Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-24 / 19. szám

138. oldal. szabolcsi HTRUF (Trianon 22.) 1942 január 24 Kárpáthy Gitta és Varga Ronny t***™**>**"* szerepelnek esténként az mikösörwég Redvenc találkozóhelyén : 9 ' fo dH^I Res 4eoyei tér Éjjel 3 óráig njltva! — Gyureskó h fiatalság kedvence: Sarkad! Elem r cigányprímás és zen kara játszik. Biró József! Erdély művészete Bíró József a legkiválóbb fiatal magyar iműtör.'éinetírók egyike s miirJt Erdély művészi mu.tjána/C kutatója vált elismert szaktekintéllyé. A meg­azáJ.otu' üadél-yiben írta úttörő köny­vednek. cikkeinek egész sorát: várak, kastélyok, templomok monográfiáit, eldugott falvak ismeretlen, nagybe­csű jnűemlékeiít fedezi.e fel. Fáradha­tatlan huzigalommal kutatta a levél­tárakat, hogy Erd'űly magyar mu tjá» nak ismeretlen dokumentumait nap­fényre hozhassa. Munkásságát) a románok eCden­azenvvel figyelték s hevesen támad­ták, anirot a maigyaT nemzeti törekivé­aek együk erdélyi pionírját. E köwy­*rében ámmá-r ,gáto a ilairuul nyi atil<óz­hat ik meg 'tudomiáinyos mnukássága edigi eredményeiről Az „Erdély művészete" az első egyetemes erdé­lyi művészettörténet' s rendkívül nagy ItUdományos jelentőségű. Bíró Józiseif nem részetkutaitásokat nyújt e könyv.bea, ihanieni egyetemes és összefoglaló szempontokból ismerteti fes méiiatij-a Erdély művészeti m.ul't­ját. A magyar homfctgialástóil nap» jasnkig mutatja he a'z összes nagy európai korstílusok: a román stí'us, a gótika, a reneszánsz, a bairckk és a Idasszdcizmus erdélyi alkotásaiig. a művészetek miindetá ágazatában: a ragyogó stílussal megírt odailalkcn s százötvennél több gyönyörű képben megelevenednek az erdélyi várak, kastélyok, udvarházaik, nagy kated­rá'isok és falusi temipjcimocskáik, a szobrok, a képek s az ipanművészetii remekek: a „nagy .művészet" ai'üo á­sad éppen úgv, mint a népi eredetű művészet^ 'Produktumok. JBíró józsefet munkájában ugyanaz « tárgyiajosság jellemzi, mint a mo­dern magyar 'tudomány kimagasló mes ereit: nemcsak a magyarságmű­alkotásait figyeld, hanem a szász és a román vonatkozású műemlékeket is: ez utóbbiakat azonban beható bírá­iattal i ile d s nem enged' műll ettük e­haiványulni a magyar r.ép művészet­Vásároljon ENÁVER GYULA uj cipöíízletébeü Bencs Lá-z'ó tér 2 sz. Márkás kftünö Biinöségü női, férfi és gyermekcipők nagy raktára. — M gérkeztek a« egységes cipők. — teremtő erejének felsőbbrendű sze­rejéit. Éppen ebben rejlik művének nemzeti je entősége. Bíró József maga is h'angsú'lyozza művűban. a főszempontot, amely a könyv megírásánál vezette: célja, hogy az anyaország közönsége miinél közelebbről és miinél behatóbban is* merje meg Erdély szelemii alkatá­nak oíy fontos tényezőjét is, minit éo irörténetliménck tanult, •művésze'td emlékeit. .Kö:.iyve íey nemcsak tudományos szomj pontjából nagyébtoékű, hanem a nagy nemzőid töreki véseket is szol­gád ja s ameliett vonzó, fényes stílus­sá.! megírt él'tvezetes olvasmány: a szerzőt éppen magasrendű, iiricda'mi­ioéinyű eoadása emeld ki a tudomá­nyos kutatók sorából. Irodai munkára íérii tisztviselőt íelvesz: Fonciere Általános Biztosító Intézet l^tZ Egy nyíregyházi banktiszívije ő felcsege Tisza relikviákat ajándékozott a debreceni gyűjtemény számára A debreceni m. kir. Tdsza István Tudományegyetem tanácsa ellha.á­rozita, hogy nagy (névadójának nem­csak szel!ami .hagyatékéit adja to­vább a felnövekedő ifjúságnak, ha­nem emberi érékének minden em.é­kót igyekszik megszervezni. Az egyetem nomrég Tisza-emlékmúzeu­mot rendezet, be. A múzeum most öt értékes darab­bal gyarapodott, amennyiben öt da­rab eredeti Tisza-levél került a bir­Itökáiba. A leveleket Tisza István' id. SzScs Sándoiihoz, Vízakna vo'it polgármes­teréhez imbézte 1887 tavaszán s ezek­ben a váilasztói között való megjele­néséiről i.ár gya.lt. A leve'eket Szőcs Sándor unokája', zilahi Szőcs Margót, Kálmán Sápdor nyíregyházi banktisztviselő fe'ie}ség-e­jiuti atta*el a Tisza István tudtemény­egye.'em rektorához. A Tisza*!ievede­iket a család megbízásából dr. Len­gyel Imre tainár a napokban nyújítot­ta át dr. Kállay Kálmán .rektornak, aki me'ieglhian'iú tevéiben fejezte ki az adakozó előtt az egyelem há'ájélt. á nynlak és foglyok orvadászatát szigorúan ellenőrzik A nagy havazás miatt a "szegiédy nyulak és fogl yok nem taláilnak kel­lő táplálékot, így azután 'bemerész­kednek a itanyaudvarokra és a széna, meg a szalmakazlakat dézsmálják. Ezt a körülmény.', min.t morudjáí, többen •arra használják fel, hogy tőrt vetr.ek a vadaknak és hurokkal igyekszenek megfogni a nyulakat, meg foglyokat. Több esetet már be is jelenteitek a hatóságnál!. Most a vadásztársaságok külön megfigyelő őröket á&Iítob.ak fel, de egyúttal iköte'ességszerűen maga a csendőrség is fokozott fi* gyelemimel kíséri ezt a d o-lgot. Fd­gyalimeziteiti telhát a hatóság a közön­séget, hogy az orvvadászásn'ak rend­kívül súlyos következményed lehet­nek, márpedig, ha valaki nyulait, vagy fogilyot hurokkal fog, vagy el­Uj sütőüzem 1 ertesitem az igen tiszteit közönséget, hogy Közép ntca 41. alatt sütőüzememet megnyiiottam. SsiTes támogatást *é r KOSZtíll SUíÚM sütőmester. ejt, azt orwadászataak tekdnitiik. — Különíben a 'vadásztársaságok gon­doskodtak arról is, hogy a nagy ha­vazások idejére a vadállomány meg­felelő élelemhez tudjon hozzájui.ni', hogy viszont kentekben, gyümölcsö­sökben a fa megrágásával senkinek kárt ne okozzon. Kóbor cigányok hozzák a kiütéses tífuszt Tiszaföldiváron megállapították a kiütéses tífusz felilép ét, mégpedig a olgán ynegyed'ben. Tekintettel 'Wra, hogy ez a betegség nagyon könnyen fertőz, tehát könnyen ;erjed és ame* lett iöen veszed'edmes, mert sok eset­ben haíáilozássa" végződik, már a ha­tóságok megtették az óvüntézkedé­sefoet 'és a kóbo:cigányok elilend óva­kodálsra intették a szomszédokat éa. Egiyúlitail jdlentések kaipcBáo mosá a beiügyminiszttérium bocsá.ott ki körre; de eteí, arnedy (hozzánk is meg­énlcezett A belü^iniijrxsztier szigoré utasítást ad a városoknak, hogy kí sérj'ék figyeleimmel a messze v(kt& ke i-'ő' érkező u'asokat, különöse® aziokat, akik a felszábaciu't Erdély bői. vagy a Káinr>áita!jiái:ó' jönmek, — esetleg a határokén túli terüebckrőíl. Je'zi a irenidct!et, hogy a f'eklkl li'fusaal. rendesen a -rubatotű terijesztí, teheí a fertőtlení és a i'egelső felbéitiele aav. r.ak, ihogy a betegség él ne terjedje®. Előír ja a ibűlnigyminisztetr, hogy oh bői a szcimiTX>nfiból a kőbőreigányo kat kell a legszigorúbb edtenőzés aM venni, őket fertő.'er.átem, megnyárat mi, főként pedig arra ügyeúni, hog^ azokban, a negyedekben, ameáyektííi fentőzötitnek taiái'nek, szd^orúan, háns rólrthá'zra jáqva ihaíjitsák 'v&gre a tor­'töblienítést. — A textílnagykereskedelem » kettős jogosítványok megszüntetéséi kívánja. A Ma@y.ar Vidéki Sajtöík*­dósdtó .budapesti jeHantése szeríirt « keresztény textd 'n a^yke reak odelooi 'körében erős mozgalom 'indult meft az ú. n. ket.iő® jogosiít7ványoik meg­szüntetésére, ment fonáos érdek ekei sért, hogy egyes textigyárak a 'bár tokiulkiban llevő iliexitiiniagykteceskedoí! jogösíbvány alapján: elsősorban a e» ját kezielésükbecii Jevő, vagy érdek­ikorüklbe tartozó textükereskedése­ket igyiekfeznek áruival ellátni, meri így a- nagykereskedői haszonkulcs a zsetbiikibein marad. Kifogás táirgyái 1 képezi azoknak a textilkereskedőlk:­nek az üzleti tevékenysége is, akit kiskeresJkdeőí jogosítvánnyad is reo delik eznek és mindkét üzíetágba* egyszerre fejtenek ki tevékenységlat' s így úgy a nagyekareskedőd, iminit fc kiskereskedői hasznot a maguk ré­szére könyvelik el annál is inkábin mert elsősorban a saját kiskereske­désüket látják el áruval. Illetékes <té> nyiazők komedvan foglalkoznak azzal hogy imlképpen diehetnek a felmerüli' jogos panaszokat gyorsan és haLéiSocr •nyiain megszüntetni. iczák mmmki flzlete Városháza épü'et. Telefon 906. Fegyver és lőszer. — Rádió laboratórium Megérkeztek a legújabb Philips rádiók. Villamossági cikkek, villanyégök. Oraníofon és lemerít, Kerékpárok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom