Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-16 / 61. szám

(Trianon 22.V 1942 március 16 <gws hiiiimmbmiwii •I«imbmmmmw»WM«MB»(« Eltemették báró Bnttler Sándort Szombaton délután nagy részvét meliett kisérték ki utolsó útjára báró Buttler Sándor ny. huszárőcnagyot. a Szaboicsvánmegyei Csork észszerv örökös díszeinöké'íAz egyházi szer­tartást az eBhiumyt (vtégső kívánságá­hoz híven iMátczay Lajos fmn. vaí­'iástamár, cserkészparaincsiniok végaz­ta. Búcsúszavaiban a talentumait íhűa seggel kamatoztató ember alakjait ra<jzolta meg iBiiütl-ear Sándorban. — Magyarságának értékét méltatva többek között ezeket mondotta: „Hány etmibeu 1 szaladgál ebben a gondokkal terhes magyar életiben,, akik magyarságukat aprópénzre égye kezrnek felváltani, akik a hazából akarnak élni. Tanaidbanáinak ezek báró Buttler Sándortól, aki a (bizo­nyéira szíve szerint wló életpályát inkább 'derékban tarette ketté sem­hogy megtagadja azt az érzést, mely a szívót hevítette, amdyre őt &z a rhéiv- kötelezte, •amelynek ibirtokosa volt". Az egyháizá szertartás utáln M'ély­kutd Einnő kerületi etilen őrző a Ma­gyar Cserkészszövetség szervei nek és a szabolcsi cserkészeknek hálájáit rótta de a koporsó előtt, a volt 14-es ihoiszároik nevében pedig Füzesséry Elemér ezredes búcsúzott nagyon mteleg szívből' jövő szavakká!. A temetőben Megver Lajos misz­S2üüói lelkész imádkozott ma jd Lzay Géza a Kovács István Bajtársi Sziö­Wietség mwéthen mondott utolsó Istenhozzádot. Március végéig kell a vaskereskedőknek igazolniuk szárma­zásukat Hirt adlunk arról, hogy a ke­reskedelem keresztény kézre való átállításával kapcsolatban a kor­mány rendeletet adott ki a vas­kereskedők származásának igazo­lására- A rendelet szerint a vas, fém, zománcáruk eladásával fog­lalkozó kereskedőknek, továbbá azoknak a vegyeskereskedőknek, akik ilyen árukat tarta­nak. származásukat igazolniuk kell A közellátási Felügyelőség figyel­mezteti az érdekelteket, hogy a származási igazolás végső határ ideje március 31, eddig az időpon­tig tehát feltétlenül adják be oki­rataikat­BALI MEGHÍVÓK, alkalmi érted tések, körlevelek, gyászlapok, rése vétkártyák soronklvül és a legelő­nyösebb áron készülnek OROSZ KAROLY nyomdaüzemében Nyír­egyháza, Bercsényi-u. 3. Tel.: 577. Áruelrejtést követett el, mert bezárta üzletét Berger Béla szamossályi lakos, füszerkereskedő a tél folyamán be­zárta üzletét és nem szolgálta ki a közönséget. Házkutatást tartot­tak őrletében és megállapították, hogy sok közszükségleti cikk van raktárán, amelynek elvonásával áruelrejtést követett el. 33 pár se­lyem és kötött női harisnya, 6 pár férfi zokni, 14 darab suszterfonál, 52 tucat hajtű, gombok, tollszár. gummisarok, 66 darab vaspor, 19 kg só. 468 kg oltatlan mész, fű­szeráruk és más cikkek kerültek elő a raktárból. Berger Béla ellen megindult az eljárás. MINDEN KOR MINDENKOR f A [a AVER ASPIRIN flz a baj ebben az országban, hogy itt mindenki vezér akar lenni - mondotta Hommer László kir. kat. gimn. igazgató a polgárság márciasi ünnepén Nyíregyháza polgársága hagyomá­nyos keretek között ünnepelte meg az idén ss március Idusát A rossz időre való tekintettel az ünnepélyt a Korona nagytermében tairtorttálk meg, amelyen az egyházi, katetnian és polgári előkelőségeken kívül ige© •nagy számiban, jelentek meg a iváros polgfársága sorából. Az ünnepélyt ta Magyar Hi­szekegy el mékíése után Szobor Pál polgármester nyitotta meg. — Ez a mai) (március min<tiha na­gyon hasonutaina ahhoz a méTcáusi (naphoz,' amelynek ünnepléise azóta •már több marat kilenc évtizede min­dig összeg> üjti azokat, akiknek a szívében a nemzeti gondolat, haza­fias érzés lámigja ég. Most megint háborús országlbaini vagyrunk. megint í egy ver után myUltunk, hogy meg­védjük szabadságiunkat és függiet« lenságlünket. A mai márciusi ifjak is fegyverrel a kezükben védik a ma­gyiarsáig jogait, a magyar nép pedig szorgalmas munkával készül azokra a feladatokra, melyekre öt' bent aa országban kötelezi a nemzet jöven­dője. A .polgármester eziután utalt a .hm­niszteneilnöknek két óráival előbb ali­ihangzott szózaitáma, amelyben hivat­kozott ara, hogy a Nyírségiből ment .fel a fővárosba s többek között Bes­senyei szaLeméb is magáival vitte. — Mi- is Bessenyei szeillémt idéz­zük mindig — mondotta a polgár­mester —, amikor hazánk sorsára gondolunk. Ebből a szellemből erőt meríthettünk a munkára. Ebben a szellemben kedll elvégeaná nagy türe« Lamaneii, bölcseséggel és lelkesedés­sel feladatainkat. Annak a reményének adott kifeje­•zést, hogy a márciusi ifjiak lelke a maá nemzedéket is hevíi s ez a lel­kesedés sdtaasem fog kihamvadni a magvar llelkekbői, az ünnepélyt a közönség üdvözlésével megnyitja. A megnyitó után Kálód Lajos V. é. tainitóikép zőíntétzeti növendék Arany János: Rendületlenül c. köl­teményét szavalta el, majd Jakaib József karnagy 'vesrénylése alatt a Városn Dalárda eílénekele a' Nem­zei dalt. Hommer László ünnepi beszéde Ezután tartotta meg Hommer László kir. kat. gimnáziumi igazgató imély értelmű ünnepi beszédét. Be­szédétben többek között a követke­zőket mondotta: — Nincs olyan magyar ember, aki meg nem értené ihia .ma, 1942«ben imég a szokottnál iis erőteljesebben! 'emilékezünk vissza a 94 évvel ezelőtt történt eseményekre. Ma már alig él valaki azok közül, akik közvetlenül szemtanúi voltak a 48-as eseményeknek. 1848 ma már a történelemé. Mándljoibbam csak a le­írásokra, a kutató történészek meg­állapításaira -vagyunk utalva, mégis •kristálytiszta (világításban, nem ho­mályosodó fényben tündökölve lát­juk ezt az évszámot: 1848. Más világ van ma, mint 94 évvel ezelőtt. Ma más célokért küzd a vi­liág. .más eszmék lelkesítik az embe­írek .nagyrészét. Más világ van ma és Telefon: 20-11 sz. Uránia Filmszínház Telefon 20-11 sz. Március 1617. Budapesttel egyidőben 1 Hétfőn-kedden MAGDOLNA Főszereplők: Lázár, Mária, Turai Ida, Somlay, Vaszari, Bilicsi, Sárdy Előadások kezdete '/»4, 7*6, 1US és 7*10 ón.kor. .mások a mi életünik berendezkedései is, mégris úgy tekintünk rájuk, a márciusi ilfiakra és a szabadságharc hős ibonjvédeire, miint a magyarság •nemzeti eszméinknek teghivatottabb képviselőire és vezéreire. Ha ma él­nének ők, ugyanúgy imaguk mögött találnák az egész magyarságot, mint annakidején!, 1848 március Idusán. Petőfi zsenije, Kossuth rendkívüli akaratereje és ékesszólása, Jókac és a töbiiek ihatáirbalain lelkesedése vo!« tak az igiatzi miegömdítód a miagyiair nemzeti életnek, kútfomrásai a nem­zeti öntudatnak, amely azóta szaka­datlanul fűtötte cselekedeteinket és irányította gondolatainkat. Az azóta lepergett három ember­öltő sem vitte őket tálvolalbbra tő­íünk. A magyar szabadság szent ügye hamarosan elbukott, mert a marok­nyi magyarság egyedül állt a <népek temgeréfhen. A semleges .nagy .nem­zetek rokonszenve a hősiesen küzdő magyar nemzet fellé fordült ugyatn, de barátai niem akadtak, főleg pedig olyanok nem akik tettek is volaia érütik valamit. S .éppen; ez az a mozzanat, amely ima annyira időszerűvé teszi a már­ciusi ifjak lelkesedését. Mint minden ember, úgy a aiépek életében is egyszer, legalább egyszer rámosolyog a szerencse. Ha akkor üstökön .nem ragadja, iha miincs elég bátorsága erős karral, élő hittel kiállni a síkra, ez a kadlvező alkalom italán örökre kásáik! ik a kezéből A imagyair nemzet ina ismét vá­laszúton áll. Miként a 48«as hősök, mi ás küzdünk a magyar szabad­ságért. Nieim múlt tmiég egy esztende­je annak, hogy a vörös ves.zede.em ; az ország határán állott. Minden (nemzeti eszmét, minden egyéni sza­badságot lábbal fcippó söpredék fel­készüh'e a. modern tedhmdka legkor­szerűbb em/bepgyiikoló ba'digépé­vel ugrásnaikész tigrisként állott or­szágigyaaiaipító Kormányzónktól csak az imént fölszabadított ezeréves ha­tárunkon. Hős honvédeink ima is ott •Büzdentek az 'ősi ellenséggel, a 48«as szabadságli.airc lewerőiinek az utódai­val a végtelen orosz IhiómezŐKÖn. iNiincs iméig egy .nemzet a világon, aki jobban megértené mit jelentett •volna a iműivellt viliágnak, elsősorban pedig nékünk, magyaroknak, ha a szqvijiet lerolhainásá terve sikerült volna. Ezek után éles képekkel világítot­ta meg a magyarországi vörös rém­uralom alakjait és gaztetteit, majd így folytatta: — A magyarok Istene még egyszer megkönyörült iraijtumk. Elküjdötte azt a férfiút, aki kivezetett bennün­ket a testí-lelki fertőből. Magyar Tesvéreám! 'Ma újból az élet kapujában álltunk, akárcsak 1848 márciusábain, de a maigyarok Istene most jóságosabban mosolyog le reánk. Ismét adott nekünk Láng­lelkű vezetőiket, akik magyarabb, nemzetibb úton akarnak vezetni ben­nünket. Hál' Istennek, meg is vatn bennük az arra való hivatottság, de adott — éppen általuk — hatalmas barátokat is. Ma meon állunk már egyedül. Leráztuk rabságunk bitón* cseit. s olyan pártfogóiinik' vainnaik, akiknek nevét az egész világ ret­tegi. Magyarok! Ma nincs helye a turá­ni átoknak: a széthúzásnak. Ez ma Hungária Filmszínház Telefon 25-03 az. Március 16-17. Budapesttel egyidőben 1 Hétfőn-kedden MAGDOLNA Főszereplők: Lázár Mária, Turay Ida Somlay, Vaszary, Bilicsi Sárdy EIOadáaok kezdete */«3, 7*5. «/*7 és »/.9 órakor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom