Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-11 / 57. szám

...I • (Trianon 22.) 1942 március riMNMHMMMMMMMMMI Csütörtökön temetik Kézdy Istvánt Kézdy Istvánt, a nyíregyházi ev. elemi iskolák ny. igazgatóját március hó 12-én, csütörtökön délután 3 órakor temetik az ev. elemi iskola udvaráról. Kézdy István életrajzi adatait röviden az alábbiakban foglaljuk össze: 1862-ben született Nyíregyházán. 1882-ben nyert tanítói oklevelet az iglói állami tanítóképző intézetben. Működését Nyíregyházán kezdte meg mint segédtanító. Egy év múlva nevelői állást vállalt. 1886—1892-ig a debreceni ev. egyházközség tanítója és kántora volt. 1892-ben tért vissza Nyíregyházára, ahol a IV. leányosztályt vezette 1929 szeptemberéig, nyugalomba vonulásáig. Tanítói munkásságán kívül igen sok társadalmi munkában vett részt. Jegyzője volt az iskolaszéknek, a tiszavidéki ev. tanítóegyesületnek. a nyíregyházi tanítói járáskörnek. Alelnöke volt a nyíregyházi Városi Dalegyletnek, az országos Eötvös Alap elosztó bizottságának. Később elnöke volt a nyíregyházi tanítói járáskörnek, a Szabolcsvármegyei Általános Tanítóegyesületnek, a két helybeli temetkezési egyesületnek. Tagja volt a Bessenyei Körnek, a Polgári Olvasóegyletnek, a kereskedő és iparostanonciskolák tanítói karának, az ev. egyházközség presbitériumának, az egyházmegyei presbitériumnak. Az ő kezdeményezésére alakult meg Nyíregyházán az Állt- és MadárvédőEgyesület. Tanítói munkássága során több pályadíjat nyert, miniszteri elismerésben részesült és 1930-ban a Kormányzó úr Őfőméltósága a Signum Laudissal tüntette ki. Lofagi szolgálatból személyes szabadság megsértése lett Tejfel Igaáeot felkeltették Máté László és barátja Tejfel Ignác hodászi lakosok Kiss Józsefet egy erdőben megkötözték és úgy kísérték a községen keresztül. Máté és Tejfel az erdő mellett elhaladva segélykiáltásokra lettek figyelmesek. Közelebb mentek és azt látták, hogy egy férfi ver egy asszonyt, aki segítségért kiabál. Nem gondolkoztak sokáig, hanem lovagi szolgálataikat felajánlották és az asszonyt verő férfit kötéllel összekötözték és úgy kísérték végig a községen. Ebből a lovagi szolgálatból azonban baj lett, mert kitűnt, hogy akit összekötöztek, Kiss Józsefnek hívják, és a feleségét verte az erdőben. Ennek is megvolt az oka, mert a férfi Nyíregyházára készült a vásárra, amikor azonban indulni akart, a pénzt * 11 nem találta, mert eldugta az aszszony. Erre tört ki a „vihar", megverte a feleségét, aki szorult helyzetében segítségért kiabált. Később már könyörgött a két „lovag"-nak, hogy ne bántsák férjét, mert neki joga van megverni a feleségét, azonban Máté és Tejfel nem hallgatott az asszonyra, megkötözték Kiss Józsefet. Máté László és Tejfel Ignác ellen személves szabadság megsértésének vétsége miatt indult meg az eljárás. Ügyükben tegnap tartott tárgyalást a nyíregyházi törvényszék Rácz-tanácsa. A tárgyaláson kitűnt, hogy az „asszonyverés" is tévedésből történt, mert Kiss Józsefné csak azért dugta el a pénzt, félt, hogy ellopják a cigányok, mert rossz volt a lakásuk ajtajának zárja. A nyíregyházi törvényszék Tejfel Ignácot felmentette, — Máté Lászlót ellenben egyheti fogházra ítélte. lémeth Városi házikertek a háborus gazdálkodásban Az ískolánkívüli Népművelési Bizottság időszerű előadássorozatában csütörtökön délután fél 6 órakor az Állami Tanítóképző nagytermében olyan előadást tart, ami minden háztulajdonost, vagy bérlőt érdekel," akinek kezelésében bármily csekély kerti föld is van. A háború alatt különösen fontos, hogy a városi lakosság a házakhoz tartozó kiskertekben minél jobb kihasználással, minél több hasznos növényt termeljen. Közélelmezési szempontból is igen nagyjelentőségű a 'kiskertek, házakhoz tartozó udvarrészek teljes kihasználása. Példa erre Olaszország, ahol 2 millió 'kiskert létesült a háború óta s jelentősen hozzájárul a nehéz közélelmezési viszonyok javításához. Az Állami Tanítóképzőben csütörtökön délután fél 6 órakor Nagy Sándor vármegyei gyümölcs termelési és kertészeti intéző tart arról előadást, hogy hogyan és mivel ültessük be kiskertjeinket hasznos növényekkel. Előadásában tervet is mutat be különböző méretű területek praktikus kihasználására s ültetésekre, gondozásra ad gyakorlati tanácsot. Az előadás díjtalan. Cifinyok zsareló loadarlattal ötezer pengőt csaltak ki egy szabolcsi községen egy kereskedő kislányátél Tizet letartóztattak és Nyíregyházára kisértek, két orgazdát szabadlábra engedtek — Egy beteljesedett Jóslat ddbDeaetes következményei Nagyszabású bűnügyről rántották le a leplet az egyik közeli szabolcsi községben. Letartóztatták Baqi Józsefné ciqányasszonyt és kilenc társát, akik kegyetlen zsarolással kényszerítettek egy iskolás leányt, hogy állandóan pénzt adjon a cigányoknak. A pénzt tiltott úton, szüleitől vette el a leány, akit halálos félelmek és szörnyű aggodalmak késztettek a mintegy ötezer pengőre rugó pénz és bolti áruk kiszolgáltatására, kereskedő és Hombár képviselő. A károsult egyik kiváló vidéki Kisleánya nem régen tenyérből jósoltatott egy cigányasEzonnyal. A jóslat beteljesedett és ezt használta ki a cigánytelep állandó zsarolásra. A cigánvasszonv. aki a szerencsésen sikerült jóslásért pénzt és fűszerárut kapott a Telefon 503, szán? Hungária Filmszínház Március 12 13 14. Budapesttel egyidőben I Csütörtök- péntek-szombat á keleti csata Magyarul beszélő fim. — A keleti hadjárat élményszerű képsorozata. Előadások kezdete »/*3, 7*5, '/<? és 7.9 órakor. leánytól, elmondotta a társainak, milyen jövedelmező volt a jóslás. Erre egyre-másra jöttek a cigányasszonyok és jósolni kívántak a kisleánynak. Állandóan zaklatták és kísérték és ha látták, hoqy nincs otthon édesapja, jötek a jóslásai. Amikor a kislány már nem akart jósoltatni, különböző fenyegetésekkel rémítgették. Azt mondották, hogy vigyázzon, elátkozzák, örökre szerencsétlenné teszik, megbabonázzák, elvesztik, cigánylegénnyel fkáíslérgetik, aztán feljelentik az iskolájában, hogy cigánnyal udvaroltat magának. A kisleány rémülten szabadult meq a kínzó zaklatás elől és adott. 20—50—200 pengőket csaltak ki így a megriasztott szegény kis áldozattól, aki nem me szólni, mert akkor kii den és szülei is megti állandóan fosztogatja < Egy cigány levélt i nak, hogy azonnal adjon át 200 penqőt, nem ad. feljelentik üzelmeiért. A leány nyomban átad< gőt a cigánvnak. Januárban már gva lenni a dolog. A szülő, kodtak, nem tudták mi történt kisleányuk! landóan jósoltat magán ciqányok kísérnek meqy, amikor jön a hazafelé. A cigányok is megneszt baj lesz és azt ajánlottál nak, hogy igvék egy lite attól majd olyan beti hogy atyja kétséqbee meqbocsátja minden A nagybeteget nem ni. Közben a cigány feszültté vált a 'ba:, irigyelni kezdték eg^ pott pénzt. A cigán

1 lelki fogadalmat tett Elloptak eqy feszű alatt esküdtek mei fülehallatára, hoq senkisem zsarolja szonykát. Térdenállva tettek fogerő néhány nap múlva é" hogy egyik is, másik i a nagy esküt és újra I leánytól. Februárban kipattan A terménvről számad jele renl Amery azoknak a vélej brit empirét „PAB adni a raktár állomájJ Falahol OrOSZÍ san felmertek, a pénzt! * 1 é

s egyéb hang ságok ka tet is tisztázták. Ekkor tünt ki a m< tő valósáq: hiányzi1 pénz és terméni} A kereskedő tudta, hCj ban és az üzletben TJ hatott, mint a felesfj nya. Kérdőre von kor a szegény kisl vallotta be kálvá: amelvnek hináriáb: és nem tudott töb] belőle. A csendőrséq eré boqozta a szálai qányt letart' Még nem vallotta üénzt, de már néhc kiszioolvozását beis tartóztatottak közű] szabadlábra engedt tehetséget" azonl; tásban hagvtak nak saját mai hónapot vagv vMMMMMM* - TÖLTÖTOI 4 safaíf irón papírMzleib«n.. Telefon: 11 szám Uránia Filmszi Március 12-13-14. Budapesttel egyidőben! A keleti ci Magyarul beszélő film. — A keleti hadjáraj Előadások kezdete 7*4, 7*6. lU