Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-29 / 296. szám

SZÁBoixsi miuIAF (Trianon 22.) 1941 december 29. --^^finnmiMMWMHiMS Az eddigi évek sikerét is SZILVESZTER-EST a leiül mnlja az idei nagy Kiskorona Étteremben Remek szilveszteri vacsorák. — Káposzta és korhelyleves. — REGGELIG NYITVA A vidám hangulatról Ondy Gyula énekas priaás és zenekara gondolkodik. Sfngapur iSangapurt az angolok csak a világ­háború rutám építeititák ki hatralmias tengeri erődítméninyé. A brit parla­menit 1923. májius 10-ém 200 imiliTiö márka összeget szavazott meg énre a célba. A hely ilyen erődinek rendkí­vüli alkalmas. Singapur 43 km bosszú és 22.5 km. széles sziget, amelyet csupán ia Duna szélességiének meg­felelő teniegnnész választ el a száraz? földitől. A Mailaij-félsziget déli csücs­kéénél, a mallaikkaá út 'bejáratánál fek­szik. amely az Indiai és a Csendes Oceámt összeköti Az Indiai Óceánról kelet felé liindluló, hajók legnagyobb része itt bálád keresztüli. Singapur éppen ezért már ősidők óltH fontos, kereskedelmi kiikötő. amelynek for­galmát csak magy vlíáigkikötő'-: múl­ják felül. lAímíg Anglia tengeri világuralmát Japán és atz Egyesült ÁJllafnok nem veszélyeztették, nem mutatkozott szükségesnek Singapuir megerősíté­se. 1923 Jban történt kiépítését a fő­eleim diktálta. Parti erődje gipanlti* kus. Parti ütegei^ amelyek között töbjb 18 ra Ihiosszú esövű 45 om-es 'órást tailiálunik, legnagyobbrésiZt si­ineken szailadniaik. Az angolok annak­idején tölbb kis faluit megszüntettek, ihogy az ágyúknak lőteret biztosítsa­nak. A szigeten ezenkívül találunk légiikikötőkét ,repüiátáiborokiaí, ten­geralattjáró-állomásokat, kaszá rnyá­kát, (hadii|ainyagrakitiáiriaikait, boimiba­/biztos peitroleumitankókiat és óriási mennyiségű ivóvízkészletet, Singa­pumnak (hatiailmais s|záraizfold!i doikk­jia mélletit a -viliág legnagyobb úszó­dőkkja. Egészben véve Simgaipur ak­kora kikötővel rendelkezik, hogy a világ összes hadiflottájának elegendő helyet tudnia bizosítani. Végeredményben milyen szerepét játszik ez a (várszerű építmány a nagy ikéetii kűzidelamlben? A hájbrú története éppen legutóbb bebizonyít toitta. hogy nincs bevehetetlen vár. Sir Jaira Haimilton generális az alnigol katonai folyióilraltibain, z „United Ser­vices Review"-be.n inéhiány évvel ze­élőbt azon véleményéinek adott kife­jezést, hogy erős megszálllósereggel tulajdonképpen Sim|gapur is bevehe­tő. Ezzel kapcsolatban arira emlékez­tetett, hogy a japánok egy évtized ailaitt kétszer törték meg Piort-Arthur erős hadikikötő eUenállásált. A jatpá­nok számára nagy előnytt jelent, hogy Singapurral .kapesolaltbaini .első­rendű értesüilésekikal rendelkezniek és a lakosság háromnegyed résziét aingoleLjenies kínaiak lálkottják. Két imbír megíagyott IKiiss István 45 éves, .polgári lakos, koldus, karácsony másodnapján éj­jel megfagyott. Á szerencsétlen ems Ibe.r éjszialkiai' szállására egy üres ser­tés ólba húzódott be és ott megfa­gyott. Reggé! höltantaiáiltiak rá. Dr. Ojlhieltyá Miklós körorvos meg­vizsgálta a hullát iés kétségtelenül megállapította, ho:gy a szerencsétlen embert ifiaigyiháláí érte. A nyíregy­há.zi kir. ügyészség — tekintettél air­/ra, hogy bűncselekmény esste nem 'forog íenin — a temetési engedélyt megadta. A másik fagyhalál áldozata Dáivid Sándor 66 éves, pátrOhai lakos, akit az országúton ért a hirtelen bekö­szöntött SZÍ Ibériai hideg. A szeren­csétlen ember az útszélen lepihent, elaludt és állmában ér'tie a halál. Vao-e il számára 1101 MWII«JMIJ|.MIIimjllLJiyiJJH HWI MEW? kedvesebb ÚJÉVI ajándék mint egy tér 7, TelefonbejelenSés: t-32. számon fittt tm ann-féle daiier Kék község történelmi földrajza Dr. Myárády Mihály kőayvs a Besseiyai Társaság kiadváayaibaa A Blassenyei Társaság kiadványai­nak ötödik száma allatot -jelent meg dir. Nyáirádly Mühtál'y kék! földbirto­kos könyve, Kék község történelmi (földrajza. Ha semmi másra sem len­iniének ifigyelemmel csak arra, hogy valaki, iáik! szereti aizt a főidet, amié* ilyen él, érdeklődik is a föld iránt, imáinis dliisineréssel szólhatnánk áriról, Iha annak a földnek u törtiéiniellimélvél ifoiglalktoizik. Dr. N.yárády Mihály atomiban 'niamicsak hogy szereti a Ifiöl­det s nemcsak ez vezette arra ia tol­lát, hogy ériről a földről írjon, hanem a komolly tudós búvárkodásával fo­gott hozzá kölnyve megírásához s amit adott, bírálatot váró és bírála­tot álló érték is. 'Könyvéinek széljegyzetei is élánui­ják, Ihogy mennyire komoly értéket képviseli' könyve. Nemi úri passzió, hantom a lélek hiaíj'tötta arra, hogy feltárja Kék község történne Imii föld­rajjizát aizokniak az adatoknak a se­gítségével, amelyek akár a 'vármegyei levtítárlban, akár aiz országos levél­tárban, vagy egyes szabolcsi csalás dóik JevélltáMiilbialni fellelhetők. lAmiikor könyvéire a szakamlbeiék és a művet .nagyközönség fiigvelmét felhívjuk, rövid áomiertetőt adunk n könyv tártalmáról. A könyv /hat fejezetben, 72 lapon j Hoffher—Sachrantz—-Clayton—Shutleworth Rt. | mezőgazdasági gépeinek körzeti képvis elete. ­; Mindenféle gépek eredeti gyári árakon. j S ÍPOS Testvérek vashcresfcedés c 1 ^Hytregfháaa, Va; Adám utca 2. szám. Telefoasaám: 352. j 'foglalllkozik Kék .község történelmi iföldirHíjzáivaü Iigyeksizik megbatánoiz­ni, hogy a község neve hogyan: ke­i'letkezihetett. Ebben a kérdésiben inem elágszik meg a népi magya.ráiza­tokkál, hanieim etimologaiailag igyek­szik a ihielyes magyarázatot megadni. A második fejezet a község fekvé­sét, határait és területét határozza meg a llegaprób'b részietekig menő pontossággal. Köniyiviéinlek harmadi/k fejezete a község egyes részeinek, helyneveit magyarázna. Eoglallkozik az őseinek tekiinibhető .ubcanieivekkel lés uteairé­szeikkel, a kékri „begyek"-kel, a.z egyé'b száraz jeillliegiű (hellyek, dűlők, SíZ'ölŐk, mezők, legelők,, szárazszige­tak, szigetkaszálióiki, egresiek, gyepek, gazok, rétek, láipok, nádasok, forrás sok, erek, .folyások, kátyúk, tócsáik, tavak, vizi utaki, útiak, ikülönllegies hd.yiek, híres hiailásztanyák nevének eredetével, helyrajzi 'leírásával, majd áttér a vízmentiesítés által keletkezett új helyneveik ismertetéséire s a más úton keletkezett helynevekre. Különös gondossággal ír ja lile a község településének történetét. Két évnek, 1795-<nieik iéis 1820-eak adólfi­zetői számláiról statisztikát is közöl, imajd a község lakosainak alllakullá­sát is ibemutatja több év adataii kap­csán. Külön fejezetben^ foglailkozik a köziség toe)llk!esítésléjvel , és a község birtoklásával. A birtokosok közül ímegemlliíti a régii 'földesurakat, lamint a XIII. sz. közepétől adatok vannak erre Vonatkoizóalni, feltünteti az úr­béres birtokosokat, a tagosítás utáinii birtokáiHlapoitot és ia jélenlegi hely­zetet. Emlékezzünk 1914 DECEMBER 29. Ezeti a napon a volt .esztergomi 26. közös gyialogez.redbeli Farkas Tódor zászlós a Nida folyó menti Gzar­ków-nál, amidőn az oroszok a szom­szádos ezrednél betörtek és ennek következtében az ezrednél vakrémüs íet keletkezett, megmentette a Ihdly­zetet. A viisszaivoiniüláS hírének elleniére a 72. gyalogezreddel határos sízárny­s.zaikaszávial hősiesen kitartott és így megakadállyoztia azt-, hogy a vakné­mület ezredére áttanjed'jen. Még ak j kor is tartotta aiz á'lilást, amikor ve­szedelmes oldailtüzet kapott, sőt be­várta. a szuronytáimadást is. amely­ben megsebesült. Ezért a fegyvertényért Farkas zászlós az arainv vitézségi érmet kapta. n rmr—n—mn 'newii ­London nyersanyag­gondjai A svájci sajtó Londoniból érkező jieíenltéisieii arról a naigy visszahatás­ról számolnak be, .amelyet a távolke­feti ellenségeskedés kitöréisie óta Nagybritaniniia ihiaidíilipari ínyersanyaig és élelmiszer elllátásla tarén tapasztal­hatunk. A lliapok ímegálfaipitják, hoigiy Antgliia nyieinsiainyaigterületiei a távol­keíeti háború kitörésévél első alka­vo .mim.ail kerülitek hadi cselekmények centrumába. Mallatfa, Holiand-ilnldia és Ceylon szollgáltiatta a bermésizeties kaucsuk majdniam 95 százalékát — Ezen területeik és ,Brit-India a iviiíág teaszükségiletét 80 százalékban fe= idézték. A villáig .airaniterrnellésének kétih'ainmad részét Mail aj a," Htll.laind­Inldia éis Ahaiiföld adta, míg Délkiínia vd.ífr'amct és ain'tiimoint száliítobt. A Japántól terülteteken ezenkívül fű­szereket, rizst, oukrob, dlaljat és ki­.nriint nyertek. A konifliik'tus miatt az említett területékiről USA-ba irányu­ló baijófoirigiaijoim naigyrészt megSz^­fcadt. ' m c N D X f­•< co S o o Kék kirakat Minden a régi maradt, csak a helv változott! FEUER MIKSA MOI ES URI DIVATÜZLETE Korona sóresarnokával szemb&B. Kék kirabol

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom