Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 98-121. szám)
1942-05-19 / 112. szám
( Triano n 22.) 1942 május 19. 9. oldd. ' Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész, a nagy nemzetgazdász emléke előtt hódolt Nyíregyháza szombaton és vasárnap Szarvas után ,N yfi-regyhiáza hódolt elsőnek az ország' városai Sciözött Tessedik Sámuel sziarwasi evangélikus lelkész, a nagty nemzetgazdász emlőkének, akinek most ünnepiig! születése kétszázados évfordulóját. Az emlékünnepélyt az Országos Luther Szöetség rendezte a nyíregyházi ev. egyházközséggel karöltve szombat MI este ,a Vármegyeiháza -nagytermében nagyszámú, etlökeflő közönség jelenlétében. vitéz dr. Zerinváry Szilárd országgyűlési képviselő megnyitja az ünnepélyt. Az emlékünnepélyen vitéz dr. Ze;riniváry Szilárd országgyűlési képviselő mondott megnyitó beszédet. — Mint magyar pásztortüzek fürkészője jöttem Julián barát aláztos köntösében, — kezdte beszédét Zerinváry Szilárd, jöttem,, mint ős pogány táltosok késő ivadéka, jöttem a mindennél drágább 'anyai bölcső kereslője, mint a magyar gályarabok méltatlan ivadéka, jöttem a fűzflás Körös partjáról a íNyírség magyar ,pásztort,üzeihez. Jöttem- hogy megadjam ,az elégtételt Tessedik Sámuel emlékének. Ügy érzii, hogy ebben az elégtételadásban, amely Tessediiklkell kapicsolatosan -most folyik, szellemtörténeti pillanatot élünk s mi is részesei 'Vagyunk az elégtétéladásnak. Volt egyszer egy aranyszájú prédikátor, egy ibölcs tanítómester, aki a isaíkes ifiöldét, a mocsaras nádasokat termőfölddé akarta változtatni, aki fanatizmussal ihitt fajának erejében, aki hitte, ihcxgy ez a magyar föld gazdagom megjutalmazza azt, aki szereti és foglalkozik tv éle. Ennek az embernek a-z emlékét szieretni ikeliés azzal ikell megadni neki a késői 'elégtételt, hogy szeressük meg a magyar falut. Ma az Alföldön minden fű, fa, virág, a hűséges magyar akálc, amelynek árnya reáborul sírunkra is egyszer, megadják Tessedikraek az elégtételt. Kétszáz esztendő után az emgernek is ímeg kell adnia ezt az igazságszolgáltatás. És egészen természetesnek találja, ha Szarvas után Nyiiragylháza -az első város, amelyik Tessedik tmlékét idézi, 'hiszen e város őslakói annak a népnek ,a leszármazottai, akiket egykor Tessedik tanított az Okszerű g-azidádkodásra. Utalt ezután arra, hogy rövid idő múlva Tessedik emlékét szobor hirdeti Szarvas egyiik terén. Ez a szo- bor inégly tájra mutató sarkával tanítja a ma'i emlbert. Észák felé néző sarka arra tanítson, Ihogy a legnagyóbb magyar télben is ki kell tartaná. A déli sarka -arra tanítson, (hogy semmiféle verőfény se csábítson el a nemzettől. A nyugati sarka arra tanítson, hogy a nyugati kultúrának vagyunk az eljegyzettjei, a keleti sarok pedig arra figyelmeztet, hogy onnan jöttünk egyszer lóháton erre a földre. Tessediiknék, akit életében meni értettek meg!, most elégtételt adnalk, ez az életének verőfénves oldala. KoDIVATCIKKEK aelyemujdonságok, gyapjusiövetek, kötött áruk, fehérnemük nagy választékban Mayer Ágoston divatflzletében, Zrínyi Ilona ntca — rában elérte a prófáték magyar sorsa, gúnyt, lekicsinylést kapott. Az emlékezésbe egy nem ífér bele, a szánaikozáls sorsa felett. A magyar profé tálkát soha sem szalbad sajnálni, inkáb irigyelje őket mindenki. Tessiedikmek is >ez volt a sorsa. Próféta volt -akiit az utókor irigyelhet és ddcsőithet. A poétikus színekkel átszőtt megnyitó után Fábry István Kossuthigimnáziumi VII. o. tanuló Reményik Sándor Egy eszme elindul című költeményét szavalta a költemény szépségeinek helyes kiemelésével.' Dr. Wellmann Imre egyetemi magántanár előadása Tessedik Sámuelről. A szavalat elhangzása után dir. Wellmann Imre egyetemi magántanár ismertette Tessedik rendkívül érdekes életét s nemzetgazdasági munkásságának jelentőségét — A sok oentennánium idején sok ember számára a megemlékezés csak k:s jelentőségű. Tessedikre való -emlékezésünk a magyar s benne elsősorban az alföldi és a nyírségi ember számára különös jelentőségű. Életében azt az igazságot szemléltete, hogy szerény eszközökkel .is lehet nagyot alkotni. Nagy részletességgel ismertette ezután életének szűkös körülményeit, korai ári vaságát, erős •akaratát, ahogyan képezte -magát, hazai és külföldi tanulmányait s törhetetlen akaraterejét, amellyel pályáján a köznek szolgált Hogv mennyire szerette népét, s azt az elmaradt, 'babonás népet, amelyet mint lelkész, egy félszázadná] tovább szolgált, azzal jellemzi a legjorfbba,n,, hogv bár II. József, II. Lipót magas kitüntetésben részesítette, Festetieh György gróf a Geerkikonhoz igazgatónak hívta meg, az orosz cár felajánlotta neki a legnagyobb méltóságot, hogy az orosz steppéfcnek (termő vidékké való átalakításánál vállalja el az irányító munkát, Németországiban előkelő helyet foglalhatott vólna el, mégis inkább ott maradt a iporos Szarvason, mert több volt számára mindennél .népének felemelése, mint egyéni dicsősége és jóléte. Tessedik életfilozófiáját ebben a két jellemző mondásában látja öiszszef aglalva: Azért vagyunk, hogy cselekedjünk, ,és iNem az idő kevés, hanem az sók. amit elvesztegetünk belőle. Részletesen ismertette Tessediiiknek a magyar falu népének felemelésére irányuló áldásos tevékenységét. Igazi falukutatónak nevezi, mert valóban vele élt falujának népével s nemlcsalk beszólt, hanem cselekedett is. A szikes talajok első javítója, az árvízvédelem első munkása volt. A maii családvédelmi mozgalom is tanulhat tőle. /Két házasságából 18 gyermeke volt s ezeik mellett második feleségének első házasságából számmiazó lkét gyermekét is felnevelte. Ugyanakkor nem merült el ,családján.aik és népének sok gondjában. arra is volt ideje és erejie. hogy koránalk tudománvos életét is élje. Azzal a rablógazdálkodással szemben, melyet korának népe a földdel szemben követett, saját földjén végzett okszerű 'gazdálkodással mutatott példát a helyes módra. Az akkori szilajmarha neveléssel szemben a helyes láillatnevelésre is példát adott azzal, hogy megmutatta saját gazdaságában az állatok helyes taikoTimányzását, ezzel kapcsolatosam a •takarmánynövények -termesztéséit s az állatok istáliózását. ,Kiemelte azt a sok ,rossz indulatot is, amellyel meg kelllett birkóznia, de helyt állt minden ellenséges 'magatartás ellenére is. Kétségtelen, — mondotta előadása végén, hogy korának legnaigyobb zsenije volt. Bél 'Mátyás mellett XVIII. század lemagyobb alakja volt. Pap és nevelő volt. Élő és ható tényező volt. A történelem még nem szolgáltatott neki elégtételt- de a magyar evangélikus egyház 'büszike örömmel állapíthatja meg már most is, hogy az övé volt Bél 'Mátyás mellett Tessedik Sámuel is. A történetíró alapos felkészültségét mutató előadást az evangélikus egyházi férfikar éneke köviette Kreesák László karnagy vezénylése alatt. Az őnekik,ar igen gondos Ikidóir gozásban Vikár Sándor énekkari művét adta elő. A Siess keresztyén kezdetű énekkari rnű Tinódy Lantos Sebestyén dallamára épült s maradéktalanul adta vissza a dallam szépségeit. Túróczy Zoltán püspök Tessedikben az igazi falukutatót méltatja. Az emlékünnepélyt Túróczy Zoltán püspök zárta be. Nagy figyelem között a 'falukutatásról és az igazi fa'lu'kiutaltláról 'beszélt. Egyiik fajtája az, aki hétvégi kirándulásokon felkeresi a falut s meglátja a 'falu minden szennyét, Ihaiját. Ez a falukutató azonban csaik a failu árnyoldalait keresi és látja s utána vezércikket, -vagy riportot ír a falu 'elmaradottságáról, (biajaánól, bűneiről. A másik falukutató szintén csak hétvégi kirándulásokon kieresii fel a falut. Ez azonban telve romantikával indul el útjára s rózsaszínű ködön keresztül lát mindent. Nem veszi észme a toron ymagasságiha emelkedő porfelhőiket. Ez, icsaik szépségeket keres és lát mindenben, am:i a falut jelenti s -nem is keresi és nem is .találja meg a falu bűneit. Ez a kép is hamar szétfoszlik s nagyon könnyen ez-ekíből a falukutatókból falugyűlölő lesz, mint ahogyan a szerelemihez is legközelebb áll a gyűlölet. A falukutatók harmadik csoportja az, amelyiknek élén Tessedik Sámuel áll. Ezek szolgálni akarják a falut. Ezek nem izgalmat és nem romantikát keresnek a faluban, hanem meglátják a valóságot. Az élőbbn falukutatók munkálja nyomán a falu népében; is megindul a vágy arra, hogy el hagyják a falut és men.ekülmek a városba. Tessedik nagysága és igazi falukutató munkája éppen abban nyilvánult meg hogy nem hagyta el a falut. Minden csábítással szemben kitartott a falu mellett és vállalta a szolgálatot. Szerelmese volt a falunak. Más ernlber hasonló helyzetben ott hagyta volna a falut, ő azonban ott maradt minden nyomorúságban. minden meg nem értésben. minden gáncsvietésben. Azzal fejezte ibe gondolatait, hogy Vacsorázzunk a Bessenyei tér Gyureskó Étteremben TeIefon 22 9 0 Naponta házíasan készült FRISSEM SÜLTEK. Egész nap nyitva, — Este 8 órától cigányzene. — M*)us 1-tól a gyönyörű hanga énekes primadonna Eisk Ica énekei iha Tessedák elment volna Festetioh, vagy az orsz cár hívására., vagy bárki más hívására Szarvasról, nem lett ivolna olyan naggyá, mint amilyenné azáltal lett, hogy ott maradt 'babonás, elmaradt népe között. Éppen, ebben mutatkozott meg, ebiben a szolgálatában a nagysága és az értéke. Beszéde végén megköszönte aiz előadóknak azt, hogy T-essedlik lelkét a költő, a történettudős, a dal szárnyain megszólaltatták és megkö sziö>nt-e -azt a ángy érdeklődést is, amellyel a -halIgatóság, az előadásokat megtlualgatta s ezzel az emlékezést Tessedik emlékéhez méltóvá tette. 'Már szombaton délután Wolf Lajos budapesti ev. lelkész, akii a váratlanul megbetegedett Kapi iBéla püspök helyett jött le Nyíregyházára. az ev. .Nőegylet tagjai előtt tartott Tessedikre való 'emlékezéssel előadást, vasárnap a középiskolai -tanulók, déliben pedig a férfiak részére tartottak a venldégszónokok •alaidásokat. Vasárnap délután .népes csoportokban mentek ki Nyiregyházáröl egy-egy .vendégelőadóval a tanyákra s tartottak a gazda közönség részére is előadásokat. Egy sírásé Ferenc császár 1760. évi egykrajcárosát hozta a A Jósa-múzeum állandóan gyarapszik a irégi emlékeket megbecsülő emberek adományaiból is. lA múzeum újabb adakozói a következők: il. A ref. iskola növendéked (Paszab) az év folyamán különböző időben hozott 24 darab méz, nikikiel és ezüstpénzt. 2. Nyárády Sándor földbirtokos (Kék) 'IV. Béla 'szükségérmét, amit a Tűszieg-dülöben a Gyalap-útján találtak. 3. Kiss Elek útbiztos: görög ezüstpénzt. 4. Pásztor Józsöf (Zalkod) IV. Béla szükség rézérmét, amit kertjében az árvíz mosott ki. 5. Boross Gézámé: hibás •veretű új kétfillérest. 6. Tair László ref. tanító (Besenyőd) 1 darab réz és 4 darab ezüst magyar pénzt. 7. iRallla 'Ferenc {Tiszalbercel) a kertjeiben talált 1704. évszámú poifcurát és Fenenc császár 1800. évszámú ilcrajcárosát. 8. Mécs József irk. tanító (;Nyírlbogdány) a Bodó-hegyen (talált iréz kardmarkolatot. 9. Jankovics András kőműves Sazabdka-utca 13. sz. alatti lakos a kertjében talált kis ólom-kardot, mely gyerekjáték. 10. Borbély Imire földbirtokos (Tiszalök) 20 idarab római, osztrák és magyar érmet. 11. U-ngár testvérek: 154 darab spanyol, bolgár, amerikai, angol, svájci, belga, törlőik, olasz, esehsztlorvák, francia, német és magyar érmet. 12. Balázs János sírásó: eremc császár 1760. évszámú egykraj'oárosát. 13. 13. Gilányi Jánosné IBalkány—Görény-pusztai lakos: Ferenc császár egy és háromkrajeárosát. 14. CzalkÓ Lajos m. ikir. postaellenőr: Románia téiikéjpét 1918-böL 15. Varga József cipész két darab fényképet adott a múzeumnak. Szőlőkötöző és egyéb zsinegek, príma kenderés textilit zsákok. Gyapjutakarók, matraezsávoly, rolettavásznak, stb. vásznak, gazgasági kötéláruk legelőnyösebben beszerezhető Heringb Andor cégnél, Bercsényi ntca 4. alatt a gőr, kat. templommal, szemben.
