Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-07 / 4. szám

Ara ÍO tillér Nyiregyb&u, 1942. január 7. (Trianon 22.) K évfolyam 4 (2600.) stám Szerda HIRLAP f 8 1* * MUMta l. ^POLITIKAI NAPILAP* 1 2.50, aegyedé™ 7 90 R &w&»í*kftréfci cawMtm&siia: *7.1í», Takfón: 77. * * iuiu MCTiiMWBM rp I MM Ilii tWmSimBmSammmkmmm^mmmmmtmmmmmmm^mmmmmmmmmmmmmmtm^^^^^mmmaammmm^mmmmami^mmmmmm^m Gazdasági egyensúly A gazdaságii egyensúly fogalmát határozta meg Rciményi-Schineiler Lajos egyik újéivi ciikuu&en, amejyw ben hangsúlyozta, hogy a legidirá­fcódfob rendszabályoktól sem fog a kormányzat visszariadná, hogy ezt a gazdasági egyensúlyt fentartnsa. A gazdaságii egyensúly összhangot jie­tent a küiönlböző termelési ágak. és a fogyasztó között, .másrészt a mező­gazdasági és ipari áraik, vaaimlnt a üzletiesek, munkabérek között. Vá­xoíta azt a munkát, ame lyei céltuda­tos alapossággal! sikerült megterem­teni ezt az egyensúlyt és foguailko­zott azoknak a spekuláinsolknak a kártékony működéséivel, akiknek nem érdeke a rend, akrk a bircinyta­tanságot akarják, 'hogy a (kaoszban szabadon halászhassanak, munkanél­küli jövedelemihez jussanak, A spekulánsok á Ihírteniesztéssel dolgoznak és a gazdasági iskolázott" ááig hiánya miatt, sajnos még a j'őthi­szoműek is sokain, hite.t adnak a gaz­dasági álhírelkinek. Az állliírterjesztők gazdasági defetizimusa 'három tiéima­körreí cperá&. Hirdeti, hog'y áru­hiámy van, sopánkodik a drágaság miatt és linflációról terjeszt áíhíreket. Ha már most szembemézünik ezek­kel a rosszakaratúan terjesztett (hí* fékkel, azt látjuk,' hogy áiruháiny, amikor frontok választjuk szét föl­dünkéi), amikor a háború sok-sok Oi'i'üó emibeirt von el a termeléstől, aimiikor az utalk bizonytalansága meg­búniítja a kereskedelmet, valóban észlelhető. Arulhiáirv van a nyers­anyagokkal bőven ellátott országok­ban is s ezt a háborúcikozta helyze­tet (próbálják kihasználni a rém'liÍT­tenjiesztöki, ihogiy egyfelől áruvissza­íairtásra bírjáik a termelőt, másrészt árühalmozásra (biztassák a fogyasz­tót. Az így előidézett áruhiányban aztán ifelviirágiziiík e lelkiismeretlen é'emék jövedelmeit megduzzasztó, a közellátás renidjéit veszélyeztető zug* kereskedelem. — Bizonyos külföldi nyorsanyiagokbam; és árucilklkeklbem valóban állott be hiány, de az i lleté­kesek gondoskodtak arról, hogy a nélkülözhetetlen külföldi árucikkeket Ihazai .mű- és pótanyagok megfele­lően helyettesítsük. Miindenki megál­lapíthatja, Ihogy a legtöbb mű- és pótanyag igen kiválóan vált be a gyakorlatiban. A drágaság kérdése relatív foga­lom, bizonyos áremelkedés tényleg mutatkozik, de a gondos áre'emzés mellett ma ólyainok .az árak, hogy azok kielégítik mind a termelő, mind a fogyasztó érdeíkieit. A mezőgazda­ság rentabilitása csak így volt bizto­sítható, viszont a gazdaságii egyen* súly érdekében a mezőgazdasácft árak összhangba jutottak az ipari árakkal, amelyeknél figyelembe 'kell venni, hogy a szociális termelés, a munkabérek emelése .némileg; meg­drágította a termelést. Áz klflác.iő rémihírét a spekuláció azzal igyekszik va'ószínűsíteni, hogy rámutat bankjegyforgalmunk kétség­telen emelkedésére. Itt azorlban tud­ni Ikel'l, hogy ezt az emelkedést az ország örvendetes ímeginiaiíiycblbodá­sa és gazdasáigi életünknek ezzel kapcsolatban bekövetkezett fejődé­se idézte elő. A megnagyobbodott A német sajtó Ribhentrop magyarországi látogatásáról ír A német lapok mai száma vezető* helyen közli, hogy Ribbentirop né­met 'birodalmi ikülügyminiszteT a magyar Kormányzó és a kormány meghívására töobnapos tartózkodás­ra Budapestre érkezett. Rámutat a német sajtó, hogy-ez a látogatás vi­szonzása Bárdossv László m. kir imi­niszterelnöfC és külügyminiszter leg­utóbbi 'berlini látogatásáinak. A né­met lapok egyébként foglalkoznak részié tdklbemenőian a küllüigymiin.Dsa­ter budapesti látogatásával, és kie­melik, hogy a magyar saijtó milyen íme.egséggel állította előtérbe a 'lá­togatással kapcsolatban a német— magyar sorsközösség tényét. (MTI.) Az olasz sajtó is bő részletesség­gel foglalkozik Riiblbentirop budapesti útjávali s nagyjelentőségűnek tartja a látogatást. Az olasz lapok bő kivo­natokban) ismertetik a magyar lapok­nak a átogatással kapcsolatos cik* keit, A képviselőház 'és a felsőház el­nöke csütörtökön de ben a parlament kupolacsarnokában ebédet ad a né­met birodalmi külügyminisztej tisz­teletére. (MTI.) Az angolok nem tndnak megállni a Japán erők ellen Stockholmból jelentik. Singap úrból éirkező jelentések szerint a Malaij.i­fé.szigeten folyó harc elérte tető­pontját. Az angol csapatok azonban képtelenek allenáulnl ia nagy japán nyomásnak s az egész arovonalcn visszavonulnak. iKülönösien súyossá teszi az angolok számára a helyze­tet az. hogty Selaingernél ujabb csa­patokat tettek ipartra a japánok s hogy a Malájwfélsziget valamennyi repülőállomása már japáin kézen van. Ezekről a légi támaszpontokról irtózatos erejű támadásokat intéz­mek Singapur ellen. Jellemző a japán csapatok lendü­letes támadására az is, hogy naponta 20 kilomátert nyomulnak előre. — Singapur elvesztésével már angol ka­tonai körökben is számolnak, ndha jól tudják, hogy ha a japánok elfog­lalják SingapuTt, a^kor az ötökre el­veszett az angolok szalmáira. (MTI.) Tévedésből gyilkolták meg a francia belügy­miniszter kabinetfőnökét A párisi isalj tónak erős a meggyő­ződése, hogy a be.ügyimmiszter kabi­netfőnökét Páris és Troyes között csak tévedésből igy.ilkólták meg. A merényletet a belügymrjaiszter ellen akarták elkövetni. ö készült az útra, azonban az uto.só percben lemondta az utat és a kabinetfőnökét bízta meg az út lehány oltásával. Parisban egyébként meggyőződés­sel vallják, hogy a merényletet ain­gploamcrikai Ikörök (készítették elő és hajtották végre. Ennek -legfontosabb bizonyítékát alblban látják, hogy az angcl és amerikai rádió már akkor közölte a meggyilkolás hírét, az eset után, amikor a francia közvélemény­nek még semmi tudomása sem volt róla. (MTI.) Az európai ujjárendezés nem vonatkozik a délamerikai államokra — irja a Stefáni Iroda A idélamerikai államok Rio de Ja« neirói tanácskozásával kapcsolatiban a kővetkezőket jielienti a Stefaini Lrcda: A tengely és a japán hivatalos kö­rök má:r többízben kifejezésre jutat­ták álláspontjukat *a dél amerikai ál­lamokkal szemben. Nincs szükség tehát ezzel a tanácskozással kapcso­• latban ismét leszögezni azt a tényt, hogy az európai újjárendezés inem vonakozik ia délaimenikai államokira. Délamerika mindléig közelebb állt Európáihoz, mimé Északamerika, ép­pen ezért nagyon meggondolandó, hogy ezen az értekezleten mit hatá­roznak. Szemlbe mennek-e helyezked­ni a délamerikai államok Roosewelt ország többet termel minden irány­ban, mint a trianoni Magyarország s a termelési tényezők fokozatos fej­lesztése természetszerűleg igényelt több fizetési eszközt. Mindennek a következménye, hogy a táirsada'om nagyobb vásáróerő biirtolkálba jutott, de az a nagvebb ivásáirlóerő nem be; tegles tünet, hamem a tervszerű ma­gyar gazdaságpolitika örvonidetes eredménye. A kormányzat gazdasági politiká­ja nagymértékben ellensúlyozza a gazdasági defetizmus- kártevéseit s aki józan szemmel figyeli a helyze­tet, kénytelen maga is megállapítani, hogy a rémhírterjesztők fekete jö­vendöléseri közül eddig egy sem vált be, ellenkiezőleg Magyarország a rend, a nyugalom, a kflegyensü' yozott gazdasáigii élet oázisa más országok­hoz viszonyítva. cselszövényeivel? Ha nem, akikor érezni fogják annak !következmi& ínyeit. .Európa egyelőre nem nyilat­kozik. (MTI.) ás angol lap leleplezései A „Dall iMayü" leilepJezi az arugjoi koinmány háború utáimi „terveit". — ^Ezek szerint nem mindegyik kelet­európai á'liaim nyerné vissza' szuve­renitását. Ezek -a tervek azt bizenyít­jáfo, hogy Anglia elkötelezte maigát •a szovjetnek. Szierencsáre ezek á^ álámcllc inem veszik komolyan az am^ goi terveket, mert jól tudják, hogy a tengely hatalmak niem teszik le ke­zükből a fegyvert, amig a szovjetet teljesen meg inem semmisítették, — írja a Stefaini Iroda. KeleWBurópit újjárendezését a tengely fogja 'ke 1 teszbül)vinimi. (IMTI.) Páris és Vichy köxött mcs sínes meg as összhang Vioblhyben vailótlainoknak infy£lv% nították az angol irádiónak Páris éis Vilidhy kaipcsOlataiiről, i.letve a közöt­tük fennálló ellentétről szóló híreit. V.ichyben rámutatnak arra, hogy Pá­ris és Vichy viszonyát Petacn tábor­nok újévi szózata (világosan körvona­lazta. Német illetékes helyen niem óhaj­tanak Páris és Vichy viszoniyábai be­avatkozni s türelemmel várják a dol» gök fejlődését. (MTI.) Három napja támadják a Japán repülők Bangoont iBunma felett rendkívül élénk ilégti­tevékenységiet .fejtenek kii a japán boarJbavetők, Rangoont, Burma főva­rosát már három éjszakián át áŰaiqr dóain és .naöv eredménnyel bombáz­ták. (jvrpi.) Hossza, Téres és drága hábort Tár reánk, mosdotta keserűen Churchill M ajakában nagyon komoly a hely­izet, — alapította meg Churchill a kongresszus előtt. Londonban nagy lehanigoltságot keltenek a keletről ér­kező szakaidlatlan rossz ihínek. Meg­állia/pítjáik, (hogy Aingdia már eddig is nagyon értékes és nagy területeiket vesztett el. Kesierű tapasztalatokat szereztünk a jelemről ás a jövőről — mondotta az új hírek hallatára Cl liurdhill minisizterelnök. MegízM­tük a vereségek hírénietk rossz ízét. Kemény,, véres, hosszú és nagyon drága háborúra .lehetünk elkészülve, — mondotta a kongresszus előtt az angol háború méregke verője. (MTI.) Svédországba kétezres csopor­tokban érkeznek a finn gyermekek Svődorszálg kórházaiban 450 fiimtt háborús sebesültet ápolnak. A kór» iházak további sebesü'tek ápolására rendezkedtek be. Megindult az egész országban az adakozás a finn gyer­mekek 'ellátására, is. A finn. gyer­mekek kétezres turnusokban érkez­nek Svédországiba. (MTI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom