Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-06 / 29. szám

_ NVwraDÉli ^ SÁIboicís HH&AP (Trimoa 2 2.) 1M2 fcbraár 6. áz Egyesült államok politikai erkölcse i. aUM. jMMIMMMBMBMMMIiHMMIB« iliWUMlW Eltemették Propper Józsefet !A tragikus hirtelenséggel elhunyt Propper Józsefet, az Umgár Divat­ház alkalmazottját tegnap dé.utáin oagy részvét mellett temették el A temetés igdeje alatt az Ungár Dis vatház zárva tartott, hogy a cég al­kalmazottai főnökeik vezetéséivel e.­kíséitoessék szeretett munKatársükat mosó útjára. A közbecsüléstiek ör­vendő és fiata-on eJnunyt 'kiareskedő temetésén megjelent a Nyíregyházi Kereskedő iijak Egyesületének, min­den Ugja, hogy a rOKianság és az is­merősöm sokasága iKŐzotit részt ve­gyen a giyaszszemruisan. A Kaies­xeuJO ltjax JLgyesuileUcineK 22 ©ven át voit ügyvezető E.tuoA.E. Az EGYEDI­DET EIETOOCN NA®Y szerepei. VKU, sziv­iveiox^ex^eiii ooi^oz^/tí es ónzeuuun muiiWtijajviU ájbtiuaiuos megioeesuiesi szeu^ei e. •t'ixj^per Józsiét' évtizedekig dolgo­zott az Uiu^iuí-cc^aa, ott ta.ii.Uu la ki meótcrocxitl es Out as niiara.u>i !ua­lüju ULO^>O poicuig. A xo^onseg, sze­rette a nan«.sza>v u, iKeoves es eioze­keuy keueáuieoot, a^nne* ihittiiaua 'va­•ros»/erte, ainol asmeu^Jaít, imay rész­vétét keltett. A papirgyartas racionalizálása A magyar papíripar azok közé az ípm&iüáuí KÖZ© tartozik, * ameiye*. nyeioiaiiiyagaiiatásáb a. náboru csa& kevesae natiuaiiiaija. Tengeixeniuirui csauv a gyaiiiat szerezte tie, ez azon­ban LuiopaiOoi, — íreszioen mazai t^r­ráoíöoa — mtndezideig potliato voul. Cewiuiozet Jusmerteuwüen hazai gyár is euőaMt, egyeOKent a szükségüket Európából fedezi, úgy, hogy uüoein m tekmteuben sem mutatkozott eddig semmiteue fenmaikadas. A ta^öszonu­Jetet Erdélyből és Kárpátaljáról azer­ziuv be gyaraink. A' Magyar Vidéki Sajtó tudósító (budapesti jelentése szerint a nyers­anyagellátás zavartauanoágánaik vp.t köszonnető, hogy papírgyáraink ter­maese Illóban nem esett .vissza, sőt az eiőző évvel szemben mérni fej­lődést iis tel tudott mutatni. A hazai terme.ésű papir mel.ett azonutvül •küÜOvdi áru is megiiehetősen ibősége­sen jofct a magyar piacra, úgy, hogy a fogyasztás igényei hiánytalanul ÍU­eíégüuek. Köaoen néhány gyár üze­mét is bővítette, tehát a jövő szem­pontjából sem keii semmifé.e fenn­akadástól tartani. Anyaggazdálkodásunk irányítói enne* ellenére is bizonyos rendsza­bályokat láttak szü.-^ségeátiek, hogy ezámta: papipbenmelésünKet miindtn e.oie nem látható ,de a háború, fő­ként pedig a háborús ezái.úás ter­mészetéből folyó esetleges zökkee nődtől megóvjáiK. A rendszabályokat a 80.000—1941. Ip. M. sz. iparügyi miniszteri rendelet és az ezzei ösz­szefüggésben ilevő 10.000—1941. P. P. számú papir,gazdálkodási bizottsági rendelet tariaun.azza. E két rendeiet szerint a jövöoen csak határozott a'akú, súiyú, minőségű, enyvezésü, fflületű és kiviteuű papirt szabad gyantani, feldolgozni és forgalomba hozni. A papir gyártás racionalizálásának célja az unyagmegtakaríMs. Ez alomban nem olyan mértékű, hogy ezáltal a gyakorlati életet bármifé.e károsodás értie. Mmdenese^u meg­állapítható, hogy 'Magvai:ország pa pireliátás doigaban kedvező hely­zetben vain, mert máshol máT régeb* ben és soxkal ^.igoriibD di:té.:kedé­sekkej korlátoztak a papir gyártását. iBerliin. (TP): Abból az alkalomból, hagy az USA áitai Ibéirett brit tá­maozpomtok anexiójánaiK kérdésé •lejmerüit, a teutu.vatai.os jetiiegü IraasKiOniineint Piess diplloinaciiaii muniA.iiuáiraa a következőket írja: — Az USA ,,seg'usege" egykor ép­pen oiyan jiozmomoasos lesz, mint „az aiiigol kezesseg". Amint egyvor ez utóoait egeoz sor ájiannra ra^eny­szertíettek, aKukineK Angna komct.y esetben sohasem tudott vojna se­gíteni, de aimeiy ái.amokat ezen ga­rancia áiital mégis be lenetett vonnii a Numetország ©i.en iinányiuió jáiéx­iba és rá lehetett bírni saját maguK­inak feláldozására, úgy az USA és az egész viiáynauc megiígiirá segítsesget, •hogy a népedet, meiye^ már keziüix. beratni az angioiiszászí'bo sevásta há­borúoiak étteumetlieinségét, a háború fo.ytalására rábírja. Az USA segít­ségere .vonatkozó ígéreted inem aka­dályozhatták meg, hogy a 'brit biro­dalom helyzete mind rosszaibbra ne forduljon. Segítséget egyedül 'egjfel­jebb Ohurchi'ilnek nyújtottak, aki az USA jövőbeli terme.éséinek képze­letlbeli számadiataiival, amiket a pa­piros éppen cilyan türelmesen bír el, min az elküldendő expedíciós sere­gek számadatait, polgártársait airra veszi rá, hoigy az Empire már meg­ásott sírjára még egy uto.só remény­séget tűzzön ki. — Föl lehetne tételezni, hogy Roosevelt és környezete igen kínos« nak érzd a mostani helyzetet. A Pean, llarbournál szenvedett kiudarc, a Fü­löp-szigetek elvesztése, az amenikai hírverés által amnyiira íölmagiasztalt hajóhadnak képteensége, hogy vala­mi'iyen komoly akcióba 1 kezdjen, — mind einnetk — vélné az ember — arra kellene bírnia a Fehér Ház urait, hogy kissé tartózkodók legye­nek és kulönösképein a brit szövet­ségest gyengéd érze.emmel keze.jék, mert hiszen a brittek katonád .vesz­teségteljes harcokban hiába iparkod­nak megál.dtaind a japáinoik énőnyo­niulását Sicgapur eiMen és most már magát az erődöt, a brit valáahataml ái.ás eme sarkpontját, aimely már el­^vesztett poziíoió számba vehető, vé« demezik utolsó erőfeszítéssel. Azon­ban az USAiban ezt a gyengéd ér­zőimet hiába keressük. A képviselő­ház légügyi küllőn bizottsága éppen a singapuri hailáltánc időpont ját, me­lyet iml&a a brit (birodalom ellenségei sem nézhetnek -végig a törtónejml pillanat tragédiájának érzelme nél­kül, tartotta aiLkalmasmak arra, hogy az amgolokkail szemben új követe.ié­seket támasszon. A washingtoni urak 'azt kívánják, hogy a brit biro­dalom 'azokat a támaszpontokat, amiket annak idején az USA 50 •régi torpedóromboló ellenében 99 éivre béirhevett, végérvényesein adják át az Egyesült Államoknak. Az egész ügy gyakorlatilag cse­kély jelentőségű. De mulmt tünet rendkívüli érdekes; mint tünete az merdkai segél >inyujtás „önzetlenség gének"; mint tünete Washington po­litikai erkölcsének. Mit mondanak az amigolok óceánon túli nagy test­vérük eme gesztusához? Talán jogo­sam téteilzhetjük fel, hogy hasonló­képen éreznek, mint ahogy helyük­ben mindenki érezne: egy őszinte el­lenség jobb, mént egy hamis .barát vállalkozásunk ra nem fizottilnk rá, hanem lényeges jövedelemmel zár­hattuk az évet. A kerti gazdákodéisban a követke­ző munkaalkalmakat biztosítottuk: 8827 kézimunkanapot dolgoztak a napszámosaink és 323 fogat­napot dolgoztak a fuvarosaink, 600 munkanap esik a két kert­munkásra. A fenti adatok figyelombevételéviel 9.737 kéainapszámot dolgoztunk és énre 23.507.77 pengőt költöttünk. Egy kat. hold területre esik 96 mun­kanap és 326 fogatinap. összesen 90 családot foglalkoz­tattunk és eziek átlagosan 2—5 tagijai! dot­goztak májajs 1. napjától november végéig. 33 családhál családonkénti csak egy tag do.gozott és ezek szor­ga-málnoz képest 50—150 pengőt ke­restek, azoniöan volt közöttük oiyaai is, axi szorgalmasain és áliaindaón jár miunkába és 280.— pengőt kere­sett. Ke-tbiáromtagú családok átragos Kereste 2?0.— pengőtől 500 pengőig vojt. ücven iiyen csauádot logiaoiK.óz­ta, ttunk. Hét olyan család dolgozott, amely állandóan 4—5 fövei vett részt a munkában. Ezen családok átagoa keresete 500 —800 pengő vojt. Volt olyan család, amuiyűCK yJl.— pengő vonít a kere­ső te. A fogatosmunikáináli 10 fuvart i'og­i'aiikoztatuuoK es ezeK átlagosan ooü pewgőt xeiesteü. Auaindoan a törvényesen megálUa pított muuiKalüért fizetiunt és loiüé­pen a 11. es HL osziaiyú munkaeuő­A.et aikalmaztuK. 'iénat a csauiaoHő a maga 1. osztáiyú muakaerejewel' másinoi xeresiaeteit mtuu^át. iro^epen a u—18 eves 'gyeimeKen, dolgoztak es kerestöK, emellett a családfőnek nem kel* lett róluk gondoskodni. A munkák termeszete olyan voi-t, -nugy CZUK a tiaDa. munKáso& tizaxaj uic^eroiietes neeoil keresnek meg napszamuKat. A ű^pswiam'bérűa kivül a legszor­gaimasaoio JÜ csaiádnaii, kü.on jul­uiCasKent 50 kgr. csov.es bengjerit, 100 A.gr. káposztái aűiiunií eueuszoiiaáiu­utó nciiA-ui es megKap'iáitt a mai^ozaá­mat, ko.esszanmat es a tengenuszar­oeumés 8u szazaie^át. Az iparostafioncisloia lafftaugi ebije A nyíregyházi községi „Baross GáltKxr" iiiu- es jeány iparosaiuoucis­KO^íi mtjúsaga Inagyumanyos „l aiaouCe 'oaT-ja aie.yeit íooruar ö-an dcuUián o órakor larsangi műsoros eioaoast rendez az lparootainoiic.Stó.oiia nagy­teimeben. A inövend&kek liám^uti­KjejiDur János: „Jön a kerő" c. egy­leuvunásos bohózatá't adják elő. A vidám számok mellett komoly ének- és zeneszámok várják az ér­deklődőket. Az ünnepélyt Simkovics Endre, az intézet igazgatója nyitja meg. Mindenkit hív és .vár az Igaz­gatósáig. BÁLI MEGHÍVÓK, alkalmi értesí­tések, körlevelek, gyászlapok, rész­vétkártyák soronkívül és a legelő­nyösebb áron készülnek OROSZ KAROLY nyomdaüzemében Nyir­egyháza^ BercaéayHk 3. Tel: 577. Nagyjelentőségű volt Nyíregyházán a szociális szellemtől áthatott kerfgazdálkodás Kevesen tudtá< Nyíregyházán, imi­iyen eredményes szo:iá7.is vállalko­zás volt a kertgi/dákudás. Erről most a 'PolgáTmest'íri jelentés alap­ján. a következőkről tájékoztatható juk O'JVasóinkat. A jelentésnek a kertgazdálkodásra voaaíkozó része a következőket mondotta: A nép- és családvéde mi a'lap.mun­katervében nagy jelentőségű vállal­kozásunk volt a kerti gazdálkodás. A nagy.tanyai városi födekiböl 98 kat. hóidon tenme.tünk virágot és zöldségféle magvakiat. Termeltünk: borsó, uborka, retek, bokorbab, gyöagybab, saláta', spárgátok, ve­gyes viirágmag, futóbah magot, me­lyeket magkereskedéssd foglailkozó nagy cégektől kapott szerződéses megbízásra termeltünk. A magter­mesztésen kívül tengeri, gyöngybah, káposztafélék, corok és köles sza­badtermesztésével ás foglailkoztunk. Gazdálikódásunkra 40.420.— pen­gőt költöttünk. Ennek megoszlása a következő: tÖJCÜbér Két előmiunkás fizetése A vezető tiszteletdíja Vasúti fuvardíjakra, mag beszerzésre és kisebb eszközök beszerzésére Kézinapszám és fuvar­költség összesen: 40.420.— P A kedvezőtlen időjárás és az első év nehézségei ellenére is, gazdiá!ko« dásunk kedvező eredménnyel zá­rult. Előrelátható bruttó bevételünk 47.000.— pengő. így nemcsak, hogy 7.728.— P 2.400.— P 1.600.— P 1.124-23 P 27.562.77 P „BESSENYEI" tömb levélpapír 50 darab boritékkkal, minden színben vászon kivitelben: 2 pengő 50 fillér. — Kapható: „BESSENYEI" levélpapír 10/10 darab csont vászon és felhős papirral l mappa 58 fillér. — lóba papirttzletében Nyíregyháza, Bethlen utca 1. szám. - Telefonszám: 77.

Next

/
Oldalképek
Tartalom