Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-06 / 53. szám

1 oldal MMMMMMMNI ABOlC Si Ml! (Trianon 22.) 1942 március 6. kának a gyümölcsét akarja látni, az március 15-én délután jöjjön el a hosszúháti közs. iskolába a tanfolyam záróvizsgájára! Min­den érdeiklődőt szívesen látnak. Tudjae Ön... ... hegy az ókoiri színházak és stadionok óóási tömegű nézőközön­ség b.elfogadáséra épültek? Az effe­'zusi abadiiian 76.(X)0 ember száimára myuj tott helyet. Az athéni stadion nézőközönsége rendszerint 45*57.000 embert tett ki, de az óriási építtaény a ükség esetén 70.000 embert is íbe­fogaidihatott. Az athéni Diionysios­szír.házat 17.000 mézőre méretezték, le későbben 30.000 ember befogadá­sára bővítették ki. Athén stadionjá­ban és színiházában együttvéve ilyen formám a város és Attika egész fér­filakossága számára jutott (hely. * ... hogy a népszámlálás meni a .mi korunk találmánya, hanem már aiz ókorban .is szokásos vot? Az ókori népszámlálás azonban távolról. sem volt oiyan 'kényieúmies és egyszerű feladat, mint korosakban. A .régi ró­mai polgár például maga vot ikénye télera a ifóimmcíi ülő összeírok. előtt meg.jélletmi, ihogy családi adatait be­jekntse. Azok azonban, akik szíve­sein' kerülték a hatóságokkail waió ta­lálkozást, enmek a nehézkes nép­. számlá'lsi módszernek mámd j:.i;set.e örültek. * . ... hegy a sza'makiailap divata Eu­rópában majdnem egy évezredes imu'líiia 'tekinthet vissza? A szászok nemzeti'viselete a 10. századiban a • saartaiikwtíap v.olt. Nagy vagy I. Q:tó német császár {935—973) eure völó célzással a francia Hug/ues gróf di­. esekj.váseire azzal a megállapítással válaszolt, hogy több szaJlmiakailiap fö­jlött upaikodjk, mint am.eir.nyit a gróif egész életében látott. * ,.. hogy a brémai múzeum egy . pörkölt ánpaszemet őrizi, melynek " korát a ludiósok mintegy 8000 évre 'becsülik? Európa akkori őslakói te» Utót úgy látszik imár ismerték a.z árpakávét. * ... ihogy Németország legrégibb vtndiéigfogaidőjia, a miltenbergá „Kie­se" már 600 ié|ve ivain üzemben? * ... hogy Németország diegnégibb ; Ihairanigja, az 1200 éves Herztfeid ivá­rosika birtokában van, és már több, mint 900 éves? * ... hogy a konyhasóolda tm.ak fieir­tőtlenítő hatása van? Már a híres ókotfú oflvios, Hippokiraties ás megfi­gyelte, hogy a halászok sérülései genihyecDés .nélkül szoktak Ibegyó­gyuilnii és ezt a tenger sóstairtalimára vezette vissza. A 10 százaiékos konyhasóa'idlattai a sebek kezelésé­ben a modern onvostiudomálny is kedivező tapasztalatokra tett szert. ... hogy miig az emberi szem cse­kély világítás esetén, így például holdfénynél a színek iránt teljesen érzéketlen ós mindent egyhalngú szürke szánban lát, a madeira fényké­pezési technika olyan szines éijjiöli felvételeket tud előállítani, amelyeik a nappali felvételek színipompája mögött semmivel sem maradinak el? ... hegy India lakosságának csak nyolc százailéka tud írni és olvasinú? ... hogy a varjút nem sok zenei éüvíezetet nyújtó károgása éllenére az oraithológusok az éneklőmadarak közé számítják? Baltával leütötték a falu hirhsdt verekedőjét Soltész Károly tiszanagyfalusi la­kos híres Verekedő, aki valósággal rettegésben tartotta az egész közsé­get. Mulatós, kötekedő legény, akit messzire elkerült mindenki, különö­sen kocsmai mulatozás köziben nem "•olt tainásos vele ujját húzni. Soltész Károlyt, a nagy verekedőt is elérte végzete, egy kocsmai éjszaka után haltával leütötték. Soltész Ká­rolyt, amikor a kocsmából kilépett, a kapualjiban valaki hátulról egy balta élével fejbeverte. Soltész Károly eszméletlenül esett össze, kórházba, szállították. A nyo« mozás során megállapították, 'hogy Soltészt, Mátyás István tisZanagy­falusi lakos verte fejbe. Kihallgatása során nem is tagadta tettét. Mátyás elmondotta, hogy Soltész Károly ret­tegésben tartotta a falut, őt több­ször életveszélyesen megfiegyegette. Azt mondotta, ihogy elteszi láb aló'l, agyonlövi, vagy agyonüti, — választhat a kettő közül, — .mondotta többízbem .neki Soitész. A két ,.ajánlat" közül Mátyás a „har­madikat" Iválasztotta., .megleste, ami­kor Soltész .'Károly a kocsmát 'el­hagyja, utána osont és egy, .baltával leütötte. Soltész Károly állapota •sú­lyos, 'de nem életveszélyes. Sebasztopol előtt egyre szorosabb a gyürü, munkában a mozsárágyú á rtomi per nem ad feleletet a leglényegesebb kérdésre Berlin. (TP): A riomi perrel fog­lalkozó német lap kommentárokra vonatkozó kérdésre a Wilhelm­strasse illetékes szóvivője kiie­lenette, hogy csodálkozást váltott ki az a mód, ahogyan a riomi pert lefolytatják. Tekintettel arra, hogy a per során a kérdést főleg arra koncentrálják, hogv ki te­hető felelőssé a háború előkészí­tésével kapcsolatos mulasztáso­kért, azt a benyomást kelti, mint­ha francia felfogás szerint a job­ban előkészített háború szerencsét jelentett volna Franciaország és Európa számára. Németország ez­zel szemben azon az állásponton van, hogv a franciákat akkor is leverték volna, ha 50 hadosztály­lyal és 500 tankkal többiük is lett volna. Elvárjuk, hogv felvetik a döntő jellegű kérdést: miért en­gedte magát Franciaország hábo­rúba űzni, jóllehet ismerte Né­metország békés szándékait. Von Ribbentrop birodalmi külügymi­niszter párisi látogatása során 1938 december 8-án megegvezett Bonnet francia külügyminiszter­rel arra vonatkozólag, hogv mi­lyen politikát kövessen a két or­szág. Bonnet annakidején kifejezésre juttatta, hogv Franciaország meg akarja szüntetni keleti kötelezett­ségeit és csupán a francia empire ügyeivel szándékszik foglalkozni. Ennek a megállapodásnak alapján kezdte meg azután Németország keleti problémáinak szabályozá­sát. A birodalmi külügyminiszter azonban alighogy Varsóba érke­zett, Bonnet Londonnal történt megegyezés alapján megtartotta kamarai beszédét, amelyben kije­lentete, hogy Franciaország nem mutathat érdektelenséget keleti szövetségesei iránt. A nyilatkozat hatásaként Beck nyomban merev magatartást kezdett tanúsítani. Von Ribbentrop később egyik Bonnethez írt levelében megálla­pította, hogy a francia külügymi­niszter nyilatkozatával megszegte a december 6-iki és 8-iki megál­lapodásokat. Figyelemreméltó különben az a szerep is, amelyet a Berlinben akreditált francia nagykövet ját­szott a konfliktus kitörésében. Ribbentrop még a cseh válság idején világosan értésére adta Francois Poncetnek, hogyha Franciaország egyáltalán nem fél attól, ha Franciaország beleavat­kozik a Németország és keleti szomszédja között folyó tárgyalá­sokba, egy konfliktus esetéiben azonban megsemmisül Francia­ország nagyhatalmi állása. — Francosi-Poncet és Coullondre azonban jelentéseikben nem vá­zolták eléggé a háborús konflik­tus veszélyét, amelyről pedig né­met részről egyáltalán nem hagy­ták őket kétségben. Ugy adták le jelentéseiket, ahogyan azt Páns kívánta és ez is nagymértékben hozzájárult ahhoz a politikához, amely végül is háborúhoz veze­tett. Ha a riomi per továbbra is oly módon folyik tovább, mint eddig és ha továbbra is nyitva marad a za kérdés: miért üzent Deladier háborút Németországnak, úgy a per a francia nép megszégyenülé­séhez vezetne és nvugodtan mondhatjuk, jelentette ki végeze­tül a Wilhelmstrasse illetékes szóvivője, a francia kormány megszégyenüléséhez is. i í m—III É MIIIIII mi m mi »III»IIIIIIMMIIII I m m in mai mi Adományok a Törös­Kereszt részére Nagy Elemérné nyiracsádi lakos koszorumegváltás cimen 25 pen­gőt adományozott a Magyar Vö­röskeresztnek. Az evangélikus Kossuth Lajos gimnázium ifjúsága a farsangi mulatságának önkéntes adományából 34'10 pengőt jutta­tott a Magyar Vörös Kereszt cél­jaira. Az ademányokat ezen az uton köszöni meg a Vörös Ke­leszt nyíregyháza választmánya. «MWBI—G-N—11—111 IB————N» A Nyíregyházi Ügyvédi Kanw­rátóL 373—1942. Ük. 12-d. Meghívó A Nyíregyházi Ügyvédi Kama­ra közgyűlési tagjait (1937. IV. tc. 5. §.) 1942. évi március hó 25. oapjániak (szerda) d. e. fél 12 órájára Nyíregyházán, a Kamara hivatalos helyiségében (Bocskai-u. 26. sz.) tartandó évi rendes közgyűlésre az alanti tárgyakban határozat­hozatalra meghívjuk: 1. Elnöki megnyitó. (A közgyűlés szabatos összehí­vásának, határozatképességének megállapítása, jegyzőkönyvhite­lesítők kijelölése). 2. Az 1941. évi számadások fe­lülvizsgálása (zárszámadás meg­állapítása), a felelős számadók részére a felmentvény megadása. 3. Az Ügyvédi Kamara 1941. évi működéséről jelentés. (Az 1937. évi IV. t.-c. 40. §-an»k 2-ik bekezdése). 4. Az 1942. évi zárszámadások felülvizsgálására 3 tagú bizottság választása. 5. Azt Országos Ügyvédi Gyám­és Nyugdíjintézeti közgyűlési ki­küldöttek megválasztása. 6. Esetleges felebbezések és in­dítványok. Nyíregyháza, 1942. évi március hó 2. Jegyzet: Az ügyrend 9. §-a ér­telmében a tárgysorozatba felvett ügyekkel összefüggésben nem álló indítványok csak akkor tár­gyalhatók, ha a közgyűlést meg­előzőleg 8 nappai nyújtattak be. BALI MEGHÍVÓK, alkalmi értesrf tósek, körlevelek, gyá«zl»pok, rése­vétkártyák soronklvül és a legalő­nyösebb áron készülnek OROSZ KAROLY nyomdaüzemében Nyir­egyháaw, Bwcaéoyi-*. 3. T«i.: 577.

Next

/
Oldalképek
Tartalom