Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-31 / 25. szám

(Trianon 22.) 1942 január 31. frtm 3ZÁboí-C»í nmu^ 5. oldal Elrejtett szappant és cukrot találtak Feljelentés érkezett Sdher Izsák ujfdhór.tói, illakos, fűszerkereslked'ő el­len, hogy lakásában eulkirot és szap­pant rejteget. A vizsgálóit során Scher Izsák beismerte, hogy lakásá­ban ;tóirt 63 darab „Kulcs" feliraté szappant, 4.30 .kilógram. cukrot és egy títer 'benzint. Kihallgatása során aizzal védeke «ett, 'hogy üzletéből! azért szállította m lakására a cukrot és a szappant, mert attól félr, hogy az üzletébe be­törnek és az értékes árut elviszik. Aruelrejtés miatt meglendült Scher Izsák ellen az eljárás. Továbbfej!«sztik^ gaz­dasági muBfcaügyi felügyelői szolgálatot" A fö'diművelésügyi miniszter a kö­zeljövőiben új gazdiasági munkaügyi felügyelőket nevez ki a vármegyéik székhelyein működő gazdasági feü« gyelőségeklhez. A pályázati hirdet­mény a Budapesti Közlöny január 23-iki száimáiban jelenít meg. Ezzel a gazdasága munkaügyi szolgálat szer­kezete teljesen kiiépül és az ország egész területét behálózza. A szerve­zet megteremtését a szociális és ter­melési érdekek követelték meg. V Az új munkaügyi ^felügyelők, akik­HőQ a törvény főiskolai oklevelet és soociális felkészültséget kívánt .meg, fontos szerepet kapnak a gazdasági munkaügyi igazgatás és különöseire a mezőgazdaságnak munka erőel 1 átása íerén. A szervezést és a munkaügyi szol­gálái személyzetének kiválasztását a f öLdművetésiigyi minisztérium társa­dalompolitikai ügyosztálya végzi, — (Budapest, V., Kossuth Lajos-tér 11. II. 206. sz.) A kézmfliparosok kiszol­gálása nem nagykeres­kedői tevékenység A kereskedelmi szakmák gyakor­lására szóló iparűzési jogosítványok kiadásának korlátozása tárgyában kliboc3á;.ott 1510—1941. M. E. sz. ren» delet többek között kimondotta, bogy bármilyen áruval való 'kereske­désre szóló iparigazolványon, vagy iparengedélyen fel keli! • tüntetni), hiogy az iparirazolvány, vagy az ipar­engedély a) csak közvetlen fogyasz­tók, vagy ib) csak továbbárusí.ók, vagy c) mind közvetlen fogyasztók, mind továbbárusí.ók részére történő Árusításra jogosíte. Az említett ren­delte egyben azt a rendelkezést is tartalmazta, hogy a rendelet* megje­lenése előtt kiadott kereskedés gya­korlására szóló iparűzési jogosít­vány .taválbbárusítók részére történő árusításra csak akkor jogosít ha a kereskedő továbbáirusítók részére váló árusítással már korábban is fog­lalkozott és azt az elsőfokú iparha­tóságnak a rendelet hatálybalépésé Festéket zománcot, keft árut. píp-ree kiteket bizalommal vehet: IFI. BORUZS ÉS ERDŐS Luther utca 6. Telefon 175. tői számw'ta:t 3 ihónaip alatt bejelenti. Az iparhatóság a 'bejelentés igazo­lása' esetében az iparigazolván yra, vagy aiz iparengedélyre feljegyzi, hogy az továbbárusítók részéire valló árusításra szól. A kereskedelem- és közlekedés­ügyi miniszter az említett rendelet helyes végrénajitása tárgyában kör­rendeletet a'dott ki és a fent ismer­te, ett rende ke zések értelmezése és alkalmazása szempcmtijából kimondó ja, hogy nem tekintendő nagykeres­kedésnek, tehát a rendelet szerinti záradék elnyerése nékül is folytat­ható azoknak a kereskede'imekrek űzése, amelyek áruikat a kézműipa­rosokniaik adlják el. 'Nagykereskedő tehát az, akd viszonteladókat és gyá­ri üzemeket ílát el átnuval. Az olyan kereskedők pedig, akák mindkét vevőkört kiszolgá ják, alk­ikor tekintendők nagykereskedőknek ha az elmonidottak szerint inagyke­reskedelmi tevékenységnek .tekintene dő forgalmuk összes fcngaillmuk 20 százalékát áltatában .meghaladja. Ez a meghatározás .felel meg egyébként az adó jogi' megítélésnek is. ...Az Értői az Óceánig.. Beszélgetés az „UngTár" klséfel, a Sigaia Laudissal kitün­tetett Bodnár Bálint tfigerészkadaaggyal II* önmagáihoz .mindenki feltűnően hasonlít: ez a hasonlóság a kü.önben következetlen sonsot rendkívül kö­vetkeze.essié teszi. Cselekvéseink és a történések szándékaink magvából nőnek ki, a tegnapban benne van a ma, régi önmagunk nemcsak szü­lőnk,, hanem gyereküi.-.ik is: egyszerre több és kevesebb inállunk. Annak a sorsát, axi most íhatod­maűávail megmenekült az elsüllyedt hajóról, én évek óta a fizikai szalbá­lyoK euő.e meghatározó itságáivial szá­mítom ki, ahogy ia magasra szökő kőben is előne megérzi - az ember a zuhanás törvényszerűségét. Barátom és volt osztálytársam, verseim tiszte­lője, de maga is költő, novelláéin ol­vasója', bár maga is novellista, tanul­mányaim bírálója, noha maga is ta­nulmányíró volt. Mindent tudok ró* la, amit ember emberről tudhat, ép­pen ezért százszor nehezebb róla ír­nom, mintha csak két perce ismer­ném. Élesen emlékszem arra a szomor­kás szeptemberi délelő.tre, amikor iFiedlar Feri, akikor már több orszá­gos és egy (nemzetközi díj nyertese, félrevont a gimnáziuma folyosó egyik 'zugálba és egy karikatúrát taT­tott e'ém, — Nna, — mondta és alulról né­zett fel rám, am+t olyankor szokott, ha nagyen .kíváncsi a véleményemre. A karikatúra egy ismert gimná­ziumi hatalmasságot ábrázolt, Ka tintával volt csinálva, töltőtollal. — Pár vonás vo't az egész, látszott, hogy aki csinálta, egy-két pillanat alatt készült el vele. Olyan volt, .mint egy szetemes megjegyzés: rövid, fi­nom és szemtelen. Nem akartaim mutal'ni Ferinek, hogy mennyire felindultam, de ő észtnevette a leplezés ügyetlen szán* dekát, s izgalmunkkal köcsönösen úgy forrósítottuk egymást, mint két összedörzsölt fa. — Pimaszul tehetséges — mond­tam ki végül rebbenő hangon. — Pokolian — fokozta Feri. — És mélyen fesztelen. Ezt nem kötik a törvények. Maga csinál ma­gának törvényeket. — Jobban karrikíriz, mint én. — Szamár vagy. Nem csináltál ed­dig összesen két karikatúrát. A te műfajod az olaj, meg a szén. Amit azal csinálsz, senki sem csinálja utá­nad ... És mondd, kii ez az emíber? — Bodnár Bá'imt. Tengerész. Most föt-t az Adriáról. Különben csak mel­lékesen rajzok Általában mindent mellékesen csinál. Mellékesen író is. így viszonozta Feri az előbb kapott mérget, 'bejelentve, hogy nemcsak neki, hanem nekem is vetélytársam akadt a jövevényben. Nyolcadikosok voltunk és roppant ifél.ékenyek. Pár nap múlva megalakult az ön­képzőkör s .az intemátusiak, mint újdonsült elnö.cöt, ugyancsak kapa­citáltak, hogy Bodnár Bálintot föluét­leniü 'nyerjem meg a körnek, mert ő kétségtelenül nagy irodalmi tehetség. Megtudtam róla miéig, hogy közön­ségesen csak Makaróninak hívják, hogy a la'tönt nem szereti, de ahol hajó is előfordul, azokat a részeket kitűnően meg,.'ámulja és hogy nagy* szerű dcbos. Megismerkedtünk és attól ícgVa gypakran volt alkalmam Bálintot hailiamá. Az irodaimi szak­osztályban novelláit olvasta fel, a néprajziban megfégyééseit, a kisebb­ségiben tanulmányai?, a külföldiben útinapiáját, a művészetiben újszerű elgondolásait. Egyszer megmutatta a színdarab­ját, amelynek hősét a maga képére taremte.te: ezt a szerepet minidéig ő játszotta nagy sikerrel. Kilenc gyö­nyörű hónapot töltöttünk együtt, csavarogtunk a májusi utcákon, Bá­lint elfütyülte a maga szerzette nótá­kat és elmondta a verseket. Érettsé­gi után elvál:unk, s mivel megígér­tük egymásnak, hogy minden héten írunk, .másfél év óta hírt sem halot­tunk egymásról. Most itt ül mellettem a. fehér véne déglői asztalinál .és ahogy az írásom­ból lopva felé pillantok,' látom, amint egy papírszalvétára a közéünkben ü'őik arcát gvor mozdulatokkal! rá­varázsolja. Elmondtam neki az előbb, hogy az ő élete nem az Ungvárral kezdődik, az előzmények és fonto­saik s úgy egyeztünk meg, hogy ül és vár addig, míg azokat leírom. — Nézd,— mcnd'Om most neki — az Ungvár elsüllyedésével minden újságolvasó ember Itüsztában varn. Mondj inkább valami olyat, amit az újságok meim írtak. — Bár élményeimről nem szívesen beszélek s még kellő távlat sincs hozzá, szeretnék itt megfele'ni a®oik­nak, akik kétségbe vonják, hogy e?y hajóval akinára futni és megmenekül­ni hősiesség. Megírta a Tengerész'ap és az Ui Magyarság is miegírta, hogiy •lúdott aknára" futni és sebesülten az evezőlaipátíail küziködni van olyan .hősiessíéig, mint fegyverrel küzdeni iKü'önben — jiegyzii meg szerényem — körülbelüli ezt bizonyítja a Siginum Laudiis is, atmát felgyógyulásom után kaptam.. — Súlyosan sebesültél? — Ezt hagyjuik, ériről nem szere­tek beszélni. Ha a hazám érdeke úgy kívánja, ennél százszor nagyobb álldozatoit is me£!hoiZiolk a .jövőben is bármely pil'aimatlban. — Mondd, Bálint, mit éreztél a halál torkában? — Szájharmonikáztam és Márait olvastam Különben '— mosoly vil­lan át az arcán és úgy fcHytbabjas, m.in.ha egv régen megkezdett mon­datot fejiezinie be — vedd tudomásul, e'ncik úr, hojy a kisebbségi szakosz­tály legutóbbi ülését Bukarestbe he* iyezteim át, ahol, mint sebesült, elő­adást tartottam Magyarországról az ottani magyaroknak a bukaresti ma­gyar islkcl! álban., A kiküldött román csendőr még akkor sem .mert közbe­szólni, .mikor a román liimiperia'iisita álmok csődjéről beszéltem, hiszen német egyenruháiban voltam. A te­remben mindenki sírit, miikor azt mondtam, hogy szeretjük és számion­tartjuk őket. Mikor a vendéglőből kilépünk, akaratlanul 'is átkaroljuk egymást a roppant viharban. A szél iszonyú mko;'ásábaT> minitlha az elsüllyedt tengerészek kard ala sima felénk. Hadnagy úr! A város, ahol Hora­ittiust tanultad, diákéveid városa, már alszik és szépet álmodik rólad. Az Értől az Óceániig jutottáv s most •az éhes Óceántól a kcntnyes, szelíd Ér követelt vissza. Ez itt az Ér, vá­rosod patakja, ez itt az akác, gye­rekkorod őre, ez itt a föld, Szabolcs vezér foldja; itt laknak szü'eid 'és barátaid, itt voltak tanáraid és osir tálvtámsaid, itt erjed sorstod mustja, a jövendő. Itt születtél. Rákos Sándor. Töltőtoll állandó öröm. . * Jóbánál nagy választék. — LEFKOVITS ZSIGMOND bútorgyári raktára Eossuth tér 7. sz. (Törvényssék mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom