Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-27 / 21. szám
1 oldat SlABO&Xai MIMIJE Wnon 21) 1942 janit 27. I^M^^^MHBMBMWWHMHWWÍW'W'MIIIIMUW^l^^ "" r •• [ — (tacskó vendéglő szenzációja i nnfmnmfrírimr"-r^"—-—— (BESSENYEI TÉR.) ttodéi ueznkatou és füsáraip bácskai módra készült hurka-kolbász vacsora/ Kelemes szorítóról knünö és 8-N3I kedvenc énekes-prímás és zenekara Qoisdoskodik. — Vailozatos Állap. fiicden tojásért kétnapi elzárás Beregszászról ijelentik: A tcjásdrágátó falusi asszonyok oku'ásáira és figyelmeztetésére szolgálhat özv. Turányd Péterné kovászéi asszony -esete. Az özvegyasszony tojásokat hozott Beregszászra. A megállapítctt póaci álr helyett kéz alatt és drágábban adita el a 15 tojást. A vevő, aki a drágább árat megfizette, azután föl jele ni.ette az asszonyt Árdrágítás címén megindult özv. Turányd Péterré ellen a vizsgálat és ügyéit most tárgyalták. A bíróság előtt Turányiné azzal védekezett, bogy a tojás áTának megállapításáról azótó rendeletet a falluhan nem tették közhírré, nem dobolták ki és ágy nem tudhatott róla. Ezt az á'ilításiálC az asszony hatósági írással is bizonyította, de mindhiába. A bíróság oam 'fogadta el védekezését és imiiuán kétségtelnül beigazolódott, bogy 15 daralb tojást a maximális áíron feilü} adott el, ádrá.gítás címén harmincnapi elzárásra ítéite. A mindem darab tojásért kétnapi elzárásbüntetést kiszabó ítélet jogerős. Németország veszi át Magyarország paprikafeleslegét Röviddel ezelőtt egyezség jött létíc, -amely szerint Németország emeli roagyw paprikab oviitelét. E szerint a" Bárodalom veszi át Magyairország teljes paprikafelesilegét amely az Egyesült Államok, minit 'a magyar paprika fováisáir ója, kdkaipcsó'édása után eladatlan maradt volna. Egy 2 éves gyermek kiesett a szekérből Csernyik István 2 éves nyíregyházi Polgár-bokor 19. szám alatti 'lakos, "fedesanyjával szekeren jótt a városba. Egy hirtelen fordulónál a kisfiú anyja öléből kiese.t a földre, sülyos eériiiéseket sziemvedett. Beszámították a nyíregyházi Erzsébet-kórházba. A gyermek anyja ellen gondatlanság miatt eljárás indult A Székely Társaság ünnepi ülésén emlékezett elbnnyt elnökéről, Dzoni Jenőről A székelyek nevében Gábos Kálmán nagyhatású beszédben méltatta a magyar egységért faarcoló székely bajtars emiélét Szomlbaton este a KIOSz különtermében áhítatos érzés hozta össze a szabolcsi 'és nyíregyházi székelyek képvisele.'ét. A KIOSz nevllben S^ba József elnök fogadta az Egyesület tagjait. A m. kir. postát Kígyóásv Ist)ván m. kir. postafeóigyéő kép'vise.te. A hős székely testivéirek icgjobbjai az ádáz, nagy hidegben is e'jötek, hogv szívöket a szolidaritás melege hevítse. A dászüléist ímecsfiailvy Jenő a Jókai polgári iskola igazgatója, a Székely Egyesület tltkóira nyitotta meg. Kegyeiletes szavakkal idézte fel Uzonr Jenő alak ját.', amiint ott jáír ősá fődíjén, a sepsiszentgyörgyi ősi kollégium falad között a visszatérés ittasult örömével. Magyarsága nem veszhet el, az eszme örök életű, most is közötünk van és ha'ilg;itia szekedy hűséggel összesereglett híveit. A megnyitó után Gáibos Kálmán a homoktanyád iskola igazgató-tíníitója, a lelkes magyar hiivatástiud.utal áthatott székely mondott ilebiineselően szép ünnepi beszédet. Em ékezni jötüink, nem temetni, mert aki szeretetet hirdet, az él, mondotta beevzető szavaiban, majd a kövatkezökibenszólt Uzoni Jenőről: Az emlékezés kegyeletes óráj.ibam könyieiinket le.öiülvte, adjunk számot arról: ki volt ö és mit jeentett ezámunkra?... Vajúdó idők gyermekei vagyunk. Emberek: kétie kedök és bizaamaitlancu. Magyarom: vetélkedők és pártoskodók. Külön-kü'ön .talán, eszményien jószándékúak: •együtt azcnibain haimasítatkn magyar széthúzók ... S Uzoni Jenő vo t az, aki gcnpdúlkozás nétl ü oda dobta Kényelmét és nyugalmát, hogy a magyar egység nemzetmemtő gondolatának vezető harcosa legyen! Ml, székely-magyairclk is bámulva 'kérdezzük: honnan hozta ezt az erős. ezt a minden áldozatira kész, vihar álló lelket? S büszkén mutathatunk szék elv hazánkra: Erdély ad fia, Erdély küldte! Az a székey város szülte és nevelte, mely az ágyuöntő Gábor Áron hősi ölinduásának is szárnyakat adott: Sepsiszen gyöigy. S szinte termésizietes, Ihogy ez a becsű etes, önzetlen itiszitasaigiú mag var lélek a magvar posta szolgálatáoa állót. Hiszen alig van még intézménvünk, mely a magyar névre tobb erkölcsi fényt vetett volna, mint éppen a magyar posta! Hogy aztán Erdé'y városaiban teljesített szolgála'!® során hamarosan bekerült a kolozsvári postaigazgatósághoz, .aihol rendes ügyköre md ett a postamestervizsgáló-fa: zo fctiságn ak •is tagja volt: ez, — képességeit és munkás egyéblséíét ismerve, — ugyancsak ' természetes vófit. Le <?}»!.lemzőbb azonban meg nem alkuvó székelv voltáira, hogy hosszú ha.rcténi szo'gálát után az összeomlás idején Kolozsváron leszeretve: nem adta oda munkaerejét a megszálló rábióknaK: nem tel, eacüt és sokadmagával! kiutasítva, rászakadt a vagonilauás hontalan ezieavedése ... Fájt Uzoni székely szívének, hogyne fájt vo.r.a, — hogv „szertenézett s nem leié honiját a hazában" ... De legmélyebben sujto ía a szülőföld elvesztésének fájdalma: hqgy a trianoni béke-ircngy idegen .rablóknak íe;le oda vé.en .szerzett, ener-éves földünket, magyar pénzen épüilt gyönvörű városarjniíiait, virágzó fa ivóink vérbeli magyarjait, .bérces Ihiegye nk erdőit, bányái.', kincseit, történelmi nagyjaink megsz.emtelt emlékeit s boldog gyermekkorunk édes álmait! ... De fájt, nyugtalan ítlóan fá|jt, az, is, amit itt talált. Debreee"d postairazgatósági beosztása, majd nyiregyházt positafönöksége idején szór%"ánvosan is szomorú tüiretsént átta, hogv aikadnak Szatbo'c9 vezér ősi földjén is akadnak, erkölcsi vakságban szer.vedő.c, akiknek s-'a^ébe.-! a haza addig terjed, ameddig önző anva"i é-dek.eik h^ á-iH .nvú'n.'k s akik az új magyar honfoglalás jövőbe zengő áswdörgésé.re ijedten kainak — nem föllelkesüíő szívükhöz, hanem — meg-ázkóitatások repedéseitől' féltett zsebükhöz,... mert nekik ez, csak ez jiei'entetbe nyagxlt á'muk 'te ,j.essé"ét és nem a nem.:<si eszme betelie»ülése! Mindez fájt a magvarságáért kiüldözött széViely lé'ekmek. Épotn ezént ipostah :vata'd iöa.7|ttatói uvoV ségSen nvucalomiba vonulva-, egész munkaészségét a Maigya.r Egység, majd a É'et Páirtiiának sv~ilgái',alaiba állította. Innen hi-i-diette előrehaladott korban ds töretilen ié 1 ékké 1: Ha sok jó miaívar szirv eövhefonódva do/bbanna e'őrie. nem állana a mag var pokol minden kanuján ez a döbbenetes szó: késő! Mi lenne a magyar egységba 1 és a maigvair é'etbő' 1, ha csupán T.riancn rab ja,i í enném'- és r-p.m maiba kénveilmiin.k, kapzsi ösztönünk, emhrniás táirí?ada ;mi életünk. osztá'v-érdekéirt országT>uftí:ió klikkjeink aprócska cselédei?! Ez a Szétohmvi-íír>i)sú .ikímfivelt embenf> r)" és tüzes S7.é ,'é ,v-rrvi£jv\w ló'ek éfc-esztőn zúfíta lall'vó magvarok füiliélbe: .Mi lenne itt a magyar egy^g és a .magyar élet erejéből, ha T. agy n vomorúságunkban csak ogy kicsit jobban szeretve egvTmást, va* idlban testvérekként fognánk össze* magyarok? Ha éline a régi híres nemzeti áldozatkészség s ennek magja: a magyar életről a mindent ieworő: ez a je'len börtön éjén, súlyos kövein keresztül tanve, megta fái rá a célravezető utat miniden ma gyár 'tes.véri összefogásában s téliét, pompában kivirulna a megújhodáe kapujában, ahol a szabadító johb, jövő haijna 'i kön ősb en belép... S itt, a mi elárvuft kis székely fráirsafiái^unk. körében, éppen elnökké vállaszitása idején, profiéta-háttel s jövőbe látó lé!©' ke) hórdeb.e és -tanítót •ta nekünk: Megfoszthattak hazánk ezeréves rögétől, fö'dünk és munkánk sok-sok anvagi kinesétőK de eí r.'om v^neíilk ih"tűniket, meg nem csonkltha ják te'ikünk épségé^-! ts ha összes javunkból, földi kincsüisik bői kiifocigat-ának, — csak bízvahízó magyar lielkünk, é'ő és ha-'ó hí tür-ik maradna: eze! még visszasze* •rezhejüik minden jogos jussunkat, — vissza e.gyetlen míndenür.ík, -— tazámü ezeréves határait is? És ma, amlikor prófétaa jövotKlöilése jó résziben beteljesült amikor székely hazánk újra szabad és magyar s amikor drága szülővárosa újra 'vrssszai.ér't: kihűlt tetemét a saafcolcsii homok hűse tatkarja ^ . T.ráf g'kus sors, nvln-t miniden magy*w sors; de mi tudjuk: ez a nyirjjjyházi sár nem a fájda'om, nem *z elmúlás ihe've, hanem minidtnyájuúfe magvairságánaik orőfomráaa; a cseíek: vő hazasz<yetet szoli'emémeik Őröko oltára! Mert erre a 'hűséges magyairra is igaz, amit a költő a lefina^yobb magyas-fól zengett: ..Nem hal meg az, ki mtlMókna köttS Dús éLfce kincsét, ámbáir napja mií; S nel-iünk ke'J éreznünk legjobbafr hogy Uzoni Jenő nem hait m«jk Uzcni Jenő köztünk van és köatiiivfc marad! C;upán ,lerázván, ami benne földi, egv éltető eszmévé finomult," S ez az éltető eszme most te o t iií az elnöki széikben, Mert ez as éltető eszme: az elmul.haAatjan szere tet: a legtöbb, amit emíber adh.'t és. ember kaphat. És ennek a legtöbbnek, ennek az e'imiulhaíatbn saertr íetmek jegyében — a meölifju'ó oto szok szép szokását követve — minden jelen -levő szívéihez .fordulok és szólok: — Uzoni Jenő! Jeden ivanoe? Másodszor szólok: — Uzoni Jenő! Jeien vanae? S hairmadszoc- is sízófok: — Uzcni Jenő!... (Jelen!) A mélyen megható, emeSkeda» LEFHOVIIS ZS'GMOWD butprgyárl raktára Eossntli tér 7. sz. (Törvenytiék mellett.
