Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-27 / 295. szám

Ara 16 tillér Nyiregyháza, 1941. december 27. O 7 t Szombat (Trianon 22.) IX. évfolyam 295 <2593.) «zám YÍRiriDÉK MIRIAP ^POLITIKAI NAPILAP* Előfiaetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre ÍM E. A nemzeti egység fiiitTallása Aibtoan az ür.roepi óráfban, amikor a magyar törvényhozás Felsőháza e-,1 lfoc]a|ita a -DéCKridélk vissziaicsaltoiláisiá­ról szóió töi'vényja vaslutot, Bárdlossy László iminásjjteíreűnöik áíramibölcseies ti igazságcktóll súlyds beszédben tiefcfe hitet újból és isiml ételien a .raamizieti egyjSéigmie.llebt. E'imondotta, hogy a nemzetek életében nincsenek véliet­Jeinieki, a történeleim nem események és talapotok holt egymásutánijai, ha­nem folytonos és szakiaidiatílian küzde­lem a weimzet lényánieik, hivatásának és küldet éséinek imei£|vialósításáért. — iKöltíői ha sco lattal iéÖve aizt macndoittai a minisztereiliniök, hogy :a- nieimziet olyiai.% miint ia Myló, amely hol imiore­dek sziúilák között tör magáinak utat, fcoüt ibdidio^, tenmiékeny, danoló p.airtck között terül szét. De — lejtette ki tojváfeb gondolat­menetét Bátrdiossy László — lhii)b>a volm/a azt gondolni, hogy ez az éCet­szemléet fatalizmus, hogy tehát a, nemzetnek tiétllenfül kellene váirini és nézini, merre ragadják az események hull'áimai. Nem így vam. A nemzet élete — mondotta — iglcimis fe&ei'los­ségltdijes küzidalemi, maöndnig megújuló Üiendület valami magasabb, valami jobb, valami igazabb felé. Az a nem­zet, amely mam így éli, nem is ér= demlli meg ezt a nevet. Küzdlená, eredményeket eléinni, szét-, eső, sőt széthúzó eiriőkkiell lehetetlen­ség. Különösen bűn is taz erők egye­sítéséről nem gondoskodni veszedel­mek esetén. Ezt a bűnt követték ell a nemzetek — velünk egyetemben — 1918-ban. Vétettek az ell,len a legfőbb (painai.:tcs elén, hogy a veszély, a meg­próbáltatás ipi ;!l!ana,téban mindenek* előtt a nemzet egységét kell meg­őrzrlini. Húsz esztendeig vezekeljünk azért, ímert ezt a 'bűnit elkövettük. — Okulnunk kéül belőle a jövőre ,nié:z­.vé. Miért százszor j'aj annak a törté­meáem itéűősizéke előtt, aki jobban gyiüllöü .politikai elienifeíét, mint amennyire szereti haziáiját. A klasszikus áflamlbölcsélőnek ezt a tételét 'jutatta eszünkbe Báirdossy .Lászilór.iak a nemzeti egységről kifej­tett hitvaiDlálsa. Azt, hogy nekünk itt ezarn az ősi föüdiöink amelylet Triiainon­ban felidaralbcUtak :és amelynek ims már negyedik darabja tár vissza, nem szabad úgy élnünk, minit az er­dők vadljaiiv aimelyektt csak a zor­don 'M kényszere tereli egy Palikára, a gondtalan nyár azonban ismét szét­szór. Mi ezt a ifélnivűzést nem enged­hetjük meg magunknak soha, külö­hösen pedig mia, amikor, ha nem is étijük a izord telet, de oem dicseked­hetünk gcmdltalan életet nyújtó örök myálnra'l sam. Körülöttünk ég >a villáig, készül az új Európa, amé vnek ikőr­vonailai immár ki is bontakoznak. Ezért áinit ai minis zterelliniök ama, hogy nekünk dblben a világvihárbain össze kell tairtanunk meg keli fog­nunk egymás kezét a tainsiada'imiil osz* tályokon Aronen és túl és inemcsiak mondanunk, hanem éreznünk és tet­tell megvallősítanunk kell azt, hogy jóban- és rosszban egymásra utalt testvérek vagyunk, össze íkellll ifog­numdq. mert Oiz ú(j Európában csiak ongkong kapitulált A japán császári főhadiszállás je­lenti. Hongkong tegnapelőtt 17 óra 30 perckor kapitulált a japán csapa­tok előtt. A japán megbízottak az angol megbízottakkal egy szállóban megbeszélést tartottak a fegyverleté­tel feltételeiről. A japánok három pontban terjesztették elő feltételei­ket. Ezek között szerepel, hogy a fontos pentok védelmére japán had­erőt helyeznek el. Japán teljes bizto­sítékot követel a japán haderő sérs tétlenségére, az angolok biztosítékot nyújtanak arra, hogy a japánokat semmiféle incidens sem éri sem a katonai, sem a polgári lakosság ré­széről. Hongkong elfoglalása nagyjelentő­ségű nemcsak az angol-szász hatal­makkal vívott háború tekintetében, hanem a japán-kínai háború további folytatására is. A kínaiak két úton át kaptak hadianyagot Angliától és Amerikától. Az egyik út Hongkon­gon, a másik Burmán át vezetett. De míg Burmán át csak félmilliárd font­nyi hadianyagot szállítottak Kínának, a Hongkongon át való szállítás értés ket és fél milliárd volt. Most ez az útvonal teljesen elveszett a kínaiak részére. Súlyossá vált azonban a burmai úton való szállítás lehetősége is, mert a japánok állandó tűz alatt tudják tartani a burmai utat. Honkkong elfoglalása mellett nagy jelentőségű a japánok többi hadmű­velete is. A Fülöp-szigetek elleni tá­madás fokozódó erővel folyik. Lu­zon fővárosa, Manilla ellen öt oldal­ról indítottak támadást a japánok. A hongkongi angol és kínai helye őrséget teljesen lefegyverezték. Az erőd kikötőjében egy ágyúnaszádot és 6 torpedórombolót elsüllyesztet­tek. Huszonnégy kereskedelmi hajó a japánok kezére került. (MTI.) Hongkongban a megszálló japán és az angol bizottság között megin­dult a tárgyalás a lefegyverezés vég­rehajtására, valamint a városnak ivóvízzel való elátlására. Különösen ezt ez utóbbi kérdést akarják sürgő­sen megoldani, mert a vízművek az ostrom alatt nagy károsodást szen­vedtek. Vang-Csing-Vey, a kínai nemzeti kormány elnöke Hongkong elfogla® lása alkalmával üdvözlő táviratét in­tézett a japán főparancsnoksághoz. (MTI.) A lapán császár üzenete a törvényhozáshoz A japán országgyűlést összehív­ták. A császár üzenetet küldött aiz országgyűlés ifiellsőházálhloz 'és képvi­selőházához Üzenetében hangsúlyoz­ta, hogy az expedíciós hadsereg győ­zelmesért, halad élőre kitűzött célja felié. A győzelmek álltla bent és kint ás emelkedett a japán nép tekintélye. A tielljes győzelmet csak a nemzietd egység teremtheti meg. Arra kéri ezért a törvényhozólkat, hogy Japán­nak e'bben a magy harcában 'legyenek segítségére az egység megteremtése által. (MTI.) Száz évig uralkodott Anglia Honkongban Hongkong kapitulálciója önkénte­lenül ás ráirányítja a figye'met .Angs llia gyammatpolitlkáijára. Érdekes for­dulata a sorsnak, hogy Anglia éppen 100 esztendeig tartotta uralma a'iatt Hongkongot. A magyfcntossá|g|ú ki­kötővárost 1841-ban szállta meg. —< Akkor csak 83 mlégyzetkiliamétaitnyi területet Vett a birtokába, röviddel ezután, azonban megszállta a környe­ző partvidékeket és a szigeteket, úgy hogy a birtokát az eredetinek tízszeresére nciviellite. Hongkong elvesztése teljesen felbo­rítja. Angliának és Amerikának a Cseindies-Oceámra kiterjesztett hatafl 1­mi politikáját. Ennek a Ihlatailomnak három pillére volt: A Fülöp szigeteki Hongkong és 'Singapure. Hongkong már elesett, a másik két támaszpont eleste pedig otövld időn belül ,válr« ható. Tokióból jelentik. A jaipán csapa­tok Bcnneo • északi Tésizén. partra szál­lottak. A 'partraszállás helye Sara­wak tartományiban) ivain. Ez a tarto­mány körülbelüli olyan, területű, minit a mai Csonka-Magyarországi (MTI.) A török sajtó Bigy óvatos­sággal ir a hadihelyzetről A francia hírszolgálati iroda hely­zetképet közöl Törökországról. Két nap óta a törlők saijtó még nagyobb óvatosságot mutat, mint eddig. Egyik egész és erős nemzeteknek 1 lesz helye. |Az öröm óráiban is gondolnunk kei arra, hogy sűlyioS kötelességek telj,csillése előtt állhatunk bármely nilllaroatibam. Az a gyűlölködő politi­ka, amely rnagyiair iés magyar között miiinden összekötő hidat feléget és a nemes ellenfélből 1 szikrázó tekintetű, kése niyiefét szorongatói ugrásra kész ölileniséget .formál, .valóságos sírásó munkát végez, de legalább is hason­ló a szóhoz, .amely a költő szerint a legerősebb tölgy 7 gyökereit is megőrli. A miniszterelnöknek a nemzeti egység mellett tett szép iés magasan szárnyaló hi'tvaiHása Advent hetében hangzottak, az Isteni Igazság eljöve­telének naöv keresztény ünnepe előtt. A Felsőház zajos tapssal fo­gadta ezt a hitvallást, amely bizo­nyára visszhangot keltett az isteni iK.is ded születésének ünnepére készülő százezrak illalkébeini Kell ,is, hogy keltsen. iMart a magyara a történelem bizonysága szerint igazán erős imiiinJ dig csak akkor volt, amikor ezt az erőt ai inemzeti egységből tudta me­ríteni. örizizük tehát .ezt az egyetlen' olyan össziaforrást, amely egyedül a miénk lés amellyinek bőséöét, vagy szűkösségét mindenkor mi magunk szabályozhatjuk. fúl résziéire sam mutatnak sem ro­kcuszianivet, se ellleínszerwet, amikor a hálbonus helyzetről van szól. Hogy a lapok' meninyiTe meg ,akarják őriz* ni tuijes sornllegességiüket, az jélam­zi a leg(jicihban, hogy egyes laipOk máir vezéreiuket síim közöllneK. A ír-anioia hírszolllgálati iroda /je­ffm'téEie szerrlint a török saijtó ifiegyell­mezettsélgie nem lehet pusztáin a Vté- ' üet'en iművie. A kormány a memzet­közii helyzetre való tekintettel a dön­tés ellőtt .nem akar álllást íoglailni. Bár nem hozható összefüggésbe az eseményekkel:, mégis jelíe rnzőnek tartják a helyzetre azt, íhogy a tlö-i rök sajtó legnagyobb részének iöz az áüíáisifcigllailiása 24 órával a-z utáni a lá­togatás után következett be, amelyet Papán nagykö/vet tett a török köz­társasági elnöknél Papéi cáfolja a katonai elő szilietekről szóló híreket A Nationlal Zeitung közüli Papéin ankarai nla^vk/övetniek azt a. nyilat-' kozatát, amellyet a török köztáirsasá­gi elrJöikinél tett láítogatása' utálni el­terjedt hírekre adott. Pappen ikijelentette, hogy Német­országnak Törökországglaí, imónt b'a,­ráti áüliaimmial aziembein semimilfálle ka» tenai céljai sincsenek. A Bulgáriába érkező német .katonák a kelleti harc­térről odaszállított sebesültek. Ha­sonlóképp an allaptailamok a IbuÜgár kaltcniai megmozdfulásiról szóló hí­rek is. (MTI.) fflanillát nyílt városnak nyíl vánitották az amerikaiak A Csendes-oeeálni háborúról a kö­'v.etkező újahb jelentések érkeztek: A japán csaipatok a Fülöp-szige­tekhez tartozó Liuzfonsszrlgetén még ujabb keit helyien szálltak partra. — Amerikai részről' ia jiaipán csapatokat szállító hajók számát százra teszik. Az amerikaiak Maniillát nyil'váinios városr.ük jielenitették ki. A Füllöp­szi'getek kcirmányzója családjával! együtt efcgytai Manilát. A Német Német Távirati Iroda jelenti. M'anilililáinak myiillt várossá tör­tént nyilvánítása nagy íeilháborodást keltett a sziget kínai lakossága köré­ben. Máinilililát ugyanis az amerikaiak csak egyoldialullag jelentették ki.nyiilt városnak, anélkül, hogy ezt a tényt előzetesen közötték voilina a japán ül aidlvezie tőséggel. Manilllúnak ii yeti módon valló nyiftt várossá nyiillváiná­tása, csak ürügyül szolgál arra, hogy aiz amerikai esiapatok.at kávonháissáik a városiból, a város azonban kínai és •más nemzetiségű iPakosságával sor­sára hagyják. Az amerikai helyőrség és páncél'os aJakulliaitok már eUiaigyták Mair.tíűált. A lakosság eblb'ől is felismerte azt a tényt, hogy milyien gyönge az ame­rifcaii védelem az eglésiz Csendes* óceáni szigetvillaiglban. Bár a sajtóceinzura igen szigorú, az elégeletlienséget mlégsam tudták lainyammi. Különösen «z kel'tett fel­háborodást, hogy Quesoin eínök a család jávai együtt motorcsónakon ismeretlen helyre távozott s a várost sorsára ihagyta. (MTI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom