Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-18 / 111. szám

ft. oldal Fuvaros akart lenni, lószerszámokat lopott (Trianon 22.) 1942 május 16. Harangozó Miklós bűdszentmihlá­lyi latoos értékes és nehezen hesze­.rezhető lószerszámokat lopott Ve­csey Oláh Károly tiszaeszlári föld­birtokos udvarában, a parádés ló is­tállóból iái legértékesebb lószerszá­mokat vitte el, a nemesi címert le­szedte és a felszerelést Miskolcon jó áron eladta. A -pénzt még aznap éj­szaka elmulatta. A lopást megismételte Szomjas Gusztáv 'tiszalöki földbirtokos ta­nyáján is. Az istállóból négy lószer­számot lopott el. Lliptay Gyula kis­igyőri [földbirtokos istállóját is meg­ilájtogatta Harangozfc iMikfós. Innen ellopott két pár lószerszámot. A nyomozás során elfogták Há­nangozó Miklóst, lalkrinek ügyében szombaton tartott Pőtárgyalást a riyiiír­egytházi törvényszék. A vádlott beis­merte a lopásokat, -azzal védekezett, hogv fuvaros ak%rt- lenni és azért lopta össze a lőszer számoklat, hogy annak árából lovat vesz. A pénzt azonban elmulatta. A törvényszék Harangozó Miklóst egy évi börtön­re ítélte. á beregszászi volt rituális tausszékekbil vásárcsarnok lett Beregszászról írják: Időszerű és üdvös Beregszász .vá­ros polgármesterének a,z a rendelete,, méllyel lefoglalta a zsidó templom udvaraim üresen álló, volt zsidó irituá­lis. hüsszékék helyiségeit. A z-sidók a lefoglalás eúlera fellebbezhetnek ugyan de birtokon kívül. Ugyancsak elren­delte a polgármester, hogy a Kálvin­y téri bódésok és árusak nyólc napon, (belül költözzenek át a lefoglalt zsidó mészárszékei < helyiségeibe. A rendel­kezést közforgalmi, közegészségügyi, és közbiztonsági okokkal! indokolták meg. A ivolt zsidó mészárszékek mel­lett kapnak elhelyezést a vidékiről be­jáTÓ piaci' árusok is. lyietn módon legalább is átmeneti időre megoldó­dik a beregszászi vásárcsarnok kér­dése. * Megállapítást nyert, hogy a kör­nyékbeli zsidó birtokosok havi 58.920 liter tejet hoznak be a beregszászi zsidóknak. Ez naponta csaknem 2000 litert tesz ki. A szállító birtokosok között Rosenfeld Frnedmann, Salamon íMermelstein és hasonló zsidó nevek szerepelnek, de van köztük keresz­tény birtokos is, így .például a be­regdédai baziliták rendháza, mely a beregszászi .zsidóknak havi 2730 li­ter tejet szállít. Érdekes feljegyezni ezeket az ada­tokat alldkar, lámáikor köztudomású, hogv Beregszász keresztény magyar közönsége milyen nehezen tud Itej­hez jutni. Vannaik esaládiOk, melyek egyáltalában* nem tudnak tejet kap­ni. Különösen nem, — rendszeresen szállítva! — ÍRÖGÉP-szalag minden rend­szeri géphez állandóan friss miné­ségbne kiható JÓBA papír-írószer­üzletben, Bethlen-u. 1. Telefon 2f-77. átadták a forgalomnak a polgári Tisza-hidat Szombaton délben- adták át hiva­talosan a forgalomnak a Polgárnál épült közúti Tisza-hidat. A téli szünetektől eltekintve három és félévi nehéz körülmények között •megszakítás nélkül végzett munká­val épült az új híd. amelynek jelen­tősége országos szempontból is elslő­rend/ő, mert nlagylforgtalmú, gazdasági szempontból fontos iparral foglalko­zó vidéket -Időt összie 'mezőgazdaságii jellegű vidéklkel. Ettől a -helytől a Tiszán líeJifelé a legközelebbii állffiandió közúti ihíd 45 kilométernyire fékszik Tokajinál, miig kifelé, 60 kilométer­nyire Tiszafüredinél, tehát igen nagy­kiterjedésű vidék hiányát -pótolja a két part közt most létesített állandó összeköttetés. A másk-oltc—debreceni 110 kilomé­ter hosszú útvonalon most mind a személyforgalom, mind a gépjármű­vekkel való áruforgalom a lehető .leg­rövidebb időn- belül lebonyolítható. lAz új híddal egyidejűleg a már irégen tervibevett misikolc—debreceni wiaslútii vonal áthidalási alapjai is el­készültek, mert ,a híd pillérei és a hídfők olyan szélességgel épülték, hogy azókon a vasúti hídnak a köz­úti hídtól teljesen független vaslfall­szerkezete is elhelyezhető lesz. A -méreteiben is jelentős híd épí­tési költségei, belleértve a feljárók építését iis, 3.5 millió pengőt tettek ki. A híd hivatalos forgalomihaadásáln megjelent dr. Varga József iparügyi miniszter, dr. Áillgyay Piál államtitkár és a minisztérium több vezető tiszt­viselője, továbbá az érdekelt törvénrv­ihatÓságok vezetői. Korlátozták a vasnti menet­kedvezményeket Budapest. A m. kir. Államvasutak forgalma és szállítási helyzete a fo­kozottabb mértékben' megindult áru­szállítás és a szigorú téli időjárás miatt (visszamaradt iküldeménvek utó­lagos elszállítása iklovetkezltében át­menetileg ismét súlyosibbodott. Át­menetileg elkerülhetetlen ,a forgalom­korlátozás, aimii a vasúti menetked­vezmé árnyék megszorítáisáivial látszik a legcélszerűbbem megvalósíthatónak. A kedvezményeik korlátozása má­jus 19-én lép életbe és előrelátható­lag június hó 30-ig tart. A most kor­lát oz-ás alá kerülő lén véges kedvez­tnénvek közül taz alábbiakat- említ­jük meg,: A balaltonii és 'veleneeta.vi bérletjegyek, mérsékelt áru menettér­ti (jegyek és a visszautazásban mér­séklést bizitosító kedvezményeik, a budapesti gyógyfürdők és az ország összes gyógy- és üdülőhelyeinek ked­vezménnyel, az iiiparii, bányászati és kereskedelmi mumíkávállalók és csa­ládtagjaik fizetéses szabadságára- en­gedélyezett kedvezmények a fentem­lített időben hatályukat vesztik. A tény.leges vasúti alkalmazottak .csa­ládtagjainak, a nyugdíjasoknak és ezek család tagjainak önköltségi me­net,kedvezménye, valamint- a hadi­rokkantak, tűzharcosak stib., továbbá az egyetemi, ifőislkolali és középisko­lai tanulók .részére kiadott kedvez­mény pedig szombat, vasárnap és hétfőn mieim vehetők igényibe. A Budapestről kiinduló és oda ér­kező gyors- és sebesvonaton. vala­mint a Máv. által még közzéteendő személyvonatokon 23-án 0 órától 36-án 12 óráig ne rnlesz érvényben, a már megszorított alkon felül mindén, ,,szabadjegy" elnevezéssel kiadott szaibadljegy, ezenfelül a kizárólag má­jus 23-án és 24-én 12 j>ráig Buda­pestről .kiinduló fentemllííett csoport­ba tartozó vonatoknál a kereskedel­mi utazók számára 'rendszeresített .-mérséketl áru bérletjegy". KüliÖn, felhívják még az utazókö­zönség figyelmét arra, hogy nagvoibb személypodgyáSzukiat adják fel. fl magyar ipar hatalmas fejlődéséről számolt be a GYOSZ közgyűlése magyar mnnkás külinleges tehetsége nélkül a mai eredményt soha nem értfik yolia el — mondotta Varga József iparügyi miniszter A iMiagyar Vidéki Sajtó-tudósító budajesti jelentése szerint az ország gazdasági életének nagy eseménye volt Ta Magyar Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségének a napokban meg­tartott 40. évi rendes közgyűlése. — Különös díszt és jelentőséget adott a jubileumi közgyűlésinek, hogy a mla­gyár közgazdaság prominens veze­tőinek élén dr. V.acnga József iparügyi miinliszter is megjelent és nagyszabá­sú (beszédet tartott, .amelyen leszö­gezte az új magyar iparpolitika leg­főbb alapvonalait. A közgyűlésen el­hamgzottalk egyébként ,az ország köz­véleményének legszélesebb .rétegei­ben elénk 'visszhangot kelthetnek, hi­szn rendkívül érdekes és értékes adatok kerültek felszínre, amelyek azt bizonyítják, hogy az egyre fej­lődő, izmosodó magyar gyáripar >m ékkor,a értéket képvisel mezőgaz­d'aságunlkíban, milyen jelentős honvé­delmi és szociális feladatot lát él. — iDe teljes elismerés illeti meg a GyOSz-t is, mely — mint érdekkép­viseleti szerív — 'méltóan reprezen­tálja' (gyáriparunkát és oroszlánrésze van abban, ho.gv a háborúval járó, súlyos, nyomasztó viszonyok közlött 'is nemcsak tartani tudja pozieilóit a maigiyar gyáripar, hanem van benne erő és lendület ahhoz, hogy az elért eredményeket még fokozza is. FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ •BHHa A közgyűlést Haggenmacher Hen­riik elriök nyitotta meg s leszögezte, ihoigy iparunk azt a mindent megelő­ző kötelezettséget érzi, hogy egész erejét a hadsereg miniéi tökéletesebb (felszerelésének szolgálatába állítja. De a magyar ,ipar nemcsak a hon­védség megnefvekedett szükségleteit fedezii, hanem igyekszik eleget tenni a polgári igényeknek is. Rámutatott arr.a, hazálnlknalk -életérdeikei fűződnek ahhoz, hogy a háború vg.één az ipar •zökkenők nélkül, jól foglalikoztátott, mgelégedett munkássággal tudjon majd áttérni a békegazdálkodásra. •Eziután feszült figyelem mellett állt fel szólásra dr. Varga József ipair­óiigyi miniszter, aki széles összefogla­lásban vetett visszapillantást a ma­gyar iparfejlesztés hatvan esztendős •mut Íjára. Ismertette -a fejlődés egyes állomásait, ,miként épült ki a magyar gyáripar a szerény kezdetiből olyian tényez,övié, amely ma már egyiilk leg­fontosabb tartópillére a magyar gaz­dasági életnek. 'Megállapította, ho|gy a Trianon óta eltelt lké-t évtized alatt az ipartelepek száma kétszeresére növekedett, a termelés éréke pediig több. mint háromsziarosára. (Az, erő­gépek lóereje 192Hben 568.000 volt, i 1940-ben — iBrdjély és ,a Délvidék nélikül — 1.2Ö8.000. Az ipari szén­fogyasztás 26 millió mázsáról 58 millió mázsáról 58 millió mázsám nőtt. 1921-ben 152.000 .m-unkás dolgo­zott a gyáriparban, 1940-ben pedig 360.000 volt a létszáim. A miunikásoík ikeresete 192'1-ben, 71.5 millió pengő, 1940-bein 507 millió pengő. Vállalko­zód szellem, tőke, műszaki vezetés összhangé munkája kellett a hala­dáshoz és .ezenfelül a magyar mun­kás különleges tehetsége, amely nél­kül nem értük volna el a mai ered­ményt. .Foglalkozott ezután, a békés termelésre való átállás iporbléniájával. E tekintetben legfontosabbnak a ivas­és gépipar helyes megszervezését tartja, mert nézete szerint ez moz­gatiórúgója lesz sok egyéb foglalkoz­tatásnak. Meggyőződése, hogy az el­következő békeidők magyar ipari termelése nem marad majd a mai ,hlálborús foglalkoztatás mögött. ÍKnob Sándor dr. ügyvezető igazga­tó terjesztette elő ezután az igazga­tóság jelentését, amelyben részletesen: ismertette a gyáripar számos idő­szerű kérdését. Kiemelte a korszerű társadalompo'lá tikárnak és munikáapo­litilkánák azokat a törekvéseit ame­lyek az élet szépsé|geibŐl é söríömed­ből egyre többet kívánnak juttatni a dolgozó tömege kinek. Ami a jövőt illeti, .a tét, amiről szó van, a ke­resztény kultúrára felépített Európát jelenti. Amikor erre gondolunk, a különböző feladatok' sorában fontos helyet kell biztosítani annak a köve­telménynek, hogy az ország ipari (termelését épségben és töretlen ei(ő­ben lehessen; mindvégig fenntartani. Töltőtoll állaadó öröm. Jóbánál nagy választék. — AP0LL0 Május 19-20-21. CSAK 3 NAPIG. Kedd-szerda és csütörtök Az ősi rög A kisebbségi sors megrázó története. Előadások kezdete 5-7-9 órakor A főazerepekbeo: PAULA. WESSELY és ATNLA HÖRBIGER. - 9a utoljára: & Cigány

Next

/
Oldalképek
Tartalom