Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-24 / 294. szám

{Trianon 22.) 1941 december 24. Ml'liWHllHlllBlillBMIiiiWHW MHMil I SZÜBOLCSI 7. oldal Szatmári Király Zsuzsiba Irta : Ignácz Rózsa Száz éve történt, nem ma. A borsodmegyei múzeum egyik vas­kos kötete legyezte fel a hivatalos történetet az évszázados család kis kisaszonyáról, a miskolci Bősz Katáról. Szathmári Király _Zsu­zsikának hívták a makrancos leánykát, aki szép volt, gazdag, •beretva éles eszű, szilaj, mint egy fcaralbeli (h/uszárkapitálny és édJes, mint a biedermever szerelem. Fényes megyebál volt Miskol­con s a Zsuzsiját maga a jelenle­vő főherceg táncoltatta. Mikor már másodszor kérte táncba az egykori kuruc urak ivadékát az oszrtrák főúr, elépöndörödik a táncolók sorából egy magyarru­hás, délceg ifjú úr s kiragadja a meglepett főherceg karjaiból a leányt. Hívták a délceg ifjút gróf Vay Józsiinak. A Vay és Szaitihmáiri Király birtokok pedig egymás mellett feküdtek. így aztán min­den ok megvolt rá, hogv Zsuzsika és Józsi összekeljenek. A főherce­get ugyanis meg kellett követni a sértéséit s Vay Ábrahám uram vállalta magára a megkövetést, azt füllentve, hogy Józsi gróf Zsuzsika vőlegénve s ezért „fél­tékenykedett". — Nem lesz jó ebből a házas­ságból, — mondja egy reggel Szathmári Király uraim az öreg Vaynak, mikor a.két úr fogatja a miskolci setét kapunál összetalál­kozik. — Magam is tartok tőle. — fe­leli Vay Ábrahám. — Mert hogy az én Zsuzsikám nem szereti a Te Józsidat, Ábra­hám. — Hiszen, — feleli Ábrahám gftőlf, — aiz óni Józsim se valló még házasságra. Nyugtalan vérű fiü az, nem tombolta még ki imagát s a bálon is csak virtuskodott. — No látod, — mondja Szath­mári Király, — ez a baj az én Zsuzsikámnál is! Nem ismer, az férfi tekintélyt. Sok bajom van vqle, te Ábris! Nem mondom, szép leány, gazdag leány. — Hát a földjeink egybekelhet­nének, — töpreng az öreg Ábrls. — Azok igen, de a fiatalok® — S a főhercegnek se lehet büntetlenül füllenteni. — Nem volna okos éppen mos­tanában, — fűzi a szót Zsuzsi ap­ja. — Csak hát én, látod, mindig becsületes ember voltam, zsákba­macskát most sem árulok, meg­mondom kereken: az én Zsuzsi­kám egy kicsit bolondikus! öreg Vaynak felcsillan a sze­me: ;':i."$fíf — Te, — mondja, — hiszen ak­kor nincs baj, mert tudod, az én Józsimnak se nőtt ki még egészen a négy kereke. Az öregek úgy vélekedtek, hogy a két heves vérű, nyughatatlan fiatalból éppen összeillő pár lesz. Zsuzsika azt gondolta, hogy majd megmutatja ő, ihogy kiesodf, csak adiák férjhez kedve ellenére ... Józsi gróf könnven vette a dolgot. Szép leány Zsuzsi, gazdag is, maid megszelídíti.. . Megvolt az egvezség s hiba csak annyi, hogy a miskolci Bősz Kata " és Petrochio történetét nem Sha­kespeare, hanem az élet írta. S máskép egy kicsit.. . A félországra szóló pompás es­küvő után fellobogózott, tviiráiglos hintóba ültek. Elő' az iifjú pár, báj­tul a huszár. Józsi gróf zsolnai kastélyában akarta tölteni a mézes heteket. Ügy gondolta, hogy mindjárt a kezdet kezdetén meg kell az asz­szonyt szelídíteni S meg kell mu­tatnia, hogy ki lesz a házban az úr elülnek. Kezébe veszi a gyep­lőt a gróf. Rávág a hátsó, jobbik tüzes, telivér paripára istenesen. Az állat két lábra ágaskodik, majd fejjel fut az előző farába. Eev erős eveplőrándítás után a négy ló veszett vágtába kezd, de úgv ,hogy Zsuzsika kezéből ki­pottyan a nagy ernvő s lerepül fe­jéről az első asszonvi kalap. -— Félsz-e Zsuzsikám, — kérdi Józsi mogorván. Híres hajtó volt Zsuzsi, felvette a versenyt száz férfival is. — Nem én Józsikám! Józsi megint a lovak közé csap. * A fergeteges vágtában a száz év | előtti Miskolc hepehupás útjain csak úgv ugrál, minden pillanat­ban felborulástól veszélyeztetve, a kocsi. — Még most sem félsz Zsuzsi­kám ? — Nem én, Józsikám ! Kiérnek a város határába s szá­guldva rohamnak a Sajó faié. Megszólal Zsuzsi: — Édesem, megengednéd, hogy én hajtsak egy kicsit ? Józsi udvariasan füttyent, a lo­vak megállnak s az ifjú pár he­lyet cserél. És Szathmári Királv Zsuzsika teljes erejéből a lovakra csap s az eleresztett gyeplőt közéjük vágja. A négy paripa lihegő orrcimpával, tajtékozva, ütéstől felgerjedt, seb­zett önérzettel rohan .. j, Se lát, se hall... A kocsi pozdorjává tört, mikor a Sajóba zuhantak, lá­feletai* 11. ra. Uránia Fílmszinhsz Teleiop 11. aa. December 25 26 27, C ütörtök-pénUk és 870irba» A f nom patináju H u szk a [operett filmváltozata csodálatos kiállításban Főezerrp'ők : Siiror Emi, Kovks Kaló, Vízvári M. Sziiassy L., Rajnsy Gábo> BOB HEBCEG M klári, Gr^guss és Bilicyi Előadások: Hétköznap V«4, l'«6 '/«8 f V«10 órakor, Ünnepnap 3-5-7 és 9 Csütörtök péntek délelőtt fél 11 órakor kedvezményes helyárakkal. KRYPTONFÉNYES KARÁCSONYT bát ficamította a huszár és gerin­cét törte az egyik ló. — Élsz-e, édes Zsuzsikám? — kérdezte Józsi csuronvizesen. — Én igen, —tápászkodott Zsu­zsi kacagva, — csak te győzzed az én életemet! Kutyaibajtík se történt. S mond­ja miskolci krónika, hogy nagyon nagy szerelemben éltek — három napig. Akkor azonban Zsuzsika megelégelte a nyájaskodást és el­határozta, hogy a kalapot ezután ő viseli. Kezdte azon, hogv kitette a kastélyból a Józsi cselédjeit. Az­tán a barátjait nem fogadta. Majd Józsi grófot kezdte egzecéroztatnL — Most ne tubákolj, most ne menj el, most ígv, most úgy. Józsi gróf taktikát változtatott. Elhatározta, hogy ezentúl papucs­hősnek tetteti magát. Hiszen az az okosabb, aki nem ellenkezik. . .. S látszólag kedves és figyel­mes vala, — csak épen hogy keve­set ült. odahaza ... Heves vérű ifiú volt s élt ebben az időben Miskolcon eav igen szép, gömbö­lyű, piros arcú és szelid termé­szetű kenyeres kofa. Zsuzsika erényes asszony volt a mód felett felháborodott, mikor hírül ve.tte, hogy ifjú férje miért iár olyan sűrűen Miskolc városá­ba. Nála a felháborodást mindjárt ftett követte. Befogott, berobogott a miskolci piacra, egyenesen a kofa felé... — Lelkem, itt van nekd három darab ezüst forint, — szólt a ko­fához. Tágulj innen, de azonnal. Megállj. Előbb add ide nekem a szép kövesdi gúnyádat, lelkem, szép kofám ... A megszeppent kofa szó nélkül engedelmeskedett s gróf Vay Jó­zsefné, Szathmári Király Zsuzsika a sátor kellős közepén belebújt a kofa szoknyáiba. Szegény kofa egy szál nagykendőben álldogált ott pdrongva. Beült Zsuzsika a híres, foszlós­bélű, illatos miskolci kenyerek A kendőt az orcájához emelte s várt, mint a vadász ... Jön is ám e.gyszer Józsi gróf nyalkán, árva­lánvhaias kalappal, magát illeget­ve s évődve nyul a „kofa" felé. Szathmári Király Zsuzsika fél­Hungária Filmszínház . Telefon 503 szára December 25 26 27. A finom patináju HUSZKA Csüiönök-péntek és szombat operett filmváltozata csodálatos kiállításban, BOB HEBCEG k^S, v7várV EM zs i' Sziiassy L. Rajnay Gábor •iHHMHHI Makiári, Gregus és Bilicsi Előadások: Hétköznap >/43, »/«5, 3 «7 és 3 <9 órakor, Ünnepnap 246 8 és 10 órakor — A dé'utáni első előadások kedvezményesek — Ma szerdán nincs előidás. Ha, szerdán nincs előadás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom