Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-26 / 46. szám
22.) 1942 február 27. A Kaszinó Széchenyi előadó-estje A Kaszinó az ősz /folyamain meg* kezdett előadássorozatában tegnap este 9 óraikor rendezte <mieg azt az eSőaldó-estjét, amefjyen Bertalan Kálmán országgyűlési képviselő Széchenyit mint politikust, dr. Korompay Károly ipedig Széchenyit •miiint emberit méltatta. Az élöadó«estniek inagy és előkelő közönsége volt. Az estet a távolíevő dr. Borbély Sándor elinök helyett Olchjváry Pál nyitotta meg. Üdvözítő szavaiban különös melegséggel köszöntötte az esten elsői z'ben megjelenő im. kiír. honvédség Itiszltikairát, •akik 'vitéz iMámay Aladár veziéirőirnaggya', az élükön ige® nagy szám* ban vettek irészt. A megnyitó után felkérte az előadókat élőadásuk megttartásálra. Széchenyi a politikus. Bertalan Kálimén országgyűlési képviselő Széchenyit 'milnit politikust méltatta. Madhiiavalli és Kaiutsch meghatározása alapján igyekszik a politikát delfiniálni, maijd ezizel szemben rámutatott a politikának a gyakorik t« ;ban való megnyilatkozására, aimieiiiy nagyon igyakiran önző maigánéndékek szolgálatában, igazgatósági tagságok elnyerésében áll. Ezzel szemlben ima új korszellem jön, amely ét akarja alakítani a Szociális haladás és 'az osztályellentétek megszüntetése által aiz egész .magyar közéleteit, benne a politikai életet is. Ezután azit |vizsgálta, hogy .Széchenyi ié.tctében a politikum miként nyilatkozott meg. Kora gyermekségétől reámutatott azokra a jelenségekre, amelyek öntudatlanul is politikai líépésnek tak inthet ők az éiletében. En(Diél lantosabb azonban a száimítóipofitikus tevékenysége. Kiemelte Széchenyi életéből azokat az .eseményei fcet, amikor a bécsi udvarral s annak mindeiható kanoefiilárjájva! benső kiapesofiiatot vesz (feli, de csak azért, hogy a bizailom .révén nagyobb szolgálatot tehessen hazájának. Számító politiiklusmak tekinti a nemzetiségi kéndésben tett lépéseit. Éppígy politika nyilvánult meg albban is, aimiikor lóversenyt. rendez, amelynek hátterében azonban alz a célja áll, hogy a főnemesi osztályt vonja be gondolatköréibe. Politikai tevékenységének egyik legerősebb jelenségét az akkori 'rendi társadalommal szemlben állló tevékenységében látja. Benne jutott kis tfejezésire elsőízben a népeszimle, ia nemzeti politika. Reámutatott arra, hogy niem von Ee semmit se értékéből! aiz., ha sokak részéről értetlenséggé!, vasv eJllenáliással tailálkozott. Értéke abban ivan, hogy örökké élő magyar politikus volt. Széchenyi ma is él, ,mia is időszeírű. Széchenyi reformiesziméli ma állanak imaglvalósulás előtt. És csak akkor valósulhat inak meg, Iha Széchenyi 'szellemében akarjuk megvalósítani azokat. Széchenyi az ember. A tetszéssell ídgadött előadás utáin •dr. Korompay Károly Széchenyit 'mint embert méltata. Bevezetőben az ember fogalmát igyekezett meghatározni. Meghatározásában abban látja különállását és felsőbbrendűségét, hogy lelke van az embernek s hármas lelki itdbetségét szabadon fejlesztheti ki. .Ennek a léleknek a légfőbb ifel.ada* ta az igazság keresése, felismerése és követése. így kíváinja vizsgálni Széchenyiben az embert. Megállapítja, hogy Széchenyiben tökéletes emibari lélek nyilvánult meg. Széchenyit is csak úgy tudjuk megérteni, ha elfogadjuk, hogy a lélek megnyilvánulását a szalbaidakarat nem gátolta meig. íBenroe az eszmék mindig céltudatosak voltak. Bármiiképpen is taglaljuk Szádbenyiit, akár mint szociológust, •akár mint nomZetgazdászt, 'viagy ka* tornáit, vagy politikust, nagyobbakat találhatunk nála, ami azonban benne mindenkinél nagyobb voilt, az abban, nyillvániult meg, hogy a nemzet érdiekében 'mindezekben a dolgokban az örök igazságot kereste. Klülönlöls benső tűzzie! és szavainak iteljés átélésével miéltatta Széchenyinek a szociális kérdésiben .megmutat* kozó iigiazsálgkeriesését, amikor szenv be állította a rendi táirsadlailom kF •V'áltsáigoisait a joiginélk.üli jóbbáigysáig* igal, amely pedig maga is természetesnek vette azt, hogy jobbággyá született. A^ igazság szerecete azonban Széchenyiben olyan n,agy vollt, hogy saját társadalhii 'Osztályálva! is szem* belhielyezkedik .akkor, amikor mag akarta valósítani a.zt a gondolatát, hogy minden embernek, s így természetesen mindéin magyar embernek is kivétel imáiknál egyforma embeiri méltósága van s hogy enn.ek .atz em« béri méíltóságniak, az egyforma jo« gokinak .a kiélésélre mindenki száimára meg kell adni a tehetőséget is. — Bár tudta, hogy szembe találkozik saját osztályiá)viáí, imiégis hirdette ezt a nagy emberi gondolatot, mert egész ember volt. Izgatónak, fonradatmármak tartották, pedig éppen, ez aigoin* doSat .állott <a ilíegtáivolaibib tőle. Foglalkozott 'azután .azzal, hogy Széchenyi. eleinte politikai megnyilatkozást sem adott, csak felvilágosító munlkát folytatott s csak .aimiikoir beláitta, hogy így nem juthat élőre céljai ímegva'Jásiítáisiában, akkor 'fog* ialba- 'tétetekbe gondolatait. Ezzel is alkalmat akart adni az igazságon, felépülő társaidalom kialakuláséra. Szédhenyinek ez az emberi méltóságra .vonatkozó tanítása ma is él s gondolatai ma is megvalósulásra várinak. Széchenyi gondolatainak megváló* sulása azonban egy feltétéltől függ. Meg kel viz&gíálniunk önimagiunlkat. Reá kell ébrednünk bűntudatiunkra. Akii mem halgatja e.I bűneit, az megindul!: az igazság keresésének útján. Tegyünk .szeirt önismeretre, ha Széchenyit akartjuk követni. Mintáién miu&undó, csak az igazság örök. Ha Széchenyi báltoirisiágávall igyekezünk ímegcidiamii nagy kérdéseinket, betel* jesedik Széchenyinek a magyarság jövőjéről mondott tanítása. 'A lendületes, gyiujtö hatású és magáival ragadó előadást sok hálás tapssal köszönte .meg ihaiügatsóáiga, amelyért mindkét élő adónak ,a jelen* ílevőik nevében is köszönetet .mondótt Oilehváíry Pál. Egy finn evangélikus lelkész tragikus halála A halálra itélt kém a siralomházban agyonszúrta a lelkészi mert egyházi férfiú volt. Kaila finn •evangélikus érsek tótkára volt s mint ilyen többször járt az érsek megbízásából magyar földön. Nagy megértőnk és támogatónk völt a trianoni időkiben s az idei .nyáron is előadó körútra készült Magyarországon. — Éppen ezért nagy megdöbbenést váltott ki egyházi körökben Kuniila JeJ* kész trag'kus halálának híre. A maga nemében páratlanul állló 'tragédia törtéint a finnországi Abo városiában:. Egy kém, akit halálra ítéltek, a siiraloimházlbam Kum.ila János evangélikus lelkészt, aki az utoísó órákban vigaszt akart nyújtani a halálraítéltnek;, zsebkésével orvul ésaúrta. iA lelkész szivét járta át a kés és nyomban halállát okozta a. szúrás. Kuniila. János maigyair földön is isA Törőkországért folyó harc új szakasza Berlin. (TP.) — Az ankarai mémet nagykövet ellen intézett sikertelen merénylet előtti napon .a ^New-York Sun" nevű lap iföglaikozott Steánhardlt, az új amerikai USA nagykő* vet feladataival, .aki az elmúlt raipokbain érkezett a török fővárosiba. A lap bejelenti, hogy Steinhardt ímeg érkezésével a „legjelentősebb diplomáciai harcok új szakasza" kezdődik. Steimlha.rdt föladata, hogv Törökországot egyvOna.ban tartsa a szövetséges hata'imakkal és ha ez sikerül neki, úgy Közelkeletan olyan so;roimpőt óillit fél, .amely megváltoztatja Hitler egész tavaszi haditervét és döntően befolyásolhatja a háború kimenetelét. (Milmidían esetre nagy merészség et* tői ia newyorki laptól, hogy úgy akarja iféltüintetni, mintha. isimieirné Hitler tavaszi hadjáratának tarvét és hogy azt állítja: Steinhardt hailcimra dönthetné ezeket a terveket. Miindbn •esetre nagyon érdlekes ebben a!z eszmefuttatásban az a megállapítás, hogy az ankarai USA nagykövetnek olyan, küldetése van, amely dlönitiő módon befolyásolhatja a háború kimeneteiét Világos, hogy ez a jelen* illegi, helyzet fanmtairtása vagyis Törökország samüegessége miallett alligiha .lehetséges. Steimlhardtnaik tehát az a feladlata, hogy a jelenlegi török külügymliniszterincíl való sziamélyes kapcsolatai révéin (akiivel még Moszkvában ímegba-átkozott), Törökcirszá^lot a nyugati sziöwetsélgesek óldallán bevonja a háborúiba. Az e(mllí'beitt lap Szerint a titokzatos ottómányi b.i.TOdaloimért folyó harcban, von PiapOT Steinhardt főellensége. Időközben a ,/égjelantősabb drlplo® máeiai harook új szakasza" már meg is íkiezidiődíö'tt. A diipídmáoiai harook Új szakiaszát az aink'airaii német 'na«vkqwet élíen intézett, örvendetes imóden mieglhiiuaiilt merénylet vezette be. - TÖLTŐTOLL, ZSEBIRÓN, 4 színű irón nagy választék J6b>»papírikletben. 1 , Wallbott Kelemen ús;y a maga, mint gyermekei: Forgách-Waldbott Ferenc Károly, Waldbott János, Hed/ig és László, valamint a nagyszámú rokonság ne/éoen megtört szivvel jelenti, hogy szeretett jó felesége, a legjobb édesanya és melegszívű rokon báró Waldbott Kelemenné szül. ghymesi és gáesi Forgách Erzsébet grófnő életének 51-ik, boldog házasságának 22 ik évében, hosszas, súlyos szenvedés után. a szentségek felvétele által erősítve, Pressbaumban, 1942. évi feb uár hó 2 0 án reggel félnégy órakor csendesen az Úrban elhunyt. Drágj halottunk fö'di maradványait beszentelés után Bécsből Tolcsvára szállítjuk, ahol folyó évi március 1-én, vasárnap délután 4 órakor a róm. kat. temetóoen lévó esaládi sírboltban helyezzük örök nyugalomra. Az engesztelő szentmiseáldozatok 1942. március hó 2 án délelőtt 9 órakor a tolcsvai róm. kat. templomban, a mlndo'd, regetenmkai, gálszéc3i, nagyszaláiczi, erdőkor/átí i, hercegkuti és kon'oskai kegyúri templomokbai. vaUmint Budapeiten 1942. március hó 5-én délelőtt 10 órakor az Egyetemi templomban lesznek az U nak bemulatva. Tolcsva, Zemplén megye, 1942. február 24 én Özv. báró Waldbott Ödönné sz. Fischer Terézia Báró Waldbott Frigvesné ísz. Maria Alíce kir. hercegnő özv. báró Fürstenberg Quidóné sz. Waldbott Irma bárónő özv. báró Daczicky Ríchárdné sz. Waldbott Ilka bárónő Báró K'ub Weidenheim Nándorné st Waldbott Hedvig bárónő Báró Fürstenberg Henrikné sz. Waldbott Anna bárónő sógornői Dr. báró Waldbott Frigves Báró Fürstenberg Henrik [Báró Korb Weidenheim Nándor sógorai R i.P. Áldott legyen emléked! özv. gróf Teleky Cyuláné sz. Sennyei Ilona bsróoft őxv. gr. Sennyev Qézáné sz, Sennyey Melanie bárónő nagynénjei Báró Sennyey Miklós nagybátyja Ambrözy Qyörgyné >z Lónyay Pálma grófnő Gróf Berchtold Kázméroé sz. Teleki Ilona grófaő Báró Ivánka Qézáné sz. Sennyey KI ara bárónő Báró Mattencloít Jánosné sz. Sennyey Iiona bárónő Kossuth Lajosne sr. Sennyey Liily grófnő Báró Dörv Andorné sz. Sennyey Mária grófnő Gróf Teleki Sándor Gróf Teleki Gyula Báró Sennyei István Gróf Sennyey Lajos unokatestvérei. li. oldal (Trianon
