Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-21 / 42. szám

2. oldal. n (Trianon 22.) 1942 február 19. Gyureskó Éttermében ; Tudja e Ön... ... hogy a dium-dilim golyó novét a baisonlónevű előindiai várostól vet­te, inely Kalkutta mellett fekszik? Az 1868-bam (nemzetközileg eltiltott •roncsoló lövedéket egy itteni angoj hadfelszerelési tizem állította elő először. A dum-dum golyó abban laüiönlbözik a rendes golyótól, hogy •acélköpeny ének csúcsa hiányzik, úgyhogy becsapódásakor az ólom az acélköpenyt a tehetetlenségi erőnél fogva szétroncsolja és borzalmas se­beket legtöbbször azonban _ még mérgezést és fertőzéseket is okoz. * hogy a 'világ legrégibb szőlőtő® je Ésizak-Kajroliniában, Tyrrel'-grófság területén található? 1587-ben az első telepesek ültették és még most is terem. * ... hogy a villáig első hegedűjét .ma divatos lalakjáibapn az olasz Gaspare da Salo (1542—1609) készítette? * ... hogy a viilájg első könyve, meiy „Frisse-papyrus" néven a párisi .nem­zeti könyvtár kincse, Kir. e. 3350-ből való? Felfedezője, .akiről elnevezték, egy Théba ímelelltti sírban találta Egyiptomiban. * ... hogy a vi'láig legnagyobb köny­ve, egy anatómiai atlasz 1.90 méter hosszú és 0.90 méter széles? Az óriá­si könyvet, mely a bécsi állami ipar­iskola birtokában íviaini. 1823 és 1830 között (nyomtatták. * ... hogy a világ legkisebb nyom­tatott könyve csak 10 milliméter hosszú és 6 milliméter széles? A könyv, melyet 1897-ben Páduában nyomtattak, 208 lapos és többek kö­zött Galileinek egy 1615-ben kelte­zett levelét tartalmazza, mely ebben a miniatűr könyviben került először nyilvánosság elé. * ... hogy a rongyból való papírké­szítést a kínaiak már JCr. u. 100 ikö» rül ismerték? * ... hogy az első inejtvénymagfej­tési rejtvényt 1803-iban egy párizsi újság rendezte? Az újítás oly nagy viszhangra talált, hogy a szerkesztő­ségnek 8773 beérkezett megfejtést kellett elbírálnia. * ... hogy <az ókoiiban a hóidat át­látszónak tartották? * ... hogy a irégi rómaiak csiak fia­talkorúkban viiseitak szakállt? A sza­kállnélküliség a kezdődő öregkor je­le volt, mivel a szakállat csak az el* ső ősz szálaik jelentkezésekor kezd­ték borotválni. Nyíregyháza harca az áiviz­veszedeiemmel A városi műszaki hivatal árvízvédelmi munkája Az 1940. és 1941. évek rendkívül nagy csapadék mennyisége 'vadvizek­ből álló tavakat létesített a Ferhát-, Nádas-, Kovács*, Varga-, Dankó, Füzes- és Jiakius-bókrok területén és a császárszállási László-tanyán. — Ezeknek a vadvizeiknek belvízcsator­nával leendő levezetésére tett amű­szakri ügyosztály előterjesztést. Mint­hogy .a Nyírrvízszalbályozó Társulat nem rendelkezett elegendő műszaki .erővel. a városi mérnöki hivatalra hárult a létesítendő belvízcsatornák nyomvonalának megállapítása és szintezése. Ebből a célból a Geirhátdboik artaól az előbb emltíett bokrok területein vé­gig a Felsősósikút-ibokron átvezető Nyírvíz^csatornáig 10 km. hosszú vo­nalat, a Császárszálláson pedig a László-tanyától a Nyírjes-tanyán ke­resztül húzódó ytir víz-csatornáig 8 km.-nyi vonalat szintezett be a hiva­tal. — Az év elején miniszteri ren­delet értdlmében zárolni kellett a 'téglagyárakban termelt téglameninyi­séget. Ebből a téglámén,nyiségből 90.000-nél naigyolbib tömeget kellett fe szalbadtíani a íviizek által megron­gált házak ailáfalazására. Október hó­maplban, amikor Nyíregyházán imár n.em lőhetett téglát kapni, a talajvíz felszívódás által megrongált házaik aláfalazására, a tiszaberceli téglagyár* ban 100.000 téglát foglalt le a 'város. Ebből a imennyiségből az év végéig 78.000 téglát osztott ki a város megtérítés ellenében a talajvizek által megrongált há­zak tulajdonosainak. Bőrtalpú oípöt harisnyát vásároljon Szász László és Tsa cípőüziletébon, Városháza épület. Márkás női harisnyák, férfi zoknik óriási választékban. Az időjárás és éghajlat hatása a gyermek egészségére Berlin. (TP;) Minthogy az ember a föld (valamennyi éghajlati övében meg tud élni, látszólag igen. nagy mértékíben független az éghajlati .vi­szonyoktól. D.r. Benhaird de Ruidder professzor .a Maijina melletti. Frank­furt gyermekblinikóijának igazgatója a jénai orvos- és természettudományi társac ágban most igen érdekes eflős adásban foglalkozott ezzel a tévhit­tel. Már az a mesterséges klirüat, me­lyet mindéin népnek meg kel! terem­tenie a maga számára íruházata és lalkása 'révén, ennek az ellenkezőjét bizonytíja. Még világosabb lesz az, Iha az időjárásnak 'és az évszakos időnek befolyását vizsgáljuk bizo­nyos betgségek keletkezésére. Ezen a téren éppen de Rudders professzor kísérleted vezettek 'fontos eiredmé­nyeikTe. Természetes, hogy némely rejtélyt még meg (kel! oldani. így még nem tudjuk, hogy egyes beteg­ségeik, mint a vönheny, a torokigyík, Biczák műszaki üzlet® Városháza épület. Telefon 906. Fegyver és lőszer. — Rádió laboratórium Megérkeztek a legújabb Philips rádiók. Villamossági cikkek, villanyégék. Gramofon és lemezek. Kerékpárok. és a gyermekbénulás miért jellegze* tesek csupán a mérsékelt éghajlati övre, míg a forró éghajlati övben rit­kábban lépnek fel, 'bár e betegségek előidézői ott is megtalálhatók. Át­vonuló mélynyomásé területek bizo­nyos betegségek (keletkezését .moz­dítják elő, az ilyen napokon, amikor a Légnyomás mély, gyakran lép fel gutaütés, görcs, angina 'és gyermek­bénulás. Ügy sejtik, hogy ebben az emberi szerivezetnek az ilyen rendkívüli idő által kiváltott izgalma játszik döntő szerepet. Ismertes, de még okaiban •nincs földerítve a föhn-szélnek ki­hatása. Ismeretes a hegyeken uraiko« dó meleg és a völgyekben, levő hideg hirtelen hőmérsékletváltoizásának a szervezetre gyakorolt hatása. Külö­nösen, a ragályos betegségek egész vi­lágosan mutatják .az évszak hatását, így a vörheny .és a torokgyík télen lép feli, a gyermekbénulás leggyaikrab ban szeptemlber (közepétől október közepéig mutatkozik, de ennek oká­ról mindeddig a legkevesebbet tud­juk. Ezzel szemben tisztázódott, hogy a csecsemőknél tavasszal 'miért lép fel fokozott mértékben az ide.gin­genlékenység. Tavasszal ugyanis a pajzsmirigy élénkebben működik és az idegimgenlékenység erre vezethető vissza. Az ilyen irányú kutatások legszebb eredménye volt a csecsemők nya­ramként mutatkozó nagyobb halan ­dóságának eredményes leküzdése. — Ennek oka kizárólag a testnek íúlhe* vülése volt. Ennek az oknak felis­merésével ezer és ezer csírázó em­beréletet lehetett megmenteni. Eperfaháncsból pamut, gyomnövényből lender­fonal Az ipari pótanyagok felkutatá­sára irányuló akció során az el­múlt napokban érdekes bemuta­tót tartott a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara. Bemutattak egy gyomnövényt, amely a Technológiai Intézet megállapítása -szerint a lenhez ha­sonló, de a lennél valamivel jobb feldolgozásit vékony fonal előállí­tására alkalmas. Ez a gyomnö­vény szikes területen terem meg. Az érdekes felfedezéssel kap­csolatban olyirányú vizsgálatok folynak, hogy a gyomnövényt le­het-e nagyobb mennyiségben termelni és összegyüjthető-e je­lenleg az intenzívebb termeléshez szükséges gyommag? Amennyiben megfelelő menv­nyiségű mag állna rendelkezésre, úgy ennek mezőgazdasági terme­lés szempontjából is annál na­gyobb lenne a jelentősége, mi­után így az eddig terméketlenül heverő szikes területeket ezzel a gyomnövény fajtával lehetne hasz­nosítani. Egy textillaboratóriumban pe­dig megállapították, hogy az eperfaiháncsból kiváló minőségű pamutpótlóanyagot lehet megfe­lelő eljárás alkalmazásával előál­ltíani. Kiszámították azt is, hogy évenként körülbelül 150—180 vá­gón eperfaháncsot lehet össze­gyűjteni, amely azután textilpót­anyaggá való feldolgozásra ke­rülne. — IRATRENDEZŐK. LEVÉL. RENDEZŐK Jób»-p»pírüaktben. Hogy ne íájjon a teje, vegyen Szöllösinéi ===== elsőrendű retorta vasalószenet. Irtda: Takarékpa­lota, Vay Adarn-o. Dolgozni vele kellemes! Bármikor kapható, waggontételben raktáron. Kereskedőknek, fo­gyasztóknak házhoz szállítom. Telefoa 9 90.

Next

/
Oldalképek
Tartalom