Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-04 / 51. szám

I. OláBl. ISTEN OLDALÁN 'Mártciius 6, 7., 8-rik utaipjáo. pénte­ken, szombaton és vasárnap a íRe­(fcnmiátais Gyülekezeti Evarig éilizáailó Barátaii Tásasága Nyíregyházán a református tenmöosriban és ia refor­mátus el enni iskola dísztermében III. Országos Református Konferenciát itaírtt. A bárammia'pos konferencia köz­ponti fámája: Isten oldalán. A kanlfianenicáa pirogiraimimja na­ponta reggel 8 órától 'este 7 óriá&g tart. A pénteki programm: „Isteni nél­Jcül" címem áhitatat .vezet iBék'dfi Benő, a Ktanífenonciát Riemdező Tár­saság ügyvezető lelkésze; ,A tiesit szerint valók" címen (Farkas Józseif fcomventri ifjúsági lelkész; „A viliág zajában" címen dr. Márkus Jenő itiheoü. m. tanár 'tart előadást. ,,Amik­re nem számítottam" címem többen tesznek bizonyságot. — Délután két előadás hangzik el: ,A sátán irostá­jábain" címen dr. Ecsedy Aladár ta­hitófauui és „A bűn fogságában" cí­men Döbrössy Laijias sziamibatlhelyi lelkipásztor. Az esti álhitaltot „Nyo= moruságaiink Isten szemében" címen Bereczky Albert budapesti lelkipász­tor, a Társasáig leünöke tartja. Ezem a napon délelőtt 11.40-kor (lesiz a lei­készek csolportgyülése, meílyen Por­zsolt István középsziabolcsi esperes elnököl és előadást tart. Bereczky Albert. A szombati programm: „Isten léé" címen áhítatot tairt Békéid Benő. A két délelőtti előadás „Allio­gyiain Is tea bdleszlód" címen Kovács József munkácsi 'és „Közeledés Isten felé" címem ifij. d,r. Szalbó Madár gödöllői lelkipásztor tartják. , .Aho­gyan Isten megszólított" címen, töb­ben bizonyságot tesizniek. Délután Bakó László szegedi Jieilkápásztor „Harcok Isten, oldalán" címen tart előadást. Utána lesz a Református Gyülekezeti Evaingélizáoió Barátai Társasága közgyűlése. Majd „Isten toborzása" címen Bereczky Allbert tar áhíitatot. A vasárnapi programmot „Isten színié ellőtt" című áhítattal Békefi Benő vezeti be. Az első élőadást Horkiay Barna miagyszőllősii lelki­pásztor „Békesség Isten, oldalán" cU ímen tartja. A tízórai gyülekezeti istentiszteleten Bakó Lásztlió szegedi lelkipásztor „Isten oldailán" (hirdeti az Igét. Utána csoportgyűlések lesz­nek, a iférfiak szálmára dr. Szabó Mi­hály debreceni ítélőtáblai elnöki tit­kár és Ujj Jeniő ínyírtgyházi kántor­tanító, a nők részére pedig Békef.iné dr. Vajda Margit .nyíregyházi orvos és Fáhián Éva tantíónő tartanak elő­adásokat. — Délután fél 5 óraikor nagy műsoros templomi ünnepély lesz, melyen többek között Bódiás János székesfehérvári lelkipásztor verseiből ad elő, Bereczky Albert előadást, vitéz Sziili Török Imre sze­gedi főiskolai tamár ábitatot tairt. Már ez a wázllatos programm is mutatja és a inagynevű előadók biz­tosítják a konferenciának hagy sike­rét. Az egész orsizágból igen nagy érdeklődés mutatkozik iránta. — A mostani nehéz körűimények és utas zási korlátozások .ell'enére ás jömnek Pécsről, Szombailihieliyrőíl, Szegedről, Budapestről, Debreceniből és a köae­lebbieket nem is említve. A .rendezőség ssnáimára nagy gon­dot jelent a vidékiek elszállásolása 1, akokniek nagyrészét niyínegylházi csa­ládok látják tvienidégjül. A nyíregyházi református egyház vezetősége a maga részéről is min­dent megtesz a konferencia érdeké­ben, mely iiránt a myíregybázi refor­mátus társadalom is .nagy várak ozás­j sat tekint. A oyiregytiázi ipartestület mozgal­mat indított a bevonult iparosok támogatása érdekében A .nyíregyházi Ipartestület ligen szép szociális és haizalílas gondolatot valósít meg Lakner Béla elnök kez<= deményezésére. Az ipartestület elöl­járósága elhatározta, ihogy a hadfoa­vomát és esgítségire sztoraló iparoso­kat támogatni fogja. Erre a célra az elnökség és az elöljáróság mindjárt nagyobb összeget ajánlott fel. Az egyes szakosztályok állapítják meg, "hogy mely iparoscsaládok helyzete teszi szükségessé a bevonulás követ­keztében a segítést. így a imegsza:>vie­zett segfítés nemes, .honivédiéimá ál­dozat fesz, olyain, amilyenre (hétfői előadásában a ihioovédeikni és az iparügyi miniszterek olyan lelkesítő erővel szólottak. Vasáruk és háztartási cikkek ZOMÁNCEDÉNYEK és kerítés fonatok oicsó áron beszerezhetők Zomböíi fl8ldrás ^kereskedésében in MII MULLI IN iiin IMIIIII II IIIIIWIIMI II 111111 LLL Bessenyei tér. 6. Tel. 752 Bos harcra szólítja fel az indusokat Berlin. (TP.) Az dindus nacionális* ták vezérének, Bose-nak fölhívásá­val kapcsolatiban a féihiMatalos j gű TrainsboratinjeTit Press diplomáciai •munkatársa a következőket ínja. — Az elmúlt betekben Angliában (hiírtéen rendkívül élénkre fordult a.z Indiáról valló vitatkozás. Még azok a politikusok is, akik idáig az indusok­nak teendő minidéin engedményt me­íretvem vissziaiutasítotftak, azt követe­lik most a kormánytól, Ihogy a ieihiető 'leggyorsalbajn adja meg az, indusok­nak a dominiitumi alkotmányt. Csu­pán néhány kiomizervatív piolitikus szállt 'Szem:be az ilyen javaslatokkal, résziben talán a,zért, imimtihogy az Empire kétségbeesett helyzetét még imindig ne mlátják át, részben 1 pedig iminthogy helyesen ismerték fel, hogy már 'eftk'és'ett ez az intézkedés. Az liindiusolk szemében, akik már évtizedeik óta íflüggetlenBégülket klö* vetelik, minden esetre világos, ihoigy az anigo'ioknak isorsuk irányaiban hír­tekm föliébnedt érdeklődését kizáró­lag az a felismerés idézte élő, hogy a japánok Burmában India kapui •előtt állanak, ilymódon tehát az in­diai nép számára elérkezett az a csá­bító álkailam, hogy erősziakkal kény­szerítsék ki azt, amit a Ibrit biroda­Vásáro íjunk I TISZA HI1KL0S oj rőfös as divatáru üzletében. Rákóczi utca 4. sz. (Nagytakarékkal szemben.) Férfi és nöi szövetek, selymek, vásznak, pap anok lom jószándékálból nem akart inekik megadni. Lelhet, hogv akadnak iindius pcllitikuisíck, akik még ebiben, a hely­zetben ás a Liomdloninial 'való ipaktál'láso ra gonidolnak. azonJbain India wéjpe. amelly aiz aingoU uralommal teljesen foebeílt, csak a jeladásra ivar, Ihogy a szabadságért megkezdje küzdőimét. Az indusok fiata/'iablb, aktívaibb cso­portja minidén esetre tisztában vain vele, 'hogy követeléseit sem az ien­gedlmények körül folytatott .alkudo­zással nem tudja megvalósítani, sem pedliig a passzív eFenáliassal, a „pioll­gáíri lengedetllenséig" tüntetésével. A népinek az a irészie ez, amely 1939 Jben Bose körül „a haladás Wiokkjábam" tömörült. — Ezektniek a fiatal, haealfias ér­-zo'imű indusoiknak mtost, amikor né­pünk számára a döntés órája ütött, meg kéli rruutatniiok, 'hogy vájjon ívan-e elég fótorsáigiuk és elhatáiro* zottsiáiPluk maigukal raiöaidini az indus tömegeket a brit uralom lelileni láza­dásra. Bose-bam ki/niróbált vezlönük vain, akiinek többázbiem ajánlottak fel fényes pálvaifutást a bmit közigazi^a;­tásí szolgáliatban, de mindien icsábí­tásniak eílienáfflott és népének sza­badságáért folytatott küzdelembein semmiféle áldozattól nem riad "viissza. Bose csaknem imyoÜJC évet itöl'tött brit foigjházaildbam., a legiutolsó fq^háiz­büntetése ailkiaflimával nem bocsátot­ták szabadon, hanem éhségsztrájk által kénvszerítette ki, hogv szioorú "háziőrizetbe vrig^ék a börtöniből és ez alkalommal sikerült elmenekülnie. Az a felhívás, aimellyihen miost az ino dus népihez fordludlt, nagy hordiereijű esemény Iradia történetéiben és egyút­tal a brit birodalom pusztulásának történetéiben. E^zal a felihivással Bo­se tudatosan napjaink viláigtörténeil­mi foVama táiba állítja .népének sor­sát és azt követeli az indusoktól, hogiy tevőleges részt vegyenek a két világ hatalmas hatrcában. A hriit imipenialliizimus 'dlletnségd India termésízetes szövetségesei,, mint alhogy a birit imperializmus szövetsé­gesei ilndía nélpének természetes el­lenségei. Amíg a londoni parlament­ben az indusok részére teendő eset­leges angedlményekről folyó vita a í.egJviilágosalbban mutatja a bitié ve» zietőróteg lösztön'énetk elvesztését és poiiitikai hainyatlását, Bose izzó sza­vakkal fordul ihossztú ideje foilinicsak­»be .vert népéhez. ,A megváltás órája ütött! India most föltámad és szét­töri a rabság ibilirucseit, amelyek an-y­ínyt ideje raktak béldyékat rá'. 'India ifölsizabadbásá'iv.al pedig Ázsia és aiz egész világ 1 is ellőreihaiad a nagyoíbtb cél, az emberiség felsiziabaidítása feiló". Második szülői értekez­let a róm. kat. elemi iskolában A miult hő 22*én a leány-, és már­cius 1-én pedig a fiiúnövendiákek szü­lői irészére tartott a róm. ka>t ©Irama iskiola tainitestülete értekezletet. Török Dezső atpát, kanionok megr nyiitójálban meleg szeretettel üdivözllű a szülőket s örömének ad kifejezést, hogy, e ,második értekezlet iránt még nagiyc<blb az érdeklődés. Beszéde során kéri és inti a szriiiő­ket. iKérii, ihogy a SZÜJŐÍ íház meleg­ágya Iqgyen a szeretetnek, de mean az ál-, és íerde szeretetneik. A gyűr­mak szeme előtt játszódik lle a csa­lád éllete. Kéri a szrölőket, ürogy a gyarimek rnie halllhassian és ne látihas« son soha olyat, aminők ártatlan lelke kárát vallja s aimi miatt egy egész 'erkölcsi világ omlik össze léikében s ezt a rcimibolást éppen azok idézik elő, kikben a legnagyoíbb bizalma van a gyermeknek. Figyelmezteti a szülőket, hogy a gyermekért ők (felelősek Istiem és emlber é'őtt. Isten vissza fogja kérni azt a lelket, kit a szülő .gandjairra bízott s k.inek életi lányát a szülőn/ék kellett, megadnia. Gonddijuk meg: Ihogyain állunk majd az ítélő Bíró ellőtt? Különösen kéri a szülőket, Ihogy a liéliek -egyiilk szemnyét, a ká­.romlkodáist takarítsák ki a családból. De félelmi kéli az ember ;előtt is. — Ügyidjjünk airra, bogy a-z a magyar közímondás, 'hogy inam messze esilk az allma a fájától: erkölésii szempont­hói csak büszkeségiünkre váljék. Majd Bakó László rk. tanító a gyermeknevelés problémáiról tartott, gyakorlati, gondoliaitokban gazdag értekezletet. iA gyammak nevelésére két fő ténye­ző hat: a szülő és az iskola. Az is­kolai nevelést jóival miegelőzii a szülő imunkáljia. Sajnos, gyakori az eset, hogy az iskola nem folytathatja a szülő munkáját, mert iniracs mit 'to­vább építeni. Ilyenkor a tanító nem a kétsizeres munkiát, Ihamem azt a szeranicsőtlletn; gyermeket sajnálja. — Elievien képékjben mutat Tá a ferde neivélés hibáira, kátfos következmlé­nyeire és aizök orvoslására. Az előadásokat .változatos műsor kísérte, melynek során több szarvallat és egyfelvonásos danab követte egy­mást. Ezek közül meg kell említeni a ,,Kilenc kis kacsa" című daljátékot mélyet pedagógiailag átírva, (bájos kis (kacsáiknak felöltözött kis leány­kákkal élőadlvia ia szümni nem akaró 1 tapsorkán pairanesára újrázni kelllett. A színdarabok és szavalatok betaní­tása Riedtné Fogairassy Gaibniella és Szine^h Erzsébet tanítónők lelk>e» munkája. A jövő vasárnap, március bó 8-án: a Liiptay-iskola tartja szülői értakez­íléfiét a központi iskola dísztermiében délután 4 órakor, imikor is a „Kilenc kis kacsát" ízléses körítéssel újra előadjuk. Kérjük a szülőket, hogy sajá .érdekükben minél többen jöjje­inek el. (Trianon 22.) ÍH2 március 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom