Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-30 / 24. szám

2. oldal. »> L JR msy%L Slin^fti MTttíAF (Trianon 22.) 1942 január 30. .f^Mr^jrjaj^ipíMBi-niiiBwiMPMriw <rirtw^iiirtBmgTTTMOTWMBWPWWWWPHPWi^^ mi mm tmmmwmmrn A Nyíregyházára induló és Ny irháján érkező vonatok jegyzéke INDUL: Debrecen felé 6.11, 7.29 (sínautó Budapestig), 12.45, 20.22 (személy Budapestig). Csap felé 6.24, 13.22, 17.20. Szerencs felé 4.40. 9.40. 13.19, 16.29. Mátészalka felé 6.09, 20.25. Vásárosnamény felé 7.35, 13.27, 20.35 Nyíradony felé 8.25, 18.12. Polgár felé 7.25, 17.26 órakor. ÉRKEZIK: Debrecen felől 5.57 (személy Buda= pesttől). 9.24, 19.55 és 22.51 (sínautó Budapesttől). Csap felől 7.11, 17.04, 19.45. . Szerencs felől 7.24, 12.35, 16.10. 20.01. Mátészalka felől 7.18, 16.00. Vásárosnamény felől 7.06, 15.47,19.40 Nyíradony felől 6.58, 14.15. Polgár felől 7.06, 17.17 órakor. Hatalmas beszed tükrében tárta a nemzet elé Dudás Miklós püspök Pázmány Péter szenlislváni magyarságának lenyűgözd arányait Az egész országban rmély visszhangot keltett az a hatalmas beszéd, amelyet Dudás MLlös gör. ka.olikus püspök, Sziaiboics kiváló fia, a magyar egyházi éet egtyiik legnagyobb szánok a, a Pázmány Péter Egyesület évi vacsoráján mondott a Pázimányse.rleggel. Fény kévék erejével viiiágiították meg az új magyar életformáit! már a XVII. században kialakító nagy magyar szervezőnek, Pázmár.y Péternek alakját, nemzetre ható magyarságát és keresztény e.ikai hatását. Dudás püspök nagy hatást keltő beszéde sorskérdésünk velejéig aktuáis volt. Ebből a beszédből ivesszük ki a köve'Jkiező készleteket: Pázmány magyarsága Maigyar veit ő a szó igazi, .nemes értőimében. Hatalmas egyéniségéinek alapvonásai között ott tiündököloek a magyar faij legnemesebb tulajdonságai: nyilt őszinteségi, becsületesség, e'.Vhűség, lobogó lelkesedés, tőreiden erő, feszülő energia, lovagiasság, hűséges helytállás. Magyar volt ő érzésében. A Bocs« kay-pártijának támadásával szieimben büszuén hivatkoziiu magyar .nemzeti származására. Fajtájának szeretete ózzk szinte miniden írásában, magyar szíve lüktet szavaiban, magyar Je.ke sugallja minden cselekedetet, minden alkotását. Maga is megvallja, hogy „a magyar nemzet iránti szeretetből" ír. Magyar szívének fájdalma sír fel köveliKező soraiban: ,Ha (nekünk nem fáj nemzetünk -romlása, fogyása, nem tudom, kinek fájjon ha lehetne, véremmel is megoltaniám ezt a szegény, hátramaradt magyarországi üszög-öcsikéinek újabban fellobbant lángját, mely, ha tovább terijcd, elolthat atlan lészen és mindem, idegen... hadakat erre az elpusztult hazára vonzunk, kit az Isten távoztasson." (Pázmány levee Bethlen Gálborhoz, 1626 okt. 26.) Magyar Volt ő 'nyelvében. Maigyar szívének kiviiráigzása az a tőrőlmetszebt zamatos mag>'ar nyelv, mely írásait annyira jellemzi, ihogy To.dy Ferenc őt tartja a magyar prózfcni nyelv megalapítójának. Magyar volt

1 alkotásaiban. Magyar lelkének nemzete elmaradottsága- fele Mi aggódása és a magyar nemzeti művelődés emelésének vágya ösztö® nözite őt a szinte fejedeilmi áldozatkészségre, mellyel a kultúrintézmények egész sorát létesítette. Pázmány magyarsága azonban keres zény magyarság. Az ő robusztus nagy erőktől és akarásoktól feszülő ősmagyar természete a katolikus hit és erkö es fenséges elvei által meginemesedik. A katolikus hit az örök igazságok kincsével gazdagítja lelkét. A krisztusi erkölcsök mérséklik faj árnak Iheves fel lángolását és kiegyensúlyozot.á teszi életét. Isteni Mestere példája alázatosságná szelídíti bemne a nyers magvar erőt. Ez a krisztusi hit és erkölcs az ő eayéini életlét szinte az é'etszentség magaslatára eme'i!

:e és őt hazánkban Krisztus egyházának ilánglelkű apostolává avatta, „kit — mint Bam^ha Béla írja — joggal nevezünk Szent István utáni a maigyar egyház második szervezőjének, alkotójának." szerény szerzetes. Ezért dolgozik a maigyar katolicizmus legfelsőbb őrhelyén. 'Magyar lelkiséget akar kialakítani népében, mely nemzeti moilitoi-nk gaz* dagságáiból fakad s nem táplálkozik idegen eszmék éléstárából. Féltve óvta a magyar lélek épségét az idegenből beszivárgó áramlatoktól. — Ezért küzdőt oly elszántam, úgy a kelet felől hódító ozmánság ellen, mint a nyugatról előtörő újításokkal. Pázmány megvalósította a szentistváni lelkiséget Ahogy őbenne szerves és hairmóinikius egységbe olvadt össze a kereszténység -és magyarság és megvalósítot.'a azt, amit ima szenistvánd magyar ileidségneK mond>uniíí, úgy akarta ő az egész nemzetet egybekováicsolni ebben a keresztény magyarságban. Giráoból hazatérve siralmas állapotban találja hazáját. Mit daliái? Szétszakított országiot, megosztva a tö.ök, a király és Érdléfiy urad köziö.t. Lelkiében széttépett 'nemzetet, melyben' églháború-szerű feszültségben ckáztak az ellentétes poli.ix.ai fölfogások és a végsőidig kiéleződött valljási ellentétek. Érzékeny lelkén végigsaijgott nemzetének szomorú hdlyzeite. Keblében feszülő naigymae gyár akarással munkába fog, ihogy összehozza a szó 'húzó magyarokat s óicet egységies keresztény és magyar lelíviságlbeforrasszai. Szőnie egész életén át ő a kiegyensúlyozó erő úgy a dinasztia és az erdélyi fejedelmek, mint a szenvedélyüktől fűtött, ellenségeskedő magyar hatalmasságok között. A király és •Bettiim Gábor háborúskodásaiban ismételten lis személyesen vezeti a 'béketárgyallásokat. Ugyancsak ő simítja el a fegyveres viszályt Bethlen Gábor és Homonnai Drurelh György között. Sőt Rákóczii Györgyöt is, akinek katonái pedig halálra kínozták 'rendtársait és együk kanonokját — a kassai vérttamukat — ki béxítí ügy a királlyal, mimt az erdá'iyi fejieddemséigre törő Be, hlen-utóddklkial Minden alkálimat •fe Ihásznál a magyar egység és belső béke hely realitására. 1621-iben ezeket, írj a Tburzclhoz: „Aat kegye miednek magam felől ajánlhatom, hogy a szent békességnek végihez vitelében minden éiríékeimiet és tehetségemet buzgó szívvel foglalom." Az isméi eV tiei.ii fegyveres (viszályba keveredő Bettiién Gálborlhoz pedig már imé ységes keserűséggel ír: „Kötelessége iis mutatja kegyelmeteknek, Ihogy édes hazáját oltallanazza..mert... mimt a küszöbön ajtó között' levő ujj, úgy vagyunk mi a hatalmas császárok között és mimid oltalomtól s mind ellenségtől iromlaniunk keli, faa békességben nem maradiunk." A magyar szellemi élet lirániyítóinalk napijainkban is az az egyik legfontosabb feladala, hogy a 'nagy világégés közepette gondos őrei legyenek a killeneszázéves szientistváni magyar lelkiségnek. Ez a kilencszázé ves múlt van olyan szilárd és dicső, hogy méltó ailapja lehet a magyiair jövőnek; van olyan glazdag, hogy megitaíálha,tjük bemne a innak időszerű életformái?. Keresztény magyar multuinik szeílemi gazdagságából kell merítenünk azt a szellemet, amelyei eltelve lelket lidhelhetüwk az új m'agyar életbe. Kriszi.us igaz bitiéiben megnemesüit keresztény maigyar Lelket. 'Legyünk ennek a keresztény ma* gyar lölkiséigne.v Pázmányhoz méltó megtestesítői és munkásai s minden erőnkkel törekedjünk arra, hogy az egész inemzetet és annak minden egyes tagját eigylbeforrassztuk ebben a krisztusi őszintéin keresztény magyarságban, mert csak ezen épülhet fel az ezeréves multunkhoz mé'tó új maigyar élet, szebb magyar jövő. A hatalmas erejű beszédet többször szaki otta meg a Budapesti Központi Katolikus Körben egybegyűlt halliga.icközönság tap-sivihara és a Pázmány-serleg attiletett szavú, a mai maigyar életet allakító, irányító erővel érintő száno.cának, Dudás Miklós püspökinek Hindy Zoltán elnök mondott mély hálával és méltatással köszönetet. Szekerévél a villamoskocsi elé hajtott A nyíregyházi Ki3vasútiak Üzktvezetősége hetekkel ezelőitt feljelentést tett Tiszai Is.Vám új fehértód lakos el.en, mert sziakerével ax 50-es számú vilíamoskoicsá elé hajtőit és az összeütköziés következtéiben a Milkmos oldala és íeOjárója megsérült. Tiszai István védekezésiéiben! éő* adja, Ihogy rajta kívül á'lló okckból történt az összeütközés. Nem tudta, hoigy a lovai ijedősek, a vállamos csengőjétől úgy megriadtak, hogy gazidájiuknalk mem akartak enigedelmeskedni, egyenesen a vtil'.'amos elé futoltak. Szerencsére nem történt nagyobb baj, mindössze a villamoskocsi sérült meg. Uj lendülettel keltek életre a szabolcsi népművelés tanfolyamai A Szaibollcs vármegyei Islkoláinkiviüs ti Népművelés titkári hivata ábam, érdekesen beszélő grafikonok tüntetik fel a vármegyéiben folyó mépmü•vleési munka utolsó tíz évéinek maigasibaszökő eredményeit. Die tanuíságos az a kimutaás 'is, amely azit jelzi, hogy ebben az új esztendőiben hói és miféle tanfolyamot szervezitek meg már a népművelés lelkes katonád. Megállapíthatjuk, hogy ebben az úwben már az első hó napban nagy kedvvel indították meg derék népművelőink a tanfolyamok irminkáijátIgy működésben vannak január hó e'eje óta állattenyésztési, varró, közismereti, ki sga zd asszonyk épzö, nőnavelési, je'llemképző, alapistmereti, analfabéta, isimeréüterjesztő, írásé olvasás, számolási, népélelmezésd tanfolyamok. A meginduás lenidiülletét éreztve biztos reményünk van arra, hogy az 1942. évi népművelési munka Szabó les v á nm egyében ebben áz évben is nagy sikereket muta-t majd fel népünk javára. Lynkas volt a zsebe, elveszett 1000 pengő Kdhián Péter esenigerbagiosi lakos az országos vásárbain eladott két ökröt 1050 pengőért. A pénzből 30 pengőt a nadrágja zsebébe tett, 1020 •penígat pedig egy zsebkendőbe kötve a mellltinyzsebébe dugott. A jó vásárra á'domást is iílett inna, ezért két barátjával kocsmáz/ni kezdtek. Sikerült is „elázmá" alaposan. Hazafellé menet egyik gödörből a másik gödörbe estek. Éjjei 23 árakor azonban Kdhán Péterinek .mégis csak sikerült hazaérkeződ a falujába. — Otthon vette észre, hogy nincs ia zsebkendő és vele együtt- ejveszettt az 1020 pengő is. Először arra •goordolt, hogy ellopták, később meggyő* ződött róla, hogy a mellliényzsebe kilyukadt és kiesett a pémz ds. Még az éjijei fiával lámpássá'., indult a pénz felkutatására, -végigjárták azt

1 az útvonallal, amelyem hazajött, a zsebkendőt meg is találták, a pénz azonban már nem volt benne. Az ©itiint pénz után nyomoz a csendőrség. A magyarság és kereszténység fenségesen szép harmftaikus egysége Benine a magyarság és a keresz* ténység fönségesen szép harmonikus egységgé ól vad össze: 'hit- és e'jvhű, tetté és éetté kiteljesedett keresztény magyarsággá. iMagyar ő fajának a kerszfténység kegyelmeiben megr.emesede.t minden jótulajdonságával és keresztén y'katoli'kus magyar faj hűséges ragasz. kodásával ' savad. és lovagias sík'raszáüiér Ez az ő egyémnséigéiben oly nemesen kikristályosodott magyar leilkiséget, keresztény magyarságot ő nemcsak magáiban hordozta, hanem azt honfi társaiban; is ébresztgette és ápolta.. Ezt teszi ő mint egyszerű, de hittől és hazaszeretettől hevített Vásároljunk I TISZA MIKLÓS uj rfifös és divatáru üzleteben. Rákóczi ntca 4. sz. (üagytakarékkal szemtan.) Születet, selymek, násztuk, pjpanok és gazdasási takarék