Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-20 / 41. szám

4. oldal. tm tBWKggwrea^M^^ M «i n—MÉmiHi 3 X o C- 't i HJöRUw (Trianon 22.) 1942 február 20. Megjelent a hadisegély­rendelet A Budapesti Közlöny február 18. száima közíi a minisztérium rendele­tét a ibadisagélyézés tárgyában. — A rendelet értaknében hadisegélyben 'kell részesíteni annak a bevonult had­kötelesnek támogatásra szoruló csa­ládtagijait, aki a hoir.ivéd'ség >nem hiva­tásos állományában valóságos sza­kasz, vezetőnél meim magasabb rendfo­kozatban teljesít katonai, vagy köz­érdekű munkaszolgálatot. A hadisegélyben részesülhetnek •a feavoniuit'akm.ak következő család­tajgjia rászorultság esetébdm: feleság, törivényes, törvényes tíett, mostdlia, .névéit, önölkíbelfogiadctt gyermeke, Szülője, nagyszülője, apósa, anyósa, unokája, testvére, testvérének árva vagy tféllárva gyenmeke és házassá­gon kívül született gyermdkének anyljá. Hadisegélyt csak az kaphat, akiit a- bqvanult tartott el, vágy aki később jutott olyan; helyzetbe, hogy eltartásáról a bevoaultnak kellene gondoskodni. A hadisegélynél az első feltétel a rászorultság és ennek mértéke, ha a család bár­mely forrásból származó évi jöve­delmének, bevételiének egy hónapra eső átlaga nem haladja meg a 12000 lakosú községben haivi 80, 12.000 La­kosnál nagyoblb községbelni, megyei, vagy törvényhatósági városban havi 110, Budaipesten és környékéin 160 pen gőt. Minden családtag után (gyer­mek, unoka) 10—10 százalékot kell hozzáadni. A hadisegély összege a bevolniult szolgálatának minden megkezdett hónapjára feleség után (12.000 lakosú községben 16 pengő, 20 pengő, 12.000=nél nagyobb lakos­ságú városban, Budapest és környé­kén 24 pengő. A többi családtag útára 10, il.etve Budapesten, 12 pengő. Ab­ban az esetben, ha a hadköteles 1938 szeptember 1 óta legalább két­ízlben vonul be bárom hónapra, ak­kor 50 százallékkal mas'agabb segély­összeg jár. Ha a gyermekek, unokák száima hárommá! tölbb, a negyedik és mindem további ilyem családtag után 50 százalékkal magasabb segélyösz­stzeg jár. A bevonult a hadisegély iránti kérelmét az illetékes csapatpa­rancsnokságánál terjesztheti elő, vagy pedig az illetékes községi elöljáróságnál, polgármesternél az érdekelt családtagja is előads hatja. A rendelet további részében arról intézkedik, mikor és milyen körül­ményék között szűnik meg a hadi­segély és intézkedik a visszaélések megakadályozásáról és büntetésé­ről ,is. MOST JELENT MEG! V Dr. Baltay János és Dr. Gyulay Dezső szerkesztésében Cégjogi útmutató nélkülözhetetlen kézikönyv ke­reskedelmi vállalatok, részvény­társaságok, jogászok részére. — Ára 12'— pengő Kapható : Jóba papir és irószer üzletében, Bethlen n. 1. Törökország és Európa Berlin. (TP.) A Tiranskontánent Pnessdiploimáfciai szerkesztője a kö­vetkezőket írja: Amig a háború messze elkerülve Törökország haitá* rait, északon és nyugatom) tombolt. Arikara közwéleiménye ós politikai vezetősége nyugodt megfigyelőként szemMhette az eseményeket. A tö­rök-aingioll szerződés, amely még a háború kitörése előtt jött létre, nem mutatott fe) olyan belső erőt, amely •alkaumas lett 'volinia arra, hogy Tö­rökországot is bevoinja a háborúza és ifelivoniuilási területté itegye egy olyan mágóta tervezett délkeleti had­járat számára, .amelynek segítségével' az alngolok első világháborús recept­jük. szolilemélhen második frontot akartak kicserélni a kontinensen^ — Mindenesetre mem sziabad figjyellmein kívül hagymáink tat a tényt sem, •hogy Törökországot, 'legalább is ami sajtóját i.leti, kényelmetlenül érintet­te .az angolok norvégiai és dünkirdhe­ni kudarca, sőt még Frainekország öszeomlása is, mivel! — nem fcutaís juk mii okból — a®on a véleményen volt, hogy Európa ügyei jó .kezekiban vannak Angliánál'. 'Ha most ,a Törökországiban jelent­kező reakciót ímegfügyejjük, nyom­ban kitűnik, hogy megváltozott ez a felfogás. Közbeesik 1941 június 22.­mek nagy cenzúrája Ezen a napon szállít szembe a mémet birodalom tel­jej erejinek laíbiaivetéséivel és, amint az hamarosan kitüirut, nagy sikerrel azzal a hatalommal, amelynek részé­ről minden időben fenyegetve kel­lett éreznie imagáit Törökorszáignak, mivel földrajzi és (politikai helyzete már önmagáiban a bolsevista terjesz­kedési 'törekvések és a bolsevista irnif perializmus .természetes akadályává tesizi ezt az országot. Ilyen értelem­ben aligha jelenített meglepetést a török áillamiférfiiáknak a Fürire írnielk azok ró: a követelésekről tett nyilat­kozata, 'amelyeket Molotov támasz­tott Berliniben, s miivel a bolsevisták tagadni igyekeztek a természetest és a po'iitikailag kézzel foglatót, a bolse­vista és az angol cáfolatok már ele­ve kudarcra voltak kárhoztatva. Ilyimód'Cn 1941 június 22-én han­giiiiatváíltozá'snak kellett bekö)vetkez« nie Törökországbalni, amely a néhány nappal azelőtt megkötött német— török ibamátság paktumban formáli­san már kifejezésre is jutott. Igy ér­telmezendő Törökország magatartá­sa. Törökország ugyanis azelőtt az Angliával való szövetség alapján „nem hadviselőnek" tekintette ma­gát, ettől az időpointtól kezdve azon­ban ismét erősen, hangsúlyozza sem­legességét. Az elmúlt nyollc hónap folyamain számos bizonyíték erősítette meg an« nak >az alapelvnek helyességét, mely Törökországot azóta lényegéiben ve­zette. Hlyein bizonyítékok például a szovjet leplezetlen egyeduralmi tö­rekvése, vagyis Európa általános bolsevizálása, airnit az angol sajtó szálmos közleményeiben iís beismer és támogat, továbbá az angolok en­giedmiémyei, amelyeket sízüiklségihdly­ze tűkben tettek a szovjetnek. Edan, Eanle és különösen Gripps volt moiSzkvai nagykövet nyilatkozatai, amelyekben Berlint, már mint -euró­pai szovjet fővárost emlegették, ,vilá« gios ifényfc vetettek arra a játékra, amely az angollók és a bolsevisták k özött akkor kezdődött meg, amidőn Stal'm az összes frontokon kudaircöt szenvedett szövetségesek közül egye­dül mutatott készésget az elmúlt év deoeimbeiöébiem újalblb nagystílű vér­áldozatokra és ily módon, ha mem is realitással, de legalább reményék kel kecsegtethette Angliát. A j'á/tszma Európa kiszolgáltatásá­ra ímegy, a bolsevizmus javára. A tegnaivabb ilélek sem hiheti, hogy en­nek megvalósulása esetén, bánmöly észak, kelet vagy délkeleteurópai ál­lam 'biztosíthatná önálló tótét. Ez az igazság számos államra vonatkozik és így imrnidepékellőtt vonatkozik Tö« rökországra is. Angliának tehát nincs miit csodálkoznia 'azon, ha Törökor­szágot, imint európai iés a Szovjet­unióval határos á.lamot nyugailaindt­ja ez a hrit-bolsavista terv és éppen ezért csak a niémet fegyverek erejé­ben és ,a bolsevizmus feletti győze­lemben lát .biztosítékot. Ez más szempontból is több mint éiltlhotő. A Törökországgá;, kapcsolat tos angol pdliitika ugyanis, ha más okaidból nem is, de az európai telj­hatalom Sfcalinra való átruházása kö­ve tzeiÁjtébeu mindenesetre kétségessé vált és miközben a bolsevizmus nyíl­tan Törökország egzisztenciáját ve­szélyezteti, az 1941 június 18-án .lét­rejörtt éseegy gazdasági egyezimény­nyel kiegésztíett baráti egyezménys ben körvonailazott német—török vi­szony természetes realitás, amely­nem foglal magában vitális eilEenté­teket és nem is várható, hogy a jö­vőben áyen elilleníétek merülnek! majd fel Miimb alhiogyam Törökország Né­metország természetes gazdasági partnerének számít, ugyanilyen ter­mészetes partnere ,az újjárendezett Európának is. A német birodalomhoz hasomíóom Törökország, minit európai hatalom meim különítheti el magát a kontá­miens sorsközösségéitől és nemi mutat* hat azzal szemben érdektelenséget. Két évtizedes tapasztalatok során különben meggyőződhetett arról,'Tö­rökország, hogy Németország min­den időben megértette és .tartózko­dás nélkül helyeselte a török meimz­zdti forraidlalimat, a háború folyamain pedig 'bebizonyult, hogy fontos lét­érdekei fűződnek a szabad, idegen hatalom befolyásától mentes Török­országhoz. Hozzáfűzhetjük még azt is, hogy ,a 'niémet birodalom a bolsevizmus el­len indított harcával Európához' hae somlóam Törökországot is .megszaba­dította attól az évszázados nyomás­tól, .amelyet a,z orosz terjeszkedési törekvések jellenitettek számára, éfe így 'világosain kitűnik, milyen egészsé­ges a/lapon nyugodnak a .német)—tö­rök kapcsolatok, olyan alapom, amely jobb és összehasonlíthatatlanul biz­tosabb, mint Törökország 'és bár­mely más 'nagybate'oim közötti kap­csolat mesterikéit alapja. Ily módon érthető az az élénk agitáció, ame­lyet angol részről fejtenek ki Tö­rökországgá] kapcsolatban. Ez az agitáció kendőzni igyekszik a való tényállást és Angliát a török függet­lenség és a tengerszorosok védelme­zőjének szeretlné feltüntetni, jóllehet Edén mindezt suba alatt már áruba .is bocsátotta .Moszkvában. Termé­szetesen más kérdés, hogy huzamo­sabb ideig fog-e sikerülni ez a já­ték. Erre a kérdésre minden bi zony ­myal a török államférfiak realizmusa adja majd meg a választ. Ezt a rea­lizmust viszont nem szabad lebe­csülnünk. — Mezőgazdaságban ssiUuéfes nyomtatványok, bérlavélkönyv, nap­Kámkényv, munkanapló kapható JÓBA papírüzletéban. KESERŰVÍZ Rádió PÉNTEK, február 20. Tűzoltózenekar. 16.15: Rádiópostia. Budapest I. 15.20: .Székesfővárosi 16.45: iLdőjdlzés, hírek. 17.00: Hírek szlovák és ruszin nyelven. 17-15: Ma« gyár nóták. 17.55: Előadás. 18.15: Szórakoztató zene. 18.35: Előadás. — 19.00: 'Hírek imagyar, német és iro­mán, nye.lven. 19.20: Mcies Bála-zie­nekar. 20.00: Sportk.öz:.eményex. — 20.30: A prédikátor^örökség. 20.55: Tánczene. 21.40: Hírek. 21.10: Wei­diniger Ede szalonzenekara, játszik. 22.35: Farkas Jenő oigáinyzonöKjara muzsikál. 23.00: Hírek német, olasz. ain,goil, ifraincia és finn nyelven. 23.35: Zongoraverseny. 24.00: Hírek. 0.15: A Vöröskereszt bajtársi nádlósziolig Budapest II. 18.00: Sáraii Eleimér eigányizenakara imuzsilkál. 18.25: Az Opera/ház előadásának ismertetése. 18.30: Az Operaház . előadásának közvetítése. „W,a|])kür", „A Nie'beiung gyűrűre". 3 ifellv. 19.35: Hírek. Majd: Az Operaház „W.alkür" c. zenedirá­májának folytatása. SZOMBAT, február 21. Budapest I. (DáU&i.) 6.40: üt raaatő, torna, hárak, liw yjtwint.. 11.00: Hírek. 1».20: F«io*ra«áfi. 11.N: Víejelaés. 12-00: HimnuM, 12.10: Z* nokari han^wraany. 12.41: l Ur«k. 13.20: IdőjaMa. 13.30: Zaaofaari hmi&Hvmxy. 14.30: iHinft, M. Budapest I. 15.20: Temesvári Rácz József cigányzenekara muzsikát — 16.10: Ifjúsági rádió. 16.45: Időjelzés, hírek. 17.00: Hírek szlovák és nuszilm myeliven. 17.15: Mai magyar szerző. 17.40: Meg ké' házasodni. 18.00: Beszkártizienékar. 18.35: NépdaL'féJ­óra. 19.00: Hírek magyar, német és román ínyelllven. 19.20: Hangiképek immen-oninain. 19.45: Éhn Marietta éne­kel itiriiókíséiretbel. 20.10: Hangfelvétel 20.40: Hiszem fiam, hiszem. Mesejá­ték egy ifelv. 21.00: Bura Sándor ci­gányzenekara muzsikál. 21.40: Hírek. 22.10: Maigtyar, nélmet, oliasz filimze<= ne. 23.00: Híreik mémet óliasz, angoí 1. íframcia és if.iinn in.yelven. 23-25: Tánc­zene. 24.00: Hírek. 0.15: A Vöröske­reszt bajtársi 'rádiószolgálata. Budapest II. 18.00: A földmívéés­ügyiii 1 minisztérium mezőgazdasági félórája. 18.40: Beszkárt-zemekar. — 19.15: Felolvasás. 19.40: Budapesti Hangverseny zenekar. 20.00: Hírek. 20.10: Bajazzók. Dráma két felV-bain (Hanglemez.) Kassa. 6.40—11.40: Bpest 1. 11.40: Hírek magyar és szdiovák nyelven; műiSOriamentetés. 12.00—18.00: Buda pest I. 18.00-18-35: Bpest II. 18.35­végíg: Budapest. I. Hoffher—Sachranti—Ciayton—Shutleworth Rt. j m ezőgazdasági gépeinek körzeti képviselete. i Mindenféle gépek eredeti gyári árakon. S ípos Testvérek vasiieresfceJés e I Nyíregyháza, 7ay Ádám utca 2. szám. Telefonszám: 352. ^ — I II | III MII IMI I J • — . — < — I ' MII Ml I HJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom