Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-24 / 294. szám

(Trianon 22.) 1941 december 31. _ NYIKTO)ÉK ^ SZABOLCSI HIRLAP 1 ZA boi c «i Kiftpy mr -- mmmmm panaszok örvénye, hegy jobb itt nekem, megőriznem lelkiem bárso­nyos •frisseségét! Jobb felkészülni a miagaim 'harcára, jclblb a magiunk Hétét ép-iigleni, még ha egyelőre k-önyv­kártyai várból is), dé tegyük! Mert ugyan mennyiivei tölbb a tétlenség le­húzó lápja, '.feneketlen mocsara? Mennyivel jobb a bajok, ia gondok a, -mánit versek s regények szekerén menni Kedvesem s az leiljö­.vendő élet, a sors váttflialtó csapásai, küzdelmei felié?... ,,..jMiert_. ne fél­jetek! Csak Én vagyok! Béke vele­tek!..." —,És az, aki miegalálta köny­vein keresztül jutva ön m agá t, boldogan mondhatja velem együtt: végire, /hazaérkeztem! .A mi munkánk lEzzel a címmel írt cikket Bertalan Kálmán országgyűlési képviselő az evangélikus KIE országos laipjában, az Evaingélikus Ifjúságban. Enmekaz újságnak legutóbbi számát teljesen a nyíregyházi, KIE szerkesztette meg Igen érdekes riportok, érteke­zések és cikkek számolnak be .Nyír­egyházáról, a nyíregyházi KlE mun­káról és városunk országos értéked­ről. Solymár Járuos lelkész Nytínegy­háza 'evangélikus kiépeslapjált raj­zolja ímeg színesen és elevenen-. Kiss János taniitó a tanyai konferenciáiról nyújt szemléletes képet. Nyíregy­házát Oienes István műszaki raj­zdló cikke varázsolja az oilvaiső elé. ö rajzolta meg a lap bori .tó lapjára a 150 éves evangéliikius templomot leg­újabb fanmáij ábara az új körlépcsö­ve J. Benczúr Sándor KIE tag az ifjú* sági ház életét mui.atja be. Erős Sán­dor gödöllői lelkész a beszédes múltról emlékezik. A lapban Gőcze Zolltán tanító több ériékes költemé­nye olvasható. Az Evangélikus -Ifjú­ság ivégül szócsöve Nyíregyháza or­szágos értékeinek. Előadások a K/É-ben. Az Evangélikus KIE rendszeres prograimim szerint végzi munkáját. Az elmúlt thónapban bibliatanul­málny/ii vezetett: Sólyi Géza s. lel­kész, Máczay Lajos, Rezessy Zoltán valllástanár, Koposó János hitoktató­lefcész, Chován Sándor püspöki tit­kár. A íeániyok keddi (bilbliaóráját dr. Paliltz Rózsai, Molnár Rózsa ta­nár, Solymár János ilelkész, iB'odlnár Hona a leáinycsopor elnöke, a fiúk szombat esti bibliaóráját Túróczy Zoltán püspök, Tarján Dezső köri főjegyző, Kiss Zoltán tanító, SalUay Pál KIEstag tarották meg. A szerda délutáni önképzőkörön Kiss Jánios tianító (marxizmusról, Garamvöügyn V. György a kereskedő alkalmazot­tai és megbízottadi címen.. Tarján Béla lelkész a Sdhimaikaldeni cikkek­ről -tartotit előadásit. Az. összefogJaCió heti hírszolgálatot 'Nagy István, körn pénztáros tlartottta. Mindem péntek estte Mélykúti Ernő tanár vezette az ingyenes német nyelvtanfolyamot. I Minden hétfőn és csütörtökön- Kre­esák László karnagy Itairtott ének- és zeneórát. A serdülő csoport vasár­nap délutáni ösziejöveteMttt Soltész István tanító, Sólyi Géza s. kük ész, 'Bodnár Ilona és Kiss János tanító ártották meg. A tanyai cscpcrto-kiben a következő címeken hamgzotlttak el népművelési előadások: A liisiztellá­tás és gaibonarendelet, az orosz kom­munizmus, népbeteségek, irányított gazdáik ódás, összefoglaló hírszolgá­lat. KIE a szegényekért... A szegények karácsonyi felsege­lyezése céljából a KIE tagjai, műso­ros előadásokkal keresik fel a 'tanyá­kat. Nagy igyekezettel és sok szeres tettel készítették élő a hűséges KlE -tagok ezeket az alkalmakat. Téli tábor. A Tozsrétii szőlőben négy naplós teli tábort tart a KIE amelyre egy­begyűjti a környék ifúságát, albo.1 népművelési miunlka-, biblálaitalniiflmiál­1 Él még Amnndsea? Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság nyíregyházi fiók Luther ntca 4. szám. Foglalkozik a banküzlet minden ágával. Telefonszám: 133. kéljen fei, nem bántják. —• Matyar... iMaJ.yair! — mutatott Gyovire, utánozva az asszony (ide­gen kiejtését. Gyevi hasonilókiélp-en cselekedett. — Ü is matyar..). — bökött Tan­dem felé — nem köli félni. Az asszony nem sokat értett az egészből és megismételte: —< Patye! Majd látva, hogy hullik a vére mindakettőnek, közéjük állt és meg­indult velük. Hátulról már nem hallatszott az ágyúdörgés, de előttük imég nagyobb csönd gubbasztott a végtelennek tetsző síkságon. Dé! félé Tandari megszólalt: —• Ugyan kiféle ll'öhett? Gyevi megvárta az alkonyatot, akkor feleit: — Alighanem asszony. Gyerök­keJ. Nem egészen bizonyos ugyani, dé hát úgy mutatják. Az alkonyat magához térítette a hőségtől elalélt gyermeket s han­gos panaszos sírásba kezdett. Az nyja magához öl élte s megint varami furcsa szót mondottl Tandari rmár zihált, a mellét épen csak hogy emelkedett, de annál na­gyobbakat süllyedt. Innen-onnan IA „Deutsche Zeitung in Nor* vegen" iröviddell ezelőtt felvetette a kérdést, vájjon él-e imég Amundsen, a híres norvég sarkkutató. Ezzel a! skandináv sajgónak új tápot adott a titokzatosságban maradt eset új megvitatására. — Tény, hogy Amundsen egy sarkvidéki mentőre pü lésről 1928-ban nem Itért vissza. A haláláról szóló hír egy palaoka tett levélből származik, amelyet Panüsen halász 1928. karácsony üninepéni Ingö szigetén'talált meg. A pailcklha rej­ibötrt filevéén a kiövekező -sorok ál­flottak: „Latha-m (a 'repülőgép nevte, amelyen Amundisen felszállott) 1928. június 18. Gépünk megsérült) és Bjarnötőli klb. 12 anárfföldnyire dél­kéleti irányiban a tengerre zuhant. 'A szél űz berunlünkelt. Gépünk egyre jobban süllyed. Két-három óráiilg ita­nyozás, KIE-mumka szerepel a pro gramimban. Tanyai találkozó 500 hallgatóval. Minden hónlap első vasárnapján egybegyűjti a KIE -a városban a ta­nyai és városi, ifjakat, ahol gazdag műsorú ünnepséggel .erősíti a tar nya és a város ifjúsága közötti egy­házi és társadalmi kapcsolatokat. A legutóbbi találkozót Benkei Isííván újtelekbokori tanító vezette, ame­lyen 500 ifjú jelen: meg. lám mqg ki tudunlk tartami Megkísé­reljük a gép kijavítását, ez azonban) lehetetlenségnek 'látszik. Lassan me­rülünk." Érdekes, hogy Amundsen nevét nem eredeti formájában^ ha­nem ,, Amundsem" anek írta. Erre feli' annalkridején kétségbe vonták a ipa­ilaickposta hitieilességét, amely azon­ban egyre jobban lecsendesedett, amikor az -írásszakértők megállapí­tották, hogy a lap minden emberi számítás szerint Amundsen kezétől származik. Ez egyszersmind a hir vallódliságát is 'bizonyította. Köziben azonban töblb jelentés futott be, ame­lyek szarint Amundsenit Grönland­ban, sőt Kanadában' is látták. A kérdés vii>íaitói rámutatnak, hogy -a palaékiposta ttairalima egyáltaíán nem zárja ki 'Amundls>an menekülésének lehetőségét. Lettország új adó­rendszere A bolsevistáktól pénzügyileg telje­sen tönkretett Lettországban ismét inor-máilis és rendezett pénzgazdál­kodás -kezdődik, amely lehetővé te* szi, hogy az ország önmaga gondos­kodjék saját szükségleteiről. A bol­sevista uralom évében Lett .Ország olyan helyzetbe került, hogy a .váro­sok, községek, kereskedelmi és ipa­ri vállalatok -csak hitel úját tudták fentartani magukiajtt Az új rendszer­ne megfelelően adóköteles miniden személyt, lalkiniek bevétele munkás diíjlbói szármaizilk. Nem fizetnek adíót azok a ímezőgiazidiasági munkások és vállalkozók, akiknek haivi jövedelme nem haladja meg az 50 Márkát. Te­kintélyes adómérséklésben részesül­nek a gyermekies családok, mégpe­dig minden gyemnek után 24 Már­kát engednek el havonikénlt. Az olasz rizstermelés fejlesztése Senátoir Rossinii, a rizshivatall fő* nőidének a Dúcénál benyújtott száimadása érdekes adatokat közöl aiz olasz rizstermélésnek a hivaltail tíz éves fennállása óta mutatkozó fejlő? déséről'. Eszerinfct a rizstermőterüléfc 127—290-ről 168—150 h.-ra eme'­kedetí, míg a havonkénti átlagter­més 46,1 -ről 16.8-ra növekedett. 1931 Jben iaz össztermés 6,549.000 q-át 1941=ben pedág 9,287.000 q-át telít kii két napja jöttek már és aligha na­gyobb utaiti téitek két puskalövés­nyinél. De a sebe különlösképen niem fájt. Csupán szomjúság -gyötörte. A tar­ka kiszáradt. A keze beleütődött a kulacsba. Az asszonyra nézett. Az megértette a szót és imára kulcsolta ia kezét. — -Patye! — mutatott a kulacsra kérőn. Tandari nyelt egyet és reszkető kézzel odanyújtotta neki a kulacsot a maradék vízzel. — Ebun a! Az asszony megitatta a kisdedet. Az nyöszörgött még egy ideig, azs után megcsendesedett. Megvárták, amíg a inap egészen le­álldozolílt, akkor leroskadtak az út mellé. Tandari éjféli felé felnézett az égire.. A hodd körül széles, fényes udvar világi tottt, távolabb halvá­nyan ündököltek a csillagok, Tan­dari most hirtelen a tanyájukat, a s zérus kertet, -meg a kis puilik-utyá­jukat látta maga előtt. — Bodri... — akarta magához 9zólítami a kutyát, de nem hallotta a hangját. Sóhajtod és a mellére tette a ke­zét. Érezte, hogy álmodott, otthon van 1, a rucák ott fürdenek a kálhik­ban, az anyja lisztet szitál az eperfa lailaifett, nincs is sébje, — s mosolyogva lejhúniyita a szemét. Reggél, amikor felserkentek s az. idegen asszony megpillantotta a halottat, jajongó' sírásba kezdett. Gyevi Taindarina tekinlletrti. El­mondta magában a Miatyánkot, az­tán .rászólt az asszonyra: — Patye! Patye! — esitiottia és levetette blúzát, szépen ráterítette T-andarira szemfedőniek. Aztán kézeníoigta az asszonyit és -rogyadozón megindúltak. Óráival később a kisded megiint nyöszö­rögni kezdett. A lábukat 'már nem érezték s töb­bét pihentek, mint mentek. :Gyevi;t kezdte imarcangolni az éhá ség. Alkonyatkor előkotorászta a ke­nyeres zsákját. Az 'asszony -ránézett, de nem' mert szólni, Gyevi- nyelt egyeit. — Ebun a! — nyújtotta oda az asszonynak az utolsó faat kenyeret. Annak könny csillogott ia szemé­ben, de elvette tőle. Megetette a gyerekét, aztán elringatta. Gyevi éjfél felé, fektében, eltekin­tett "a messzeség fellé. A szürkület az ég alján hirtelen megnyillt s Zsó­fiit, a kedvesét látta maga előtt. •— Állj meg te! — akart utána szólni,, dfe az ajka csodálatosképen néma maradit. Zsófi azért hallgatta, amit monr dott mert megfordult 'és 'elnevette magát — H'át kend? nem halt mög? — Nem hát — mosolygott Gyevi. S megérintette ,a sebélt. Az csak­ugyan nem vérzett. Aztán lezárta a szemét. Az idegen asszony -rag-gél borzon­gó rémülettel szorította magához a gyermekét. De később nekibátoro­dott s a halotthoz lépett. i— MeghaitáT.? — kérdezte tőle » saját nyelvén. Gyevi nem felelt Az asszony az arcára húzta a sap­káját., térdre .ereszkedett, elrandta & Miatyánkot, aztán .megindult — most <már egyedülL Csaik estefelé, amikor hangokait' hallott élűiről a érezte, hogy nemsokára 'emberek közié ér, akkor nézett vissza. — Matyar... retbegte, ahogy tő­lük hallotta. — Maitttyar... és aa Utat kémlelte. Sokáig -bámult bele a félhomályba^ de a sötétből nem lépett ki senki. A magyarok elmaradtak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom