Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-16 / 12. szám

(Trianon 22.) 1942 január 13. __ munMa _ SZÁBotca, mRlAf 3. oldal Arádlio-HiTögyi 'negyedórája" alatt mondotta a bemondó, hogy a»z Üj Európa kialakításának ax ideije nem az 1936 és az azutáni évek külpofc tokai eseményei kapósán keletkezett hanem jóval e'Jőbb, sőt, máir az 1914. évii események is következményei voltaik az újjászületni kívánó Euró­pa népei elégedetlenségének. Való­ban így ás van 'és, ha kissé vizsgá­lódunk, a kétségtelen bizonyságokat ma is rögzítve találjuk küíönlféíe al­kotásaikban. Hosszabb ideje már annak, mikor e.zt a kérdést, a nyíregyházi KIOSZ egyik társasvaicsoráiján pendítette meg az eöyiik felszólaló. Aikfccw més az új irányzatnak és a liberális ré­ginek is voltaik hívei és a liberális gondo'kodású képvselőt arra hívta fel a felszólaló, hiogv jöjjön ő is át erre a jobboldalira. Jöjjön, mert az idők ikérielbetétilien logikája szerint senki számára sem marad más út, mint a kialakulóban levő, de már kétségtelenül megállapítható új irá­nyú, amelyre végeredményében mine den-ki, aikainva, mem akarva is reá­kényszerrül. A válasz .tagiadó volt. •Pedig az inivitáiló nem a ipaötikai, hanem az andhitieicjtonikus életből vett példákkal illusztrálta gondola­tait Az emberiség és a sfcyűusok egész történetén végigvonul a változó kor­szakok jellemző vonása. Még alig változóitt meg a társadalmi, a szociá­lis, a kulburáüs élet, máris ott talál­juk az újítások nyomait az építő­stykisakban, amelyeken kisebb rész­letek. apró dekorációk vonalainak változásán kezdve, a tömegek kiikép« zésóig volak észlelhetők az új irány­zatok vonásai. Kezdetben antiipátiát váltottak kd újszerűségükkel, k'ésőbb már mind szélesebb körben találtak hívakeí, .mígnem általánossá vált az új irányzat és a csökönyösökeit else­perte az idiő. Az addig kediveilt és mndenkitől szereitett styhis kezdő­diő túlteingése, erőltetett díszei és ei­konnyái iválitották kd a régitől megvá­lás 'gondolatált a jobbérzésű és jobb­íziiésüeklben, megindultak új irány­ban, kísérleteztek, de mindenütt ott volt látható az új irányzatnak jel« lemző vonása, az egyszerűség, a megtisztul tság, a felesleges eafran­goknak elhagyása, a „baliast" leve­rései a világos és értelmes megoldá­sok nemes .vonalozása. Ne higyjük, hogy ezekben a sza­vaidban elfogultság varo. Hiszen ép­pen az építészet az, amely szinte megkqvesítette az emberiséget a múltban mint szokásaiban, bitében erkölcseiben, gondolkodásában, úgy­.szóltvám egész életmeginyillvánailásá« ban. Azak a kövek, amelyeket ak­kor összeraktak, .minden némaságuk­ban is hirdetik alkotóik egész lellkn és testi világát. Mindezt tagadná alig lehel De azt is igazolják ezek a kövek, hogy a. kor változásait megelőzve kezdték már hirdetni az új világot. Igaza 'vian a speekemek! Sőt! Még az 1914-ik évet is egyikét évtizeddel már kiütközött a változni induló >vi­lág képe. A „secessió", a „magyar styíus", a „vasbeton" hírnökei enr nek. KA gondolt még akkor „Ülj Eu­rópára"? Pedig már telítve volt a világ az újjászületés érzésével. Azonban ma már látjuk, hogy az új eszmeáramlatnak .nemcsak Euirós pában, hanem „Eurázia" keleti szé­lén is lelkes harcosad, elszánt hősei vannak. Ázsiámak közepe sem ma­radhat érintetlen.. Déllam.erika álla­mai mem dőltek be első szóra az an­golszász invitációnak. Nagyon le­bat, (hogy itt sem gondolkodnak már a régii stylus szerint Ez a stylus, ez a régi, a miullt szá­zad végéivel: kezdett halódni. Haldok­lása tart ugyan, de az agótntia, a ihae láltusa már sokáig nem tarthat. — Heves ez a halálküzdelem, de kime­netele nem kétes. Gyógyulés a hal­dokló számára nin£s már! Aki csak kissé is lapozgatja a tör­ténelemét, látja, hogy aiz a harc, ame­lyet az új styilius emberei harcolnak, csak győzedelmes lehet. Kár ez el­len küzdeni! KáT, inert bűn az em­beriség kikerülhetetlen fejlődése el­len, mert ezt a fejlődésit megállítani senkinek sem sikerül. Még azoknak sem sikerülne, — ha akaimák, — akik a fejlődésért a harcot megindío tolták. Az új styius imóg minidig győzött, ha alapja igaz volt! Pisszer János. m •< N D X H -C ca S o o Kék kirakat 1 Minden a régi maradt, csak a helv változott! FEUER MIKSA NŐI ÉS URI DIVATÜZ1ETE Korona sőrc^amokával szemben. Kék kirakat I Halálos szurkálásért 6 és 3 évi fegyház Az ftköritói sznrkálás szék A hárcnm Márföldá-teStivér: József, János és Mihály állott tegnap a nyír­egyházi törvényszék Bónlsabanácsa előtt. Az a vád ellieniük, hogy egy ve­rekedésben agyionszúrták Bairtiha Mihályt és súlyos sérüléseket ejtet­tek Hulivej Andrásán. A tárgyaláson megelevenedett a borzalmas szúrká'lás minden részle­te. Máinfiöjdi Mihály hosszas távoliét utáin érkezett haza, a két tesilVéire, Mánföldd Józisaf és János a magvkál­lói határban* levő banyáljukról, sze­kerén elébejöttek «z ököritóig. A viszontlátás örömében indult (hazafe­lé a bánom Márföldii testvér, amikor az úton összetalálkoztak régi haira­gosukkail, Barttha Mihállyal és HuU vej Andrással. « Márföldi József vallomása szerint Bartháék lestek rájuk s amikor a szekérrel közelükbe értek, BajJha megkapta a szekér elé fogott ló kan­tárát és megállásra kényszerítette őket. Veszekedés, m-aijd verekedés támadt. Bairtha Mihály kést rántott s azzal támadt a Márföldi-fiúkra. A verekedésnek a vége a.z lett, ihogy Bartha Mihály halva maradt a verekedés színhelyén, Hűlve j pedig hét késszúrással került a kórházba. Kenyeres altiszt a bírói emelvényre helyezd el bűnjelkénit szereplő hatal­a nyíregyházi törvény­előtt mas kést, amellyel megölték Bartiha Mdihályt és összeszurkálták Hűlve j*. A vádlottak bizonyítják, hogy Bartha támadott, aiki Mánföldá '.Mi­hályit belevágta az árokba és késsel támadt rá. Bátyjuk segítségére sie­tett a másik két* iMánföldi. A tanúvallomások azt is igazolnák, hogy Máirföldi Mihály mem ivett részt a verekedésben, mert azalatt az idő alant a lovat fogta, hogy el ne sza­sladjom. Dr. Sveiczer Márton kdr. ügyész a vád képviselője szigorú íté'etiet kért a vádlottakra. A nyíregyiházi törvényszék erős felindulásbari' elkövetett embeuölés bűntettében mondotta ki bűnösnek a két vádlottat és Márföldi Jánost 6 évi és 'Márföldi Józsefet 3 évi fegy­házra ítélte. Márföldi Mihályit pedig felmentette a törvényszék. Az ítélet nem jogenós. — Az idén is megrendezik az or­szágos tuberkulózis elleni hetet. A Tuberkulózis Billend Országos Szö­vetség a bdügymánisztériummal egyetértöleg megállapodott abban, hogy ebben az évben is megrendezi a tavalyi nagysikerű mozgalom min­tájára aiz országos tüdővész elleni hetet. A tavasz elején tervezik a propaganda bét lebonyolítását. Az előkészületeket már megkezdték. tt Uránia Filmszínház £5 január 17-18-19 20. MiéPt ? Szombat-vasárnap hétfő-kedd Főszereplők: Muráti Lili, Páger Antal, VaEzari Piri, Hajmássy Előadások: Hétköznap V«4, »/«6, »/«8, V«10 órakor, Vasárnap 3-5-7 fe 9 Vasárnap délelőtt fél 11 órakor matiné kedvezményes helyárakkal. — Szombaton érkezik Kárpátalja kormányzói biztosa Ungvárra Tomcsányi Vilmos Pált, Kárpátal­ja új konmányzói biztosát szombatrm várja Ungvár és vele együtt a Kár­pátalja közönsége székhelyére. — Az új kormányzói biztos fogadtatá­sára az előkészületeket megtették. A fogadtatás a kormányzói épület ha­talmas üvegcsarn'ókában lesz. Üd­vözlésén megjelennek a katonai, egyházi és polgári hatóságok, hiiiva* tailok és testületek megbízottai. Az Iparos Ifjak kuitur­délntánja Az iparos Ifjak Egyesülete kultiúr­délutáraja keretében szombatom dél­után 3 órakor az ifjúság; vasárnap déhítáin fél 6 óraikor pedig a nagy­közönség számára előadja Török Rezső: Juhász legény, szegény ju­hászilegény e. 3 felvonásos zenés­vígjátékát. A damaibot Raksáinyi Sán* dor rendezi. Ajánbtos jegyekről elő­re gondoskodni a nagy érdeklődésre való tekintettel. A tégla és az építkezés A közelmúltban az épötőiparosok ankétet tartottak, amelyen az új esz­tendő építkezéseinek kérdése keriilt szóba. Beszélteik az 1941-ben ismé­téliten tapasztalt téglahiányról is, aminek Okát Iegtbbem a "téglaipar •elégtelen felkészültségében és rossz elosztási rendszerében jelölték meg. Az ankét megállapításaival (Leg­utóbb az egyik előkelő közgazdasági íap (hasábjain dr. Bertalan István, a Gyáriparosok Országos Szövetségié­nek igazigatója szállt szembe. Szerin­te a téglaipar 1941-ben. teljes gyártási kapacitását kihasználta, az áruhiány legfőbb oíka pedig labbain rejlett', hogy koraniánynendelet értelmében a téglakészletek túlnyomó részét az ár­víz okozta károk helyrehozatallá ra kelllett fordítani. Bertalan dr. szerint a téglaterme­lés körül csakugyan vannak kívámmi­•ralák, de ezt azzal magyarázza, hogy ma a tóglaigyártás Magyarországon nem kifizetődő. A ihálború kitörése Óta a tégla ára kilenc százalékkal drá­gult, míg más építkezési anyagok áremelkedése lényegesen nagyobb. Ha például az 1913-ban. érvényes volt árakat 100-nak vesszüik, akkor ezek­hez képest a tégla ára ma esak 110, a többi építőanyagé 135, az épületfáé pedig 300. A tégla árának ez a tízszázalékos emelkedése Bertalan dir. szerint nem fedezd a tégilagyáirtáshoz szükséges tedhnikad segédanyagok 'drágulását, még kevésbbé a munkabérek emelke­dését, hiszen míg 1913-ban a tégla­gyári munkás órabére 23 fii!ér volt, addig ma 49 fillér. Ilyen körülmé­nyeik között mem várható, hogy a téglagyárak üzemeiket jelentékeny áldozatokká'! tovább bővítsék és mo­dernizálják. — LEVÉLPAPÍR MENDENFÉLE KIVITELBEN, NAGY VÁLASZ­TÉKBAN Jóba-papír üzlet. Hungária Filmszínház Telefos 503. szánt Január 17-18-19 20. Miért? Szombat-vasárnap-hétfő és kedd Főszereplők: Muráti Lili, Páger Antal, Vaszari Piri, Hajmássy Előadások: Hétköznap */<3, */«5, «/«7 és »/«9 órakor, Vasárnap 2 4-6 8 és 10 órakor — A délutáni első előadások kedvezményesek —

Next

/
Oldalképek
Tartalom