Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-11 / 33. szám

Női és férfi gyapjúszövetek, ruhawlymek, ruha csipkektlöalegcsségak Vásárolion feMrnemü és ágynemű anyagok, szőnyegek ,••/«• „Ilim nagy választékban Hartos Lajosnál Nyíregyháza, Vay Ádám utca 2. sz. Rövidesen megkezdjk a házassági kölcsön folyósítását A házasodási kölcsöniről szóló ren­delet ismét hatalmas lépést jelent aininaik a programnak megvalósításá­ba uí amelynek célja •«• társadalmi egyeoíiőtlenségiek kiküszöbölése és a népesség szaportodiásáinaik előmozdí­tása. A statisztika azt ibizooydtja, hogy a kisjövedelmű, szerényebb anyagi eszközÖKikel rendelkező társaöa.mi osztásiból kerü.nek ki azok', akik abban az életkorban' kötnek házassá* got, aimely nemcsak egészséges, új generáció életnethívására', ezek felne­velésére is alkalmas. Kdeiig azonaan a közös 'éietút toezdetán állilló fiatal há'Zasuiók legtöbbször azt a minimá­lis keresetet sem tudták maguknak biztosítani, meiy elsőrendű életszük­ségleteiket szerényeim fedezte. A (házasodási kölcsönnel ez a hey­zet megszűnt s megszűntek az OK a veszélyek is, amelyeket aiz anyagiak hiánya erkölcsi és népsz^norodási téren magában rejtett. Ez a kö.csön nemcsak kaimatimentes, de mégi a havi 1 százalékos törlesztést sem kell ifii'Zotniök azoknak, akik kellő számú utóddal ajándékozzák meg a hazát. A gyermekáldások 'ugyanis egyben a kölcsön tekiintólyes részének, négy gyermek születése esetén az egész összegnek eienigedését jelentik. Az országos nép- és családvédelmi alap alig másféléves fennállása óta a sokgyermekes csailádok ezreinek nyújtott támogatást, most emellett új feladatává vált az, hogy életképes, egészséges és terebélyes 'új magyar családok alapítását segítse elő. lip­pen az utóbbi cél 'indokolja a köl­csönben részesíthetők körének bizoí n.yos fokú megszorítását, mert a hangsúly nem a házasságkötések számának eimlés'én, hanem a népsza­porodás előmozdításán nyugszik. Ebből a szempontból természetsze­rűen elsősorban- a fiatal és egés/sé­ges egyedek egybekelését kelil lehető­vé tenini, ezért mondja ki a rendelet feltételként mindkét (házasuló félnél a 32 éves felső korhatárt, ezért állíTija további előfeltételként az egészséget és a fedhetetlen erkölcsi előéletet, j Kevesebb szigorral szabja meg. ai ren­delet a 'kölcsönben részesíthető há/a­suiók vagyoni és jövedelmi határát, amikor lehetővé teszi, hogy 5000 pengős értékű vaigyioniniai és 300 pciie gős együttes Ihavi jövedelemmel bíró házasulok még részesülhetnek háza­sodási kölcsön kedvezményében. Az országos nép- és családvédelmi alap­A Magyar Nemzeti Bank közgyű­lése weim csupán üzleti eseméiny. — Jegybankunk közgyűlésén ugyanis az ország egész dolgozó társadalmát ér­'dekllő bejelentések szoktak történni s ugyainitt, mint a gazdasági élet ieg­imaigasaibíb őrhelyén iszöikás megá'lías pítaini, hogy melyek a gazdasági élet legfontosabb jelenségei és milyen irányiban kell a termelésnek, a for­galomnak és a fogyasztásnak tovább halladnia. A jegy/baink közgyűlése te­hát mindenkor útmutatást ad s a maii rendkívüli időkben nyugodtan mondhatjuk: utastíást jelent az új üzleti évre. Ez az útbaigazítás az idén seim maradt él, s éppen ezért röviden) irámu tatunk azokra ,w íleig-* f&ntosa'b'b szempontokra 1, amelyeket Baranyai iLipjót titkos tainácsos, ia Magyar Nemzeti Baink elnöke hang­súlyozott 1. Miért drágult az élet? A háború előtti években, a gazda­sági világválság sorában a mezőgaz­daságii termények ára oly mféiyre zuhant, ihogy a mezőgazdasági fla­ikosság kiiipótolihatatlan károkat szén? Medett. A külpiacokon kíméletlen, verseny folyt s élbben a szegényebb giazd'aálkmiolk. mint amilyen Magyar­ország is, alulmaradtak. Szükséges és .jogos volt tehát, hogy a mezőgaz­dasági termények áira egy bizonyos színvonalra emelkedjék. Ezt a szín­vonalat a közelmultlban már elért,ük. További áremelkedésre nincs szükség. A kialakult és most már nagysá­bói egészségesnek nevezhető árrend­szert a kormány 'miniden erejével fenntartani és iaz áraikat, valamint ,a imunk aibéreketi mindéin változástól ímegóivrai igyekszik. Külpiacaink .most már állandóak és állandó árakat biz­tosítainaik, belföldöm piedig szintén az j árak állandóságára kell! törekedni. iMrlnden to|válbibi áremelés .észszerűt- ' len lenn'e és súlyos kárt okozna. A mai háborús időkben senkinek sincs jogai arra, hoigx áremelkedéssel nö= ról szóló rendelet a mezőgazdasági népességiből és sokgyermekes csalá­dokból származó házasu'óknak ellőnyit 'biztosít a kölcsön elnyerésé­ben. A 'Vármegyék alispánjai és városok polgármesterei a (hozzájiuk ibeérkezett kérelmek elbírálása alapján rövide­sen megkezdik a 'kölcsönök folyósí­tását. velje hasznát, mert újabb drágulás­ból haszonhoz esaik a társadalom­nak egy kis töredéke jutna, viszont súlyos zaivairokat okozna az árrend­szer megbontása. Ha pedig a kor­mány megengedné, hogy 'mindenki emeiljjie az árakat, és a munkabéreket •akikor mavid pár hétig talán min­denki joihban élne, de elfogynának a háborús viszonyok imiatt szűkös készletek és később általános nyo­mor következnék. Tehát állandóság­ra van szükiség. Lemondás és takarékosság. A háborús viszonyok 'mindenkitől azt követelik, hogy az igényieket csökkentse és takarékoskodjék. Ta» kairékoskoidln-i memcsak pénzzel' kell, hanem élelmiszerrel, anyaggal, áru­val egyiairáint. Minél takarékosabban és szegényebben élünk, annál tolvábfo fogjuk /bírni a háborús (helyzetet és annál több tartaléka imamad az egyén­nek és a nemzetnek arra az 'esetre, ha a helyzet még súlyosabbra for­dulna. A helyzet jobb nálunk, mint a legtöbb külföldi államban. A magyar pengő nemzetközi érté­ke és vásárló ereje semmit sem vál­tozott. Az áraknak ifenteimilített emei kedése meni áll összefüggésben a pengő értékéivel, mert a termények drágulása világjelenség, a ma átszá­mítjuk a külföldi áriakat pengőre, alklkor az derül ki, hogy a mi pén­zünkért többet lehet ivásárolni, miiint legtöbb külföldi valutáért külföl­dön'. Egiy év ailatt a magyar bank­jegylforgailom 'növ.ekediett. Töíbbipélnz ívtam forgalomban, mert köziben meg­nagyobbodott az ország és így az árak emelkedése imiiatt töblb pénzre v-an szükség a forgalom lebonyolítá­sához. A külföldi országokban, szin­tén emelkedett ai pénzforgalom, de nagyobb .mértékben, imiint náluinlk. Ebből is Hálható, hogy a magyar pénz egészséges és értékálló. Eglész­íbemvéíve a világszerte pusztító hábo­rú elllenére náilumk a gazdasági hely­zet jobb, miint akárhány külföldi •országiban. S ennek az a magyaráza­ta, ihogy a magyar gazdasági és pénz­ügyi potlitikia ugyanolyan sikerrel oldja meg feladatait, mint alkár a magyar 'diplomácia, vagy a magyar honvédség. SZERDA, február 11. Budapest I. 15.20: Weddinger Ede szalonzenekara. 16.15: Diákfélóra. 16.45: Időjelzés, hírek. 17.00: Hírek szlovák 'és ruszin nyelven. 17.15: Bu­ra Sándor cigányzenekara muzsikád. 18.00: Hangképek a fővárosi kisded­otthon életéből. 1820: Honvédműsor 19.00: Hírek magyar, -német és ro­mán nyelven. 19.25: Az Operaház előadásának ismertetése. 19.30: Az Operaiház előadásán,ak közvetítése. „Bohémélet". 20.10: Külügyi negyed­óra. 20.55: Előadás. 21.40: Hírek. — 22.10: Az Operaház „Bohémélet" c. dalművének folytatása. 22.30: C.« gányzene és szalonzenekar játszik. 23.00: Hírek német, olasz, augot, francia és finn nyelven. 24.00: Hírek. •.15: A Vöröskereszt bajtársi ráüió­szolgláiata. Budapest II. 17.50: Francia nyelv­oktatás. 18.20: Hangfelvétel. 19.30: Kálmán Béla dlr. és Kovács Endre dr. beszélget a népnyelv-kutatásról. 20.00: Hírek. 20.10: Tánczene. 21.10: Spor telőadás. 21.35: Az Operaház előadásának 3. felvonása. Bohémélet. 22.10: Soviinszky szalonzenekara ját­szik, Rácz József cigányzenekara muzsikáL CSÜTÖRTÖK, február 12. Budapest I. 15.20: íMedígiyesy Pál, az Operaház tagja énekeli. 15.40: ifjúsági közileimiónyek. 15.40: J. S. Bach: Omoll partilta. 16.15: Ruszin hallgatóinknak. 16.45: Időjieilzés, hí­rek. 17.00: iHírek szlovák és ruszin nyelven. 17.15: Tánczene. 17.45: A iföldimívölésügyi miinisztiórium .rádlió­előaidássoroziata. 18.10: Magyar nép­muzsiikia. 19.00: Híreik magyar, né­met és romáin nyelven. 19.20: Rádió­zenékair. 19.35: Költemények prózád ban. 20.10: Ema Saok hangversenyé­nek közt vetítése a pesti Vigadó nagy teranlélbőll. 21.00: Előadás a Vöröske­reszt bajtársi rádiószoigáilatról. 21.40; Hírek. 22.10: Beszkárt*zenekair. 23.00 Híreik német, olasz, aingol, francia 'és eszperantó nyelven. 23.25: Farkas Jenő cigányzenekara muzsikái 24.00 Hírek. 0.15: A Vöröskereszt bajtársi rádliószoligáilata. Budapest II. 17.40: Szalólnzenekair. 18.10: Gyorsárótamifolyam. 18.40: Rá­diózenékar. 19.15: Előadás. 19.25: Kamarazene. 20.00: Hírek. 20.10: Elbeszéllsök. 20.40: Cigányzene. — 21.10: Táncziene. Átköltözési ingóságait szállitassa MBTEOSZ gépkocsival Felvilágosítás kizárólag Nyíregyházi Mafeosz Tagok FiHfartóliaiásI Csoportja Nyiregybáza, Horthy ffliklós tér 5. (Nyirvizp.) Telefon 115. HALLÓ! FIGYELEM! HALLÓ! szárazfa, elsőrendű hazai szín megrendelhető kis és nagy télelekben. Vasalószén állandóan raktáron, kereskedőknek kis és nagy tételben hazaszállítom. SZOT.T.flftSY T.ÁK7T.Ó 1üzi fa kö- és vaselószén és építkezési P£iVUUVPJI U&öühV anya g kereskedése. Nyíregyháza. Iroda: Vay Adám utca 2. Takarékp. Tel. 980. Telep: Sarkantyú utca Tel. 534. á magyar pénz egészséges és értékes

Next

/
Oldalképek
Tartalom