Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-12 / 34. szám

Ara ÍO iillér Nyíregyháza, 1942. február 12 (Trianon 22.) x évfolyam 34 2630) íxám YÍKUTDÉK Csütörtök OLCSIM RLAP - «w fcUáókÍYatal: Bethlen-mtcs 1. sz. «tt»t*takaréki c«ckk*zátnl« : 47.139. Telcféa: 77. sz * POLITIKAI NAPILAP * Előfizeté.: egy hónapra 2.50, negyedévre 7.5* P Földünk védeime 'Niaigly ünnepe voit a imtutit hát végén ,ai Kiaíiat érdi répfőiskolájáiriialk. Vizsglaszerü bemutató előadásán mcgljeliéint IBálrdcissy László iminisz* ter® mök is, aká niaelyszabá'sú beszédet intézett a gazdaiifjaikhoz, ,a néipfőlislkiaüia: lieükes nöjnandlékieihiez. — A Kallat iimlmáir ha.t esztendő óla inéval művéHiti, áldozatkész, ör.tudlatos vezetőiket a nriaigyar falu népének s •ezt %z eredményes és minden tiekliintetlhein szükséges munkát becsülte meg a. miniszterelnök, amikor felkereste ezt a lelkes agirársereget. Beszédé c'.ejián sok szeretettül és dlilsimexsisel beszéd a ifalliu élietérő', a falu ini£ÍP'!cl:ie)k ©nejéiről, művészetéről s aurai figyelmez,tette a gazdaífj alkat, hogy a váras ragyogása me eaáibítsa el ő.v: t. A váircs magias pa o>tái -— racinidotiíia a móniszitioreiLnök — hoszszú áirinyáikctkat vetnek és ezekben aiz áirinyilkicUbai, sokszor ott lappang a Tón'liáls és a bűn. A faliu é'etért, a failu munkáját örök 'jelképük iiráinyjít^ tj.átk. Az eszmények 'jelképe vezeti és tanítja' «- magyar gazda lépéseit, életét. A líoiváfclbiakbiain arról a szőrinyű viharról beszélt, amely ima egész Európát iráizzaL .Fcljdlüinik védelme — imci adottá Bárdosy László mmcsz'taréa.iiöik — ima iiismét imliindaminyiiunlk kötelessége. É's ez ű' védelem áldozatot vár mind* •anyyimuinktá. Tőletek 'is, fiatal barátaim — balngozitiatita a miniszterelnök, aiki rámutatott air-ra, hogy egyesektől azt kívánja a haza, hogy fegyverrel' a kézben, vérük és életül-: kccŰoáaüa)tjá:iá|vail; küzdjjéik le a 'keletiről ifenyegle

1 lő szörnyű veszélyt. Másoktól aizcmlban aizt kíivánja, hogy littihoin ilagyanidk a munka, -a rend, a fegyelem katonái. Ez. a két feladat, ez a két kötelesség: — magyarázta a imi* misz'tere l:.ök — kiegészíti egymást. Nemcsak a fegyver dúlásátóí Ikell «neg)véd!eni az országunkat, .néipürnket, iföllidlünlket, haimam attól ii<s, hegy bo ső trendet ne zavarja meg semmi Renid és Ifegyeíieim, ez kell legyen ma a jelszó, nemzetünk boldogulását eSak fegyelmezett, áldozatos miun kávai 'és komoly renddel segíthetjük elő. A békés, a teremtő munka lahetőségététt, \folytoinoi3siágáért, fctizltoslításáért Ifölyik a ma nagy küzdelme és a lelkes és meggyőződéses áldozat 'válialiálsmak nem imaraidihat el a jiutaílma. Beszéde végéin a népfőiskola munkásságának jelein tőségét méltiatta a miiiniisziíiencftniÖk, aiki aura biztatta az ifjú magyar gazdáikat, hogy mindazt a szépet, jót, almit elbben az ízig-vérig malgiyair ús,kóláiban tanultak, terjeszszélk' el othcímuiklbian, a magiuk szűkebb közösséigében. Ezek az ifjak, akik a .nép közül válóik, igazii fialuveizetők lesznek. Útmutatást 'fognak adná szülőfaliuljuk népének nemcsak szánidékalik, képességeik, hanem tudásuk szerint is. A népfőiskolai tanfolyam, a gyakorlati és ellméleti szaktudás mellett öntudaitoisátotta banfnük a magyar inam'zeti világnézetet, aimeiynek győzelmes elterjedésére a nemzet egyie* temének van szüksége. Ezek az ifjak a szaaiáliis iga.zságot, a gazdaságos munkát, a műveltebb falut jelentik. Stngapur elesett A japán főhadiszállás teönap külön jelentésben számolt be arról, hogy a japán csapatok szerdán reggel 8 óra 30 perckor behatoltak Singapur városába. Tokióból jelenti a Német Távirati Iroda. A Domei Iroda jelentése szerint a japán csapatok 52 óra alatt elfoglalták Singapurt, Amikor szerdán reggel 8 órakor Singapur nyugati szélén a város első házai felé közeledtek a japán csa patok, még egyszer fellángolt az ellenség ellenállása, de hamar meg is tört. A csapatok lelkes kiáltással nyomultak be csoportonként Singapur utcáiba és a város lakosságának támogatásával nyomban megkezdték az eltakarítási munkálatokat. Az angol, indiai és ausztráliai csapatokat lefegyverezték és nagyobb csoportokban tovább vitték. Mindenfelé éltették a császárt és a japán népet. Közben állandóan ujabb és ujabb csapatok özönlöttek Singapurba. A malájok és hinduk kis japán zászlókat lobogtatva üdvözölték a japán katonákat A singapur! brit erőket a japánok bekerítették iSingiaipur elifoglalása nagy .lelkesedést keltett a tengely-országokbaln. A laipdk irészlietes tudósításlban szémcilin|ak ibe arról a' csodálatos küzdelemről

1, amellyel a japánok két nagy hairicii egysége Silnlgapur két- küllőn s böző részén behatoliva legyőzte az utcai elienáfiást kifejtő britek ellenállását és a vámost a 'kikötőivé együtt ihkitíallímiábai kerítette. .A maláji barcolkiban és a sálnlgjapuri 'védelemben irészi'ívevő angol és hindu erők szómáit 100.000 'főre teszik. Ezek háromnegyed része megsemmisült a herves harcokban, amelyekben a jjar ipáinok (milmdeMütt felülkenekediteik.— Egiy 15.000 főből áló cslapatot a japánok köriül! zár bak és ezek megsemmisítésié imiár elkeTÜlhetieílenlné 'Vált. A japánok minden eillein állásit imieg< törtek és egész Singapur már szi lárdan .a ijiapiánok kiezélbian ivan. A ibiriit fagíiyck száma ónárófl-órára nő JMég a szilgetelni tartanak a tisztogatást célzó helyi csatározások és különösen ia szi,g|at közepén lieiviő nagy (víztartályok körül ífolymiaik eikeseredlett harcok, amelyök/ban azonlhain az iaingoü' erők lassanként ímegsemim isiülneik. Berlin: Singapur elfoglalása nagy történelmi esemény Berliniben kitörő örömmel fogadták 'a keleti hős szövetséges nemzet nagy diadalait. Singrapur elestét a miés mat főtváirolsb'an, mint történieöml iliényt ünveplilk. A német főváros első 'gcnidicilatai .a nagy .győzelem után a csodálat' a keleti szövetséges teljesítményiéi iránt. á kormányzóh@Iyettesi törvényjavaslatot áttették a felsőházhoz Ma délelőtt 11 óra után pár perccel nyitotta meg az elnök a képviselőház ülését. Napirendien a ikoirmáiniyzóheilyettiesiil tö rlvén yj avasllat tárgyalása Szerepelt. Bárdbssy László miniszterelnök felszicllaí'iása soirián' ismiertette .a törvéniyjlaivaslatiail kapcsolatos tárgyiallásckalt, fioglaiikiozoitt a p.ártközi értekezletan ellhaingizott felszóMásolkikal és a h'íiiliapi megnyiil atkozásokkal. — Kiíjielienftetite, ihogiy ia képvismlőháiz elnöke aizért kérte a javaslatnak egyhangú 'dlifogaidását', mert a Ház tagijaié maik nagy tölbbsége amúgy is elfogadta vcllna a javaislatort. A (javaslatital szemben' csiatk a magyar nemzeti szociaviista párt és a nyilaskeresztes párt foigllálit állást'. Sorra cáfolta a,zokíiit: a íklifoiglásokat, amelyeket a két párt vezérszónoka a 'javaslatai szemlbian felhozott s reiáiimrílato.tt arra, hogy a javaslat, télj'esen megfelel a magyar alkotlmány szieliiamének. A Ház eziután harmiadszioiri olllviasáslb'an is elifog)adta a javaslatot. 'Bárdlossy László miniszterelnök javasllatot terjesztett a Ház elé a keleti. és erdélyrészi országgyűlési képviselők létszámának kiegészítésiéire ven atkoizóan. A nüntisztarellinöik javaslata utáni az e'nötk napirendi indítványt tett. Az elfogadott inapirelndi indítvány szierinlt a Ház most elfogadott tiörvény| javaslatot átteszi a -fellsőházlhioz itár' glyai as vélgtett s arr'e az időre elniaipolU ' ja magát. Tudáist visznek a nép közé s a tudás tnagyclbb egységbe fogja az orszó'g népeit. A népfőiskola öntudatlaniuI is IkapCsolaitot teremt a város és a falu inéjpe (között s az az áldá'sos miunka, amelyet iimáir hosszú évek óta folytat, 'egyrészről a Kato'ikus Agrárifjúsági Legényegylet Országos Testülete, imiásrészrőlia, iKaresztény Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetsége magyarabb magyarrá neveli a .mamiiét szá'mára a magyar társadalom új generálcióiit. A katolikus és a protese tán® szervezet között az athé.ista viíilághatalóm elleti való küzdelemben és ai magiyarság ímegeirösítéséért (folyó munkáiban nincs különibség. —KALQT 'és )KíE agyaránt küzdenek, hanccltniak a szelblb magyar holnapért. A koirmáinyzólhielyettesi örvényjavaskt Tiatárigyailiása után a Imiaglyair nemzeti' szceiállis párt >és a nyi'lasikieresztes pánt képviselőit isimét eilfoig•lailtiák /hialylüket s Jaircss Andor, miaijd ívliitlÉr llmiréidly Béila szemiéiyies magitamatíltiatáS oíiméin kérteik szót. ;FialszóiaiMsajkira a mjnisztDrelnöík .válaszdlt,, miaijd fimiríédy Béla 'félreértett ülavaiinaik miegmagyanázáisia u'tián •Bárdossy László szó.álit ifél s eizzal a vita ivá.Qét is árit. A Ház ülése fél 2 óralkoir ért véget. London most már az utolsó keletázsiai vonal védelméről targyal Lonidianlbain' végzetesnek tiartják Siiúigaipiur e'Jviesztásét. Most már az lángolok imilndeint imieg akiarinak tanná HcIlianidHlndia nnegmenitése érdekébon éls arriöj ifolynaik ,a itamácslkiozások az la/nlgol fővárosban. Jáva veisizéyes íhieilyzete nagy -aggodalmat kelt a britek között és az a. jélsizó, hogy (Ainig'lia utolsó keleti védlővcinallá't tiartialnii kell. A j apának aizoníban nem enigiedniak az eilleniségnek eigy 'pereniyi .piheinást seim és a védelem megszeltvezését most már elkéisietU rnek tantijiák Tokióban. Nahas pasa kinevezése kegyetlen államcsíny eredménye 'Most kerültek .nyiljvánosságra aziok az leseiményék, aimelyiak 'Egyiiptolmiban korinánywá'lságira v.eziettiek. Kiderült ,a ,részi!etelkiből>, hogy N:ah|as ipa* sa meejbízása aingol áJlamcsíny eredménye. Az egyiptomi angol .nagykövet megjelenít Fairuik kiirálvnál és felhívta, hogy alakítsa áit (kormányát és Nialhias pasáit niqvezze ki ikoirmánye'niölkikíé'. Amikor .Faruk ikiirály woinar Ikodbtit alz mgcfl parancs végrehaljtásálóll, a maigykölviet a hadsenegpairairucs tmok társaságaiban 'ultimátumblan követelte délutáfa hat óirára Nahais kinevezésiéit. A királyi palotát angol katonák .vették körül. A tanécíkoizáson drámai jellemetek játszódtak Jé. Farulk kiráily kényszarhellyzetéban ki is nevezte Nahas pasát, de itiltako* zott az ellen, ihiogiy az aingolok heavaükozzamalk Egyiptom belügyeibe. Az angidl 'njaigiykövet erre nyilatkozatot adott át, amelyben kijelentette kormányai ímevéban, hogy Anglia mnindlilg tisiztelletban fb'gja tartani Egyilptota bieilügyeit. Pánik a londoni tőzsdén •Singapur elfogilíallása a londoni és newyiorikií tőzsdén pánikot idézett elő. Különöseim a hadiipari papirokblaim óriiiási áirziihlanás volt. Baranyia Lipót, a Nemzeti Bank kormányzója Rómába érkezett Baranyai Lipót, a Nemzeti Bánik kormányzó elnöke Témába érkezett. Vele együtt az olasz fővárosba érkezett Teleki Andor gróf, ,a Külkereskedelmi Hivatal elnöke, Ambó István, a Maig'ylar—Olasz fiaink elnöke. A magyar ipéhzügyi előkelőségeket az olasz közgazdasági élet kitűnőségei fogadták a római pályaudvarion.