Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-14 / 36. szám

(Trianon 22.) 1942 február 14. sijBSSSSIAP 5. oldal Vastag hótakaró alatt állanak a vetések Januári hónfa|phaln túllnyomólag rendkívül hideg (idő uralkodott vármegyénkben. A csapadék mennyisége meghaladta az átlagot A vetések vastag hótakar alá kerültek. A hótakaró alatt a 'késői iviettést'k megerősödtek, a még ibi oern kelé .vetésiek pedig kikeltek. A fieí.lépett széljviHarok a hótalkiarót so(k 'helyiem vetésekről kihordták, néhol •pedig nagiy ;hlótar]aszolk képződtek, úgy, hogy kisebb fagykárral'., illetve hónyomással lehet száimollnii. A száíastakarmáinyok a legnagyobb takarékosság mellett is csak nehezein biztosítják a tele.fetést. Abraktakammányiokban általános hiány mu/tlatkozik. A jószágok egészségi állapota a gyenge kondíciótól! eltekintve, kielégítő. Uj iparok 1942. évi január iavában. Zegreáin Ferenc helyközi szekérfuvarozás. Simkó Zsuzsanna szatócs. Stünjmer frigyes Rit. fiókja, kávé, tea, déli gyümölcs, gyarmatáirú stlb. kereskedés, vitéz Szöxe Péter rumos iliiKiőrgyártáls. fekete Jószielfiné kocsma, özív. Tenkiely iMiklósné kávéméréis. iBakó iMiháuy szoméiyszállátó taligás. Maczurtka Barnabás kocsma. Pazonyá András juhkaneskedLs. Dr. líhirjn Lász.óiné kereSikedelimi ügynökség. fényes Ferenc kötött, szölViött és rövidáru kereskedés. Dták Marcit úri, női divat, textúl atb. kereskedés. Kiss Istváin cukorka és déLagyiikniöxs kereskedés. Náinási Zoltán haizai és déligyümölcs, fűszer és gyanmatáru stlb ,nagykereskedés. Estóv Eenemc és Sándor asztalos. Szilágyi János ételmis zerkiereskeidé's. Vii.-.nai Gáibormé kötött, szc),iöít sth. kereskedés. Kolieszár Zsuzsanna szappan és házá vászon kereskedés. iifj. íMester Jámosiné fűszer és íviegyies és csemege kereskedés. Bchn Mihály kocsma. Póesik Gyula tüz.fa nagykereskedő. Bálint András férfiriihakereslkedés. Járay Sándor, Tamáisi Gyula, Kiss István,, Balogh György, •vitéz Tornay Istváin, Csaba József, Kusinyenik Károly, Hajinai Laljos, Marsdhalikó Sándor, Ginicsay István, Ecsedy János, Szatke Sándor, Tóth írnre, Csabai Lajos, Biczák Lajes, Gainiziier Jenő, Nemes György, SzaDIVATCIKKÉÉ •BraBHBHBHiafWUi «elytmujdonsfigofc, gyapjussó vetett, kötött áruk, fehérnsmfli nagy választékban Mayer Ágoston div3»özletében, Zrinyi Ilona utca — Ibó Júlia, K'Owács Zoltán, Keöeman iBéla, Magyar Köztisztviselők Szövetkezete, Tej'szövetkezeti Központ, Varga István^ Péczelv József, Batta Élek és Istváin, Kiss Károly, Palatatz Jenő tejternvékárusítók. Páratlan sikerű irodalmi est keretében hódolt Nyíregyháza közönsége Reményik Sándor emléke előtt a Luther Szövetség csütörtöki Reményikemlékünnepélyén A csütörtök esti Reményik-emlék ünnepély igen jó alkalmid szolgált anrtaik megállapítására, hogy minden ellenkező felfogással szemben -vam Nyíregyházán érdeklődés az irodalom iránt, mánit 'ahogyan pár nap muliva azt is látni fogjuk, hogy ivain érdleklődés a művészetek iránt is. Csak érték legyen, az, .amit a közönségünk kaip. Ezt mutatta külső formájában a vármegyeháza nagytermét megtöltő közönség. És hogy megvolt a belső érdeklődés is, amnak bizonysága rvolt ,atz a feszült figyelem, amely az előadókait kísérte mondainivalójuk sorálni. Az igazán páratlanul nagv érdéklődéls felölelte Nyíregyháza egész társadalmát. Nemcsak vezető személyiségek, iharnem egyszerű ipa.rosemibepeK is, ineimesak férfiak és különösen nagy számban megjelenő inők, hanem dliákfiük és leányok iis, raemcsak az estélyt rendező Luther Szövetség i egyházának tagjai, hamicim a "testvér református felekezeten kílviül az Angolkisasszonyok intézetének tanárnői és növendékei is ott ültek le együtt), hogy áhítatos együttérzésben' hódoljanak a kor kétségtelenül' legmagyarabb és legnagyobb értékű költője, Reményik Sándor emléke előtt. ÍEZ természetes is .volt, hiszen Reményik a magyarság költője volt és erdélyi költő volt, ami sok mindent megmagyaráz, olyasmit, almit itthon sokszor hiába keresünk és netm találunk. Szelleme azonban.megteremtette a teljes 'összefogást. A megjelent előkelőségek sorából csak pár nevet ragadnunk lka. Megjelenít dr. Bonlbély Sándor alispán, Szobor Pál polgármester, vitéz dr. Lázár Eerenc vm. főjegyző, idr. Vietón rísz József ny. főigazgató, dr. Mikecz Miklós, dr. Sze&ztay András vim. tiszti főügyész, Túrmezei Sándor esperes, dr. Horthy István kir. közjegyző, Adorján Ferenc, Margóesv Emil, Wieiszer Gyula, Zsolnai Vilmos Igazgatók, Maurer Károly gimnáziumi felügyelő-helyettes, Ghovan Sándor püspöki titkár és társadalmi életünk sok más kiválósága. Az emlékünnepélyt Porzsolt Istiván, ai Kálvineum tanítónőképző intézetéinek igazgatója nyitotta meg. Luther és Reményik, Erdély és >a Nyírség között vont párhuzamaiban keresi az .emlékümn.epély jellegét. — Lutherban és Reményik'ben Isten lelkének csodálatos kegyelemmel való hordozóit látja. Reményik lelkében is az Ige fénye lobog, amely a nagy magyar télben a pioikie füzeiket lánggá "fogja össze. Reményik fogalommá lett már életéiben. Erdély és ia Nyírség találkozásában is azonosságot ilát, bár mindkettőnek más az arca. Mindkettő magában hordozza a magyarság éétcsíráit: Itt Bessenyeiben, ott Remányiikben. Abban. a gicl.-.idollait'ban, hogy ez az emlékünnepély is elméi yiíiti a kapcsoliaitiokat, üdvözli az Erdélyiből jött szereplőket. Reményik-versek. A ímegniyiitó utáin Versényi Ida, a íkofiozsiviár.'i Nemzeti Színiház drámai művésznője Reménydk^verseket szaivaníl. Mié© akfccir ás, amikor ivóssziagoindoíluink e'.őadáisára, szinte nem tudunk szialbadu'Jai attól a lianyülgöző hatástól, amdlyet hallgatósban élért. iNem is az fogta meg a lelkeket, hogy széipen zengő szavával, amely simogatott, mónit a bárstony, bélelopta a költő örökszép gondolatait a lelkébe, inem is az kapott meg, hogy szavaiban, tiszta beszédéiben semmi sem sikkadt el a kö tiemélnyek szépségéből, hanem az >violt nagyszerű <és az tette m'ariadarudává biesizédéniek hatását, hegy a szavaik .vall'ahoinnian a lélek •mélyéről szakadtak fel. iMimdig 'fokozódott a hatás és amikor már odaért a költemények sorában., hogy „elhagyott engem aiz én szávem", vagy a.miii.vOr az édesanyát sirató fiúnak lelkét szólaltatta meg a ,,Három narancs"-ham, akikor már egy kicsit megrendültünk 'a hallgatásban áis és éreztük, hogy aki a költő szavalt tolmácsolja, a-z .nem szaval, hanem befelé hulló könnyeikkel éli át a legmélyut/b giyieimeikii' ifáijidlailmait. E'őadlásároak máisodik részéiben, amikor a határ cn túl maradt magyarok fellé szálló költői fájdialmat szólalhatta meg, tűz, lendület áradt szét szaivaii nyomán, az „Ahogy lehet" pedig riasztott, megrázott, hogy azutáin a sok tapsra feleiéiképpen megint szépem e'isimuljon a lélek mélyén rezgő fájdalom a „Kegyelem" finom, hallkszavú tolmácsolásává!. Sikere őszűnitéin értékelt, mély hatású -voilit. Heméifik életében és halálában Krisztus engedelmes eszköze volt Biczák műszaki üzlete Városháza épület. Telefon 906. Fegyver és lőszer. — Rádió laboratórium Megérkeztek a legujnbb Philips rádiók. Villamossági cikkek, villanyégék. Qramofon ós lemezek. Kerékpárok. Reményik Sámdoir lelkiségének kialakulását és emberi értékét Jáirosi Andor kolozsvári ev. esperes-ilelíkész, a költő barátja adta sokszínű rajzban. Bevezetőiben az 1941 októben 36-áln végbement temetésének rajziát adta. Makai Sándor prófétának nevezte Reméinyiket .még életélben, mondotta Járosi Andor, — ide aki ezt a temetést 'látta, aininak reá kellett döbbennie arra, Ihogy ez a temetés fejed elírni temetés volt. A házsoinigiárdi temető felé vezető úton ötlött ifel a lelkében az a gondolat is, hogy Reményik paip iis volt. Nem tekinti blaszlPémiiának, hagy Reményrlkről azt gondolta, aimit eddig csak .a willáig Megváltójáról mondottak, hogy király, próféta 'és pap Volt, mert Reményik egész életélben és halálálbain is Krisztus engedeillmes eszköze .volt. Reményiket nem akarja esztétikai szempontból méltatni, nem akarja költészetéinek fejlődését sem bemutatni. úgy gomdo! ij'a-, hogy sokkal helyesebben jár el, ha életének sok ismeretlen vidr.ésáit tárja fel, amelyek rcéivüárjítanaik egyéniségének kiatakulásárai. Esősorban bemutatta azt a hajlékot, aimalyiben született, atyját és édesanyját s azt az örökséget, almelyet tőlük kapott. Elemi, középiskolai tainiuumányainiak érintése utáin egyetemi ímeveltetéséiről szólott részleteseibben s kiemete azokat a hatásokat, amelyeik ellhatárolóak voirtak egyéniségére. Különösen Imire Sándor a nagy nevelő, Scxmló Bódog a jogbölcselet taináira, Navrati!) proíesszor. a niem.zetgjazd'aságtain tanára, Bőhm Károly, az egyetlen magyar ei'.ú ló filozófus, Márki Sándor, a történész és Prdhászka Ottokár, a nagy püspök voltak világszemléletéinek formálói. Bár ezék között világszemléltet tekintetében a legszélsőbb düentételoet látjuk, Reményikre az hatott, | hogy (mindegyiknek egységes tvilág• SZemnélete volt. Ezeknek a hatásoknak .az eredménye volt aiz a döntése, hogy 1916-íban a szülő akarat elleniére ez a. szelíd ember végkép szakított a jogtudományokkal s a költészettel) jegyezte el magát végleg)! Leukiségélmek rajzához, mint Iiegjeir liemiz'Cibtb adatot abban szolgáltatja, hogy aimikor költeményei Végvára néven .váltak ismertekké 'a határokon belül és tlúl, é!s a dolog tenmészeiténé'f fogva senkii sem tudta., hegy ki írta ezeket a költeméiny.eket, csak mendeniki hódolója -volt Végvári költészetéinek, scha, selnki előtt el nem árulta wolina, hogy ő az a Végvári. Reményi költészetével 'először a<z egyetemes magyarságot akarta szolgálni, később azonban reá jött arra, hogy mieki etsősoirlbain az Erdélytbeta élő magyarság iránt .vám kötelessége. És költészetének éppem az az érdékésségé, hogy amikor Erdélyt szolgálta, akikor vált egyetemes magyar költővé. 'És csak addig; élit, amig Erdélyért tudott élni. Amikor 1940 augusztus 30-án a szanatóriumiban a irádió hangijaiból megtudta, hogy Kolozsvár visszatért, amikor emibermil11 ók ujijangtak, örvendtek a íelszabaduláson, akkor Reményik eltűnt a Vásároljon KNÁVER GYULA uj cípöiületebei Bencs Lász'ó tér 2. sz. Márkás kitünö ninőségü női, férfi és gyermekcipők nagy raktára. — Megérkeztek ai egységes cipók. — LEFKOVITS ZSIGMOND latorgyári raktára Kossntk tér 7. sz. (Törvényszék mellett. Áá'-fywJo-í ÍUaJC^HA