Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-31 / 25. szám

Ara 16 fillér ^ 3, Smmba t (Trianon 22) x évfolyam 25 ym > «xám YÍRVIDÉK hiriAP fcKWteég é. kiadóhivatal: Bethlcn-utca 1- POLITIKAI NAPILAP * Előfizetés: egy hónapra 2.50, negyedévre 7.5# F tm ftoklüd cuiáuámte: 47.139. Triefóo: 77, sa Ivllllluttl 11AI Illat H: f Tavasszal az új hadigépek özöne indul keletre, hogy megadja a kepe küldetést a szovjetnek Hitler Yeiérlaicellár isgy tesztet misdott Berlinben a nemzetiszocialista párt győzelméiek évfordulóján Hitler vezér és kancellár /beszéde elejéin visszaipilan.tást vetett a múlt­ra. Gyakran halljuk ma azt a meg­jegyzést, hogy ez .a hálbotrú tulajdon­képpen másodok világháború. Ugyiain>­azokról a célokról vian szó, ugyan­azok az erők, amelyek az -első világ­háborút megindították, felelősiek \a mad háborúért és ezek az erők és hatalmak ugyanazokra >a célokra tö* •rekszenek, mint amelyek akkor győ­zelmük . szándékainak legmélyén rej­tetitek. Ugyanazok a személyek is. Churohiil 1 már 1914 előtt az .akkori idők egyik íegköző rségesebb bálbo­rús uszi'tója volt, Roosewelt akkor Wélson elnök „kis embere" volt. — Akkorában Anglia volt a főmozgató ebben a küzdelemben, az az Anglia, •mely 300 év alatt erőszakkal és vé­res há'borúk láncolatával az egész földkerekség mintegy negyedrészét unaima alá hajtotta. Szétforgácsolt Európa volt a céljuk. E cél elérésére Anglia Európában is egyik háborút. a másik után vezette. Az aingo'ak azt hitték, hogy N émet ors zápban is olyan tényezőt keid látniok, amely esetleg egyesíteni tudná Európát. —• Megkezdődött tehát a küzdelem Né­metország el'.en; nem a népek iránti szeretdbőfc, hanem a íegsaijátalblh* jó­zanul mérlegelt lélrdetoekiből. iMögötite állt az az örök zsidóság, amely a né­pek minden .viszályán keresni és nyerészkedni tud, ezért mindig a zsi­dóság volt a mozgatója annak, hogy nyugtalanságot keltsen a népek kö< zött. Foglalkozott ezután a beszéd a há­ború egész történetével, é'énken meg világot ta Ohurahillnak, mint rombolónak szerepét, szólott a ger­mán és a zsidó viliág küzdelméről lés az árja igazságok győzelmét hirdette, majd a kövietkezőket mondotta : „1918, amig élek, nem következik be" És ha egy vezető angol érsek Is­tenhez imádkozik, hogy büntetésként küldje a bolsevizmus^ Németország­ira és Európára, erre csak azt mond­hatom, Németországra nem jön a bolsevizmus,, de hogy nem jön-e Ax-gldára, az máir más kérdés! Visel­ői akarok minden felelősséget úgy, mint edidiig is ,vise)ltam. Tudom, hogy ez a <nép bízik bennem, de meg lehet győződve a német nép még egyről: 1918 amig én élek, nem következik be, Sohasem fogom ezt a zászlót le­tenni. Bo'dog vagyok, hogy kato­náinkhoz olyan sok szövetséges csat­lakozott. Délben Olaszország, egészen fent északon Finnország és köztük mindazok a nemzetek, amelyek szin­tén keletre küldik katonáikat: rcmá« niok, magyarok, szlovákok, horvátok, spanyolok, belgák 1, sőt még a 'fran­ciák is részt vesznek ebbe.n a bairc­ban és keleten az északi és .nyugati •gemmáin ál.aimiok önkéntesei is. Ez ma már Európa háborúja. Végül pe­dig keleten, miinrt új szövetséges: Japán. „Tavasszal ismét a mi időnk következik" — Magáról a háborúról keveset akarok .mondani Itt már a történe­teim beszél. Katonáink k/eliete.. olyan harcot folytatnak, amely egykor, mént nléjpünk hőskölteménye kerül bele a történelembe. A tengeren ten­geri haidlerőink búváirnaszádai tönkre teszik majd majd azt. amit Roose­welt tervezett. A bú vár naszádok száima óriási mértékben me^növeke­dett. Északtól délig, a tengerparttól keletig szilárdam álunk és ahol ál­lunk, egyetlen talpalatnyi helyet sem adunk fel harc nélkül és ha egy talp­alattnyit feladunk, nyomban ismét előretörünk. Légierőnk dicsősége el­múlhatatlan!, teljesítménye olyan hő­siesség, hogy ezt kitüntetésekkel egy­általán ne milahat méltányolni. Utalt arra; Ihogy miiilyen nehézségeket je­lentett Németország és szövetségesei keleti csapatainak harcai számára a fagypont alatti 45 fokot is elérő hi­deg. A legnehezebbjén már túl va­gyunk.' A hideg volt a keleti ellenifél nagy reménye, ezt a (reményét nem •fogja valóra váltani. Négy hónap alatt csaknem Moszkváig és Lenin­grádig jutottunk előre. Négy téli hó­nap most már elmullit. Az ellenfél né­hánv km.-nvdre egyes helyeken előre­jutott ós ott vérben és emberé etben hekatombákat áldozott. Ez talán kö­zömbös is, azonban néhány hét múl­va délien már megtörik a hideg és a tavasz tovább vonul majd észak fiaié. Elérkezik az idő, amikor a ta­iaj ismét kemény é® szilárd lesz, ak­kor megverjük az ellenfelet. Ezt úgy Is mondhatom, a katonai, aki elől van érzi toronymagias fölényét az oroszok felett. Ez az arcvonal áíl. És emögött az aircvonal mögött áill ima a hozzá méltó némie't haza. Miként végződik ez az év, nem tudom, váj­jon vége lesz-e véle a háborúnak, nem tudom, egyet azonban tudok: bárhol jelentkezzék is az ellenfél eb­ben az esztendőben, ismét meg fog­juk vierni, qrcpen úgy, mint eddig. Ez ismét a nagy győzelmek esztendeje lesz. Miénk a világ legerősebb had­serege és a legerősebb légiereje. — Olyan ellenféllel állunk szemben, amely talán számszerint föíélnyben van, de a .tavasszal számszerint egyenrangúak leszünk vele, fegyver tekintetében ismét leverjük és akkor ismét a mi időnk következik. Min­deneke őtt azenba nmekünk .ma szö­vetségese,link vannak. Maga, ami Ja­pán keleten végez, egyáltalán fel sem becsülhető. Ez a háború az egész emberiségért folyik Számunkra inem marad más út, mint a hairc útja és a siker útja. — Akár „nehéz ez, akár könnyű, sclha­sebb nehezebb, .minit .voltak elődeink harcai. Annak az ördögpaipnak a'z imá'dsága, aki azt óhaijtja, hogy Eu­rópát a bolsevizmus útján érje bün­tetés, nem fog teljesedni,-hanem tel­jesedni fog az imádság: az Üristem adjon nekünk erőt, ihogy megtartsuk a szabadságot népünknek, gyerme­keinknek és gyenmekelknek és nem» csak a mi .német népünknek, Ihanem Európa többi népeinek is, mert ez a háború egész Európáért és ezzel valóban az egész emlberiségért folyik. Amikor Hütíer befejezte kétórás beszédéit, a gyűlés pereékig tartó ovációban részesítette, majd a 10.000 főnyi közönség együttesen elénekel­te a nélmiet nemzeti dalokat. Hitler beszédének méltatása A bclini lapok hossm cikkekben méltatják Hitlernek a nemzeti szo­cialista uralom kilencedik évfordulóján mondott nagy beszédét. Rámu atnak trra, hogy a beszedet kemény harci elszán ság és a biztos gyÖ7elem tu­data hatotta át. Rámutatnak arra is, i hogy a német-olasz japán hataimrk • meghiúsítják a plutokraták háborús I mesierkedeseit. A németek BeDgazinál megsem­misítették a negyedik indiai hadtestet A német iaipok további 'részleteket közölnek Be-.ngazi.naik a szövetséges csapatok általi történt elfoglalásáról. A jelentés szerint a néme:—olasz csapatok már szerdáo este megkezd­ték a támadást Bengazi ellen Rwn­mel vezérezredes irányításai mellett. A szövetséges csapatok déliről és dél­nyugatról nyomulnak előre egésze a város északii részéig. Ugyaniakkor más csapatrészek elzárták a város keleti részén tevő Viia-Ba'lbiát, hogy megakadályozzák az angiolok kitö­rését. Az angolok felismerték a szövet­séges seregek tervét, mert töhbízibem' kiitöré® kíséreltek meg, azonban, a résen: levő szövetséges csapatok mindannyiszor meghiúsították a me­nekülést. Az így kelepcébe záír angol haderő ellen csüörtökön reggel indították mag a döntő támadást sa várost rö­videsen ©1 is foglalták. A harcokban a IV. indiai hadtest te jesein fe'imor.zsolódott, illetveinagy­része ímegsenmisültj I Az angol csapatok emberben és anyagban méilhietétlenül sokat veszí­tettek, ezzel szemben a német és olasz csapatok (vesztesége arányta-í íanu lkevfés wolt. Argentínát blokád alá veszi az Egyesfiit Államok Az észak amerikai hajóstársaságok az Egyesűit Államok és Argentína között közlekedő hajópáratait be­szüntették s ezentúl sem az ameri­kai kikötőkből Argentína felé, sem az argentin kikötőkből Amierika töb­bi államai fellé nem indítanak hajó­jára tot. Ez azt jellianeti, hogy Argen<= tima a világkereskedelemtől gyakor­latilag elszigetelődött, mert az a né­hány kisebb haijó amellyel az Euró­!• -pa felé irányuló szállításokat eszkö­zölte eddig Argentína kereskedelmi szállításainak lebonyolítására semmi­képipen sem elegendő. Nyilvánvaló, hogy ez az intézke­dés összefüggésben áll Argentínának a tiengieíyíhaalmak elen hozott egyez­mény elletni állásfoglalásával. — íme i ilyen a nemzetek szabadságának elv® j az Egyesült Államok értelmezésében. Angliában erősen birálják a kormány politikáját Berlinből jelentik. A svájci lapok jelentése szerint angol és amerikai illetékes (helyen olyan értelmű nyilat­kozatot tettek,, hogy az angolszász hata'mak jelentős erőfeszítéseiket tesznek az ázsiai vizeken, hogy a ja« pán hajóhad működését megbénítsák Az angol lapok ezzel a kijelentés­sel szemben, élesen vetik fel azt a kérdést, hogy ha Anglia és Amerika énre készül, akkor miért kellett Íror­szágba csapa tokát küldeni, .vagy miért inem erősítette meg Angliáa az afrikai hadállásait, hogy elkerülj© a bengazii kudarcot. Ostromállapot Írországban •A nemzetközi, hírszolgá'at stock­holmi jelentése szerint De Valera, az ír köztársaság elnöke egész Íror­szág területére elrendelte az ostrom­állapotot

Next

/
Oldalképek
Tartalom