjévé! szemben- iha nem kap szappant, kevés rizsét kap, nem elég (fehér a kenyér. — Ne ihigyje, hogy a kereskedő nem akar neki adni vajat, nem akar neki adni csokoládét, „pedig .van neki" — hallom sokszor — „csak eldugta!" Ólh, nem! Hiszen azért kereskedő, hogy áruját eladja, ha van. Higyjék el nekem, gyakran üzletét elhagyva rolhan ma a kereskedő, hogy vevőkörének megszerezze az árut. Még' idegesebb és morózusabb, ha nem kapott eleget is ráadásul itnéjg a vevő közönség lehetetlent is kíván tőle. Oly sokan vannak fegyelmezetlenek. — tehát elégedetlenek, és oly kevesen a fegyelmeziettek, akik le tudnak mondani, megértik az idők parancsszavát és megelégedettek azzal, amit a kereskedő vagy .iparos nyújtani tud. 'Háborúban vagyunk! Ha soha nem voltunk eigvmás iránt (tisztelettel, hja mem becsültük meg soha a magyar ban a magyart, ha nem is gyakoroltuk cselekedeteinkben a keresztény vallás tanítását, a türelmet, ia békét és szeretetét: Most cselekedjük azt, ne legyünk konkolyjhintők, ne tápláljuk alaptalanul a gyűlölséget, ne szítsunk egymás között haragot és széthúzást. Ne lovalja a közööség egymást az ipar és kereskedelem ellen. Az ipar és kereskedelem pedig ne adjon erre okot. ^ Állítsuk be (kimagunkaflis a háború szolgálatába azzal, nögy ily 'módon fenntarthassuk a belső rendet, erősitsiuiiik a bellső frontot és me legyen itt soha többié úrrá a lelkeken a széthúzás, az ámmány. Ne keressük egymásban a hibákat, legyen, hát végre úrrá rajtunk egyszer a magyar összetartás, a magyar szeretet. Legyen ünnep; émádságos pünkösdi ünnep a kersztény magyar lelkekben. a Nyíregyháza és Vidéke Hitelszövetkezel mint az 0. K. H. tagintézete FOLYÓSÍT: kamatmentes kölcsönöket lővásárlás céljára azoknak a gazdáknak, akiknek lovait a m. kir. honvédség katonai célokra igénybe vette. ELFOGAD; Takarék-, folyószámla- és heti betéteket Takarékbetétre 4 százalék Nyíregyháza. Luther ntca 5. szám — Teleion: 28—97, A V Máíus 2 23-24. Legjobb zenés vígjáték. Péntek-szombat-vasárnap —»1 csok es mas semmi Rlmszfnház Telefon 25-24 Főszerekben: Tolnay Klári, Jávor Pál és Rajnay Gábor. Előadások: hétköznap 5-7 és 9 órakor, vasárnap és ünnepnap 3-5-7 és 9 órakor. Május 25 26 és 27. Hétfő-kedd és szerda Balkezes angyal Főszereplők: Tabódy Klári, Jávor Pál, Mály Gerő, Vaszary Piri, Makláry Zoltán, Bárki Lili