Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-18 / 87. szám
{Trianon 22.) 1942 április 18. A kisiparos sorsa a szovjet-urálomi ellen (A m. kir. haditudósító század közlése.) Száinite a tél csúfolódásának érez* zóik, hogy meg kell igazítanunk a gépkocsink egyik hóláncát a városszéli ukrán szerelőműhelyben'. Csúfolódásnak érezzük azért, mert egész télen, a legnagyobb havakban sem volt vele baj, most meg, amikor nappalaiként már' a nulkfok körül jár a hőmérő s valóban utolsó lé':ekze> ieat szedi a- tél: váratiainul elszakadt a hólánc egyik szeme s műhelybe kényszerültünk vele. 'Eleinte bosszantja az embert az ilyen vártlan idővesztés, de ui óbb rendszerint ráijön. hogy ez az idő sem ment kánba, mert az ember ismét beletekinthetett a szovjet-rendszer képtelenségeibe és furcsasáöreg ukrán- szerelő ennek a műhelynek a gazdája. Négy segéddel dogozik. Félévvel ezelőtt még maga is reménytelen, éhező szovjet-proletár volt az egyik eharkowi gyárban. Pedig valamikor huszonöt esztendővél ezelőtt kiválóan forgalmas szerelőműhelye v-olt már, amelynek jövedelméből gond nélkül tarthatta el elég népes családját. A közbeeső idő a 'szovjet<paradi:csom pusztító emberMialaitt segítségünkre vannak, kérdéseinkre válaszolva elmondja az öreg egykor virágzó kisiparosság tragédiáját. — A cári uralom utolsó éveiben — dörmögi az öreg, — amikor a bolsewitki agitáció már erősen dolgozott, mfoduintialan azt hangoztatták, Ihogy •a bolsevizmus a kisemberekért küzd s azoka akarja felszabadítani a nagytőke hatalmaskodása alól. Nekünk ipar ősembereknek ezt úgy magyarázták, hogy meg fogják szüntetni a gyáriparnak velünk szemben oly kegyetlen' versenyét s így mi kisiparosok 'megháromszorozhatjuk keresem tünket és jövedelmiünket. Annyira tudatlanok voltunk és anyára hittünk ennek az agjtációnak lki(jelentéseiá»e:n, hogy húz'odozás nélkül lettünk tagjai a bol sevista pártnak. Közvetlen mögöttünk csattogná kezd egy kalapács az üllőn, úgyhogy odálbb kell mennünk néhány lépéssel, mert nem hallanánk az öreg szavait. — Utóbb aziután a vaknak is látnia kellett — folytatja — hogy a 'bolsevizmus bennünket is aljasul becsapott, mert fokróMokra lehetetlenebb öé tette a kisiparos életét. A változás, amit a -bolsevizmus hozott, mindössze annyi volt, '-hogy a nagy- és közép-iparüzemeket elszedte a régi tulajdonosoktól s állami üzemekké nyiüváníotta. Ezek természetesen jóval olcsóbban termeltek, mint a kisiparos, hiszen olyan éhbérért dolgoz* tatták munkásaikat, amilyen az államnak tetszett. Hogy mi volt a szovjet munkás bére, arról nem érdemes beszélni, mert mindenki tudja, hogy az csak az -éhenhaláshoz volt sok, lle a megéléshez siralmasan kevés volt. 'Egy pillanatig elgondolkozik, hogy visszaidézze a megcsaliatkozás első éveinek emlékét, azután- így folytatja : — Mi kisáparosoik eleinte megtarthattuk műhellyeinkct s még szinte örültünk, hogy akkor, amikor úgy* szólván mindenkinek mindenét elveszik, bennünket nem bántanak. — Csak később értettük meg, miért vokak hozzánk ilyen kíméletesek a bolsevista gazemberek. Nagyon jól tudták ők, hogy az ő rendszeiiikben magunktól is tönkre kelű mennünk, tehát nincs szükség semmiféle erőszakra ve'ünk szemben. Az történt ugyanis, hogy a kisiparosok rnindsúiyosabb -nehézségek árán tudtak csak nyersanyaghoz vagy félgyártmányhoz jutni, tehát egyre kevesebb munkát vállalhattak el. Végezetül már egyáltalán nem kaptunk nyersanyagot, mert az állami gyárak" foglalták azt le. De mire idáig jutottunk, tukjdonképen elvesztettük már rendelőközönségünket is. Ad* digra elszegényedett mindenki a olyan szűken élő proletárrá változtatták át- az egész városi lakosságot, hogy a legésőraingú életszükségleteit sem tudta fedezni jövedelméből. így a szovjet rendszer fennállásának harmadik-negyedik esztendejében egyszerűen meghalt a kisipar és pusztán az állami gyárüzemek dolgoztak. Kénytelenek voltunk mindannyian visszaadni régi iparigazolványunkat s még örülhettünk, ha. az állami üzemekben egyszerű munkásként alkalmazáshoz juthattunk. Az önálló exisztenciák százezrei és miliői vesztették el létalapjukat és szaporították azoknak a proletártömegekí nek seregét, amelyeknek megváltást és felszabadítást ígért a Szovjet, de akiknek ehelyett még vigasztalanabb sorsot zúdított a nyakába. — Egyébiránt ez a mindennemű versenyt kizáró rabszolga-rendszer tette olyan silánnyá a szovjet minden ipari termékét is. A szovjet munkást nem fűtötte semmiféle buzgalom a jobb minőség elérése céljából, mert kifizetésre kerü'ő éhbé-ne szempontjából teljesen egyrement, vájjon milyen munkát végzett. Oroszországban a birodalom óriási kiterjedése és nehéz közlekedési viszonyai miatt rendkívüli szerepe volt a kisiparnak s érthető, ha a kisiparosság általában jól keresett az elmúlt évszázadok alatt. A kisiparos társadalom egyike volt az órosz nép legvirágzóbb társadalmi rétegeinek. S ezt '.ette tönkre a szovjeWendszer olyan gyökeresen, hogy sok-sok évtized kell ahihoz. amíg újból kifejlődhet az életerős orosz kisipar a felszabadult területeken. A hóláncunk eközben elkészült, ráerősítjük a kerékre s miközben kifizetjük a javítómunkát, ígv búcsúzik az öreg ukrán szerelő: — Az Isten áldja meg az urakat és mindenkit, aki kiszabadított minket ebből az embernyúzó állapotból! Mióta a szovjet megszűnt s az itt működő katonai hatóságok -fokrólfokra nyersanyaghoz is juttatnak és megnyithattam ezt a kis műhelyt: •azóta kezdünk újból emberi életet élni. S ma má-r egykori gyári munkáéitól lett segédeim is látják, hogy többet kereshetnek a kezem alatt, mint a szovjet állami gyárban, de látják azit is, hogy ez a szerény kis műhely hétről-hétre jobban fejlődik. Azóta hiszik el azt is, hogy a nyugati országok dolgozó embereinek élete százszor emberségesebb mint amilyen a „Lenin-féle paradicsomban" /volt. Az alvók ruháját ellopta és 'a piacon eladta Kiss András és Szűcs Károly kisszegegyházi lakosoknak, amíg éjje! az istállóiban a napi fárada'makat pihenték, ismeretlen tettes ellopta a Wiájukiat. Reggel arra ébredtek, hogy nincsen sem ruha, sem cs-izma. Feljelentést tettek az éjjeli tollvaj el* len, akiit a csendőröknek sikerült is elcsípni éppen akkor, amikor a piacon árulta a lopott ruhákat. Svintek Lajosnak hívják a tolvajt v lábán még rajt-a volt a lopott csizma is. Svintek Lajos ügyében tegnap ítélkezett a- nyiregyháza törvényszék és > vádlottat 7 hónapi börtönre ítélték. & oldal fi Baross Szövetség tagjainál vásároljunk! Fűszer csemege és italáruk legelőnyösebb beszerzési forrása vitéz TORHAY ISTVÁN csemege üzlete. Zrinyi Ilona-u. Italszfikségletét Rácz Gábor rum és likörgyárából szerezze be. — Bocskay utca 6. Paradicsom vajbab zöldborsó és lecsó konzerv nagy választékban Hofczberpr-nél Kótaji utca 46 szám. Órát és ékszert PRÉKOPA LAJOSTÓL vegyünk. Kossuth tér 13. Kertász Untai rum és likőr gyára. Bor, sör és szesz nagykereskedés. Debreceni utca 2, Te! 24-90. Divatárut, selpet és szövetet vásároljunk Mayer Ágoston divatára üzletében. Tel. 28-88 — Külön nagybani osztály. — Főzésre ne legyen gondja Vesszfis-néi ü^wmmmammmmm készen várja ebédje, vacscrája. Frissen csapolt sörök. Fajborok. Marschalkó Sándor fűszer és csemege üzlete Bethlen utca Ji. Stibi Cfpfibáz Nyíregyháza, Zrínyi Ilona o. 2 Legmegbízhatóbb beszerzési forrás mindennemű cipőárukban. Alapítási év 1900. Telefon 25-79. Pilinszky András Nyíregyháza első különleges katonai és egyenruha szabósága Nyírvízpalota, Könyv, papir, írószer Fábiánnál Bethlen utca 5. Telefon: 21-00 Háborús időkben nincs gondja annak, aki főszer és csemege szükségletét csak egy helyen: Ecsedy János fűszer és csemege üzletében szerzi be. Vay Ádám utca 31. Vásároljon KNÁVER GYULA , ui cipfitizletébeii Bencs László tér 2. sz. Márkás kifünö n.inőségü nöi, férfi és gyermekcipők nagy raktára. — Megérkeztek az egységes cipők. — in fűszer csemege és italárut Batta Testvérek fűszer nagy és kiskereskedőnél Vay Ádám utca. Takarékpalota. Telefon: 20-78. Mindenneniü talpat és bőrárut (utalványra) Panyiktól vásároljon. Szent István utca 4. — Lisztraktárkönyr. őriemé*?, könyv. Darálás] napló kapkaté JÓBÜ papirüzletében, Bethlen a. 1. *xém. Telefon 20—77