Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-28 / 48. szám

*ZABOM:ai híMIMF (Trianon 22.) 1942 március 2, t 1 a 1 ' | ,..-•' V: i * L : AíffiS:. • í'ií M~ , • * "«<:!> v .jl^, A vf ií Egy orosz falu közelében néaet katonák mérik az ebédhez a vizet. Német katona a védőlyukba l oldal Minden nagy éírzlés konkretiizálódJásina törekszik. Minden el)v tesitet akar ö'ltani. Nem szabad tehát megütköznünk azon, ihogy van egy egész sereg ember, aki hazaszeretetében csak aizt a ifoldet s azt a dairalb kenyeret Iáit ja, amely számaira megéi* hetest biztosít. Ez a szeretet kimorudhatatilanui szereti a ifiöjdt. Hajlandó koplalni léls rongy oskodni, .azért, hogy egy barázdával megszaporítsa. Vele együtt 'él. öröme önöm számára, .a rajta végigzúgó sapást a saját testéin síuhogónak érzi. — Hajlandó érette hadba is vonulni s vériéit is ontani. Soikszor kellett azonlhain iátnunik, hogy 'ebiben, a föld-szeretetben több .az önzés, imirnt az önzetlenség. Töhb a haszonhoz, mim/t az eszimékhez való ragaszkodás. Sokszor kellett megdöbbeni ve ilátnunk, hogy ennek a hazaszeretetnek a számára .mennyíire csak az a ifontos, hogy a földem az enyém legyen és nekem teremjen és milyen sokszor mellékes az, hoigy, ki az úr a magyar haza fölött.. A hazaszeretet eddig .felsorolt árnyalataival szemben Bessenyei György a dolgozó és áldozó hazaszeretetet képviselte. Érdekes, hogy a dolgozó hazaszeretetet olyan ember képviseli benne, aiká egész gyermekkorát s ifjúságának egyrészát is ,jó« formán tétlenségben töltötte eü. S hogy a hétköznapok hazaszeretetének ezt a formáját éppolyan valaki tárja eliibénk az ő személyében,, akinek termetűn' a testőrök fényes egyenruhája, tdhát ikation,aruha csd'llcg Megértjük azonlban ezt a 'furcsaságot, imilhelyt megrajzoljuk .azokat az összetevőiket, amelyekből az ilyen hazaszeretet megszületik. Ez a .hazlaszeretet 'mindig a magyar ifájidaiamból

1 születik meg. Sohasem kelhet ki oílyan szijvmek a talaján, amelyiknek méig soha nem fájt,, hogy magyar. Gonidolj'Uk el, mit érezhetett az a 18 éves fiatalember, akit Szabolcs .vármegye ajánilá* sára felvettek a testőrség be, mikor megállott a császári udvar légkörében. Gondoljuk meg, hogy tulajdonképpen csak 4 évi sárospataki s egyévi otthoni, összesen, tehát 5 évi iskolázottság van a háta mögött. — Meninyire szágyelhette elmaradottságát s mennyire fájhatott neki, Ihogy vele együtt a magyarság hatalmas rétegei micsoda mélységben és sötétségiben élnek. Ez a magyar fájdalom azonban nem vált a szívében magyar lenézéssé. Ügy látszik, sokszor kelleti találkoznia olyanokkal, akik ímeglvieítetiék fajtájukat. Ezért árja első müvének ajánló ilavdliéblen, hogy sok ve téliké* dő hazaifiinak ez a keserű törvénye: „Minidig hibát keresnek, magiuk pépig henyélésnél agyebet nem .tesznek." öt a magyar fájdalom más törvényre tanította ,meg: „Emeld nemzetedet: ez legyen törvényed." Nekifekszik a tanulásinak. Mélrlfiöldes lépésiekkel akarja Ibehozini mindazt, amit eddig elmulasztott. Egyszerre tanul nyelveket, 'bölcsészetet, történelmei, irodaimat, bibliát. Nemcsak azért tanuil, hogy saját elmaradottságát behozza. A nemzet számára is tanul. Nevelni akarja nemzetét, baráti kört léesiít, mely ha irodaimi területen marad is, tulajdonképpen namizetnevélő kiultúrmunkát akar végezni. Ezért a /munkáért minden áldozatra is bajJiamidó. Ez az egyszerű tény, hogy nem egészen tíz év alatt, mint* egy 24 munkája jelenik meg nyomtatásban, kellőképpen igaizólja, hogy milyen áldozatra (hajlandó ő azért, hogy a lenézett és elmaradt magyarság ráébredjen elmaradottságának bűméire, de fajtájának értékére is és meginduljon a magyair kultúra útján egy dicsőbb jöviendő 'felé. ,A történelem mérlegén .ma már látjuk Bessenyei György bazalfiisá|gáinak fogyatkozásait. 'Miikor nemzetét ame'nii akarja, azt gondolja, hogy hűséges és áldozatos kultúrmunkával nemzetét lehet odaemelinA, aihoivá szeretné, ö imég hitt a felvilágosodás új éleitet 'tereimtő erejében., mi már világosabban latijuk, hogy erre egyedül az a .hit képes, melynek értékét ő még, mint korának gyermeke, nem látta elég világosain. Ma imár azt is látjuk, hogy abban a kultúnmiunkálban is, melyeit nemzete emeléséért oiylan 'bámulatraméltó szonga lamnnal végjzett, megvollt a maga tévedése. Mikór Bécsbun talál* kőzik benne egymással a magyar és az európai, valószínűleg felébred benne a magyar elmaradottság (fölött érzett mindén fájdalma dtaeáira is a (magyar fájta értékének meglátása, histzan ezért kezdi művelni a magyar nyeilvet a ezért fordul irodklími •munik'ái'haia (többször magyar tárgyakhoz. Végül azonban imégis úgy érzi', hogy ia magyarnak európaivá kel! lenini, ihogy ifélamelkedlhessék. Ez az akkori Bécs számára azt jelentette, Ihoigy a magyarnak a 'finánc ia műveltséget kell elsajátítania. Ezért lett a nyiuga'ti eszmék tolmácsolója', a franciás iskola jnegala'pítója-. Ezért nagyobbrészt átdolgozások a művei s ezért látja irodalmi behoz a talibáim a magyar nemzet emelkedésének útját. Igy keveredik benne a magyar- és a világpoCtgár s eben a sajátságos keverékben eirőseiblb a világpolgár, imiinü a magyar, anertt abban látja azt az 'esz* muétnyt, ahová népét émielni -szeretné. Ma imár vi'Migosaini látjuk, hogy a magyar tfelemtelkedés útja az öncélú magyarság kiépítése és az ősi népi televény be való atászálás és ott való megerősödés. Ez az az út, amelyet Istan Ézsaiás próféta által az ő népe szálmára így jelőlit kii: A nép, „amely megszaJbadu.lt, gyökeret ver álul és gyümöllcsiöt 'terem félül". Aflá Ikell bocsátanunk a niemzeti élet gyökereit az 'ősi inépiségbe s az mtgfoglja teremni a maígyaT felemelkedés dicsőséges gyümölcseit. A nyíregyházi temetőben porladó Bessenyei ia nagy magyar 'sorsfordWó ideyén azt üzeni nekünk: ',jElmidld iféí nemzetedet: ez legyen tartvényed!" .•A nagy 'tetszéssel fogadott beszédet Szohor Pál imidlag szavakkal! köszönte meg, maijd a közgyűlésit 5 pe.noie féüfüggesztette sa szünet után megkezidték a közgyűlés adimimisztra'tiv ügyeinek a tárgyalását. Egy 70 éves gazdasági cseléd snlyos balesete Krisztián Mihály 70 éves, ajaki lakos, gazdasági cseléd K. Hasulyo Mihály gazdaságánál van alkiailma* sásban. Az idős ember egy kétllötvtas szánkó vall trágyát szállított s amikor a szánkóval üresen visszaifelé tartott, a két ló egy útszélen gágogó 'libától megriadt és vágtatásba ifoígott. Amikor már a tanyaud|vialrlba értek, ,a szánkó a kapuféllfáinak ütődött, Krisztián Mihály kirepült a szánkóból és eszméletlenül terült el az úttesten. A szerencsétlen embert kórháziba szállították, a fején, arcán lés molelén sérült meg súlyosan. A baleset ügyében .megindult a vizsgálat. la reggel száz fontos cikk íj ára jelent meg Rendelet érkezett, amelyben a Közellátásügyi Minisztérium 100 legszükségesebb néphaszinálati cikknek az áirmlegáillapítását írja -elő. Kimondljla egyúttal* hogy hétfő reggel nyolc órakor kellett ezeket aiz új árakat kifüggeszteni, melyek tehát attól kezdve mindenkire kötelezők lesznek. Megjegyzi a miniszter, hogy ha az illető álrucikkire más rendelet magasabb árt engedélyezett volna, akkor az a magasabb ár megszűnik, elleniben ha külön rendélet alacso* myabb árt szalb meg, akkor az érvényes. Vagyis az árdrágítás tényét! az is elköveti, aki az új árszabály szerint adja a portékát, holott egy általános imálsik rendelet ainnak árát alacsonyabban szabta volna meg. — Tehát a közönségre mindig a ked vezőbb ár az érvényes. Hirdetmény A nagyméltóságú m. kir. Fötdnwvelésügyi Miniszter úr 241.500—1941 számú rendelete értelmében Nyíregyháza m. város belterületén *>* ebeik veszettség elleni kötelező védőoltását a következő helyekre és időpontok r« tűzöm ki: Az I. kerületiben folyó évi mároius hó 3-án regigoi 8 órátói 12 óráiig és délután 2 órától 6 óráig a Szegényház udvarán. A II. kerületbon fodyó évi tnánaru* hó 5-én reggel 8 órátói 13 óráig én déllutáln 2 órától 6 óráig a Froníhar. harcos iroda udvrén. A III. kerületben folyó évi március, hó 6-án reggel 8 órától 12 óráig és délután 2 órától 6 óráig a Leventeotthon udvarában. A IV. kerüetben folyó évi március hó 9-én reggel 8 óráttói 12 óráig és délután 2 órától 6 óráig a Gazda kör udvarán,. Feihivom az ebtartó közönséget, hogy ebeiket a jelzett helyekre a kitűzött időpontokban lehetőleg szájkosárral ellátva vezessék elő, mert aki ebét nem oltatja be — amennyi, ben muasztása súlyosabb büntető rendekezés .alá mem esik, — kihágást követ el és az 1928. évi XIX. t.-c. 100. §-a alapjáJn 600 pengőig, illetőleg behajthatatlanság esetén két hónapig terjedhető elzárással büntetlen* dő. A kihágás az oltatlan eb kiirtását' vonja maga után. Az oltások megtörténtét szakközegeim útján ellen őriztetni fogom és t mulasztókkal szemben a legszigorúbban járok el, mert a nagy áldozatokkal járó oltásoknak csak úgy lehet tökéletes eremén ye, ha egy eb sem marad a város területén oltat. Iámul. Aki ebét elháríthatatlan aka dályok miatt nem tudja az előírt időban és a kerületében kitűzött helyre elvezetni, azt más napokon más kerületben is elővezetheti. Az oltás díja ebenként 1 pengő 50 fillér, mely összeget az oltás helyszínén az oltási bioznyibván.y átvételekor kelll lefizetni. Nyíregyházai, 1942 február ihó 22 Smhor Pál «k., poMmtMAer, Vásároljun

k | TISZA MIKLÓS uj rttfös és divatáru üzletében. Rákóczi utca 4. sz. (Hagytakarékkal szemben.) Szívetek, selymek, visznek, paplanok ÉS gazdasági takarók