Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-28 / 273. szám

(Trianon 22.( 1941 november 28 i|ii MTIWwWEk JZABOLCSI HiELAr 3. oldal Széchenyi István gráf nem lélekharangot kongatott a nemzet felett, hanem a lelkiismeret magyar érchftl öntött nagyharangját szélaltatta meg — mondotta Dndás Miklós püspök a vármegye Széchenyi finnepén Vitéz lékey Ferenc főispán megnyitotta a szabolcsi Széchenyi finnepek sorozatát 'Mikidéin idlikiet magasztos őrzésiekkel .telitő és akaratra, önismeretre, az 'igaz megújhodás vágyaira inspiráló Szőaheniyiíüirwueip volt Hjegruaip délután a .vánmegydháza dísztermében. a szfajbolicsvármegyei Széjdhanyi Emlékbizottság munkák öz ősségének és a Szaboücsvármegyei Iskoláínkivüli Népművelési Bizottálálg rendezésében, Aiz iiruruepa alkalomra falivan.ult a város társadalma iés vidékről is eljöttek társadalmunk irteiprezenltáinsai, hctgy agyút): ünnepeljünk a inemzet nagy óráiban, úgy, hogy harcainlklhoiz az igaz erkölcsi nagyság forrásából merítsünk erőt. Ott láttuk az ünnepségen vitéz dr. Jékey Fenanc főispánlt, Dudás Miklós haljduidorogi gör. kait., Turóczy Zoltán tiszai ág. Ih. ev piisípökükiai', Bányay Jeniő prelátus, nagyprépostot Törők Dezső, .Miallles Géza kanonokioikját, vitéz Mária y Aladár vezérőrnagy, állcimlásparaniesnokot, a honvédtilsztikár számos 'tagiját, Szo» ihor Bál poligármeslíiert, • viitéz Lázár Ferenc főjegyzőt, dr. Szesztav András vármegyei főügyészt, dr. Koiomipay Károly igazgató-főorvost,, a Bessenyei-Társaság társelnökéit és társadalmunk számos kitűnőségét. — Nagy számban jöttek el a hölgyközöniség reprezentánsai is, élükön vitéz dr. Jékey Ferencmével, az ENT önökével. A 'tanítóképző initézet Rolvári Zoli* tán tanár vezénylésével mély átérzéssel és sztqp harmonizálással énekelte a Himnuszt, .maijd mm* vitéz dr. Jékey Ferenc főispán, a Széchenyi Emlékbizottság munkaközösségének elnöke nyitotta meg :az ünnepséget s ezzel a sziábofcsváirmegyei iSzéehenyi -ünme pek sorozatát. A főispáin eziután Széchenyi István gróf Szalbolesváirmiegyét közvetlenül érdeklő ténykedéseit ismertette és lebilincselően ér* dekes és élvezetes előadásában megrajzolta Szédhenyd István grófnak a Tisza szabályozásával kapcsolatos tisjoaii útját, aimelyintók során váinmiegyé(nk nemessége és munkás tfiai kllkes szeretettel fogadták a legnagyobb magyart és Ibár a szabolcsi Elek Mihály másodálispán egy debreceni gyűlésen a kormány szolgála tálbia lépett Szécfeaniyiiviel szemben az ellenzék kifogásait és aggodalmait hangoztatta, Szédhenyi hatalmas beszéde után ő volt az, aki magasztalóíiag ismerftie 'dl a gróif nemzetne* vélői érdemeit. Az .előadáis, amelyet a Nyíiividék-iSzabolTicsi iHírlaip eg|esz terjedelmében közölni fog, a főispán a következő szavakkal fejezte, be: Ennek a kis epizódnok feleleveníésével a kegyelet és hódolat zászlóját kívántam a legnagyobb magyar előtt meghajtani, aki soha sem szűnik meg időszerű lenni, s aki mindig vezércsillaga marad a magyar éjszakának. Lelkes éljen és taps ihangzott fel a nagy érdakllődéssdl fogadott megnyitó után, piajd a tanítóképző kó* rusa Liszt Ferenc gyönyörű Magyar Ünnepi Dalát a.dia elő nagy hatással. A feltámadást hirdető, megkapó erejű dal hangulatába illeszkedett bele Dudás Miklós hajdudorogí püspök hatalmas ünnepi beszéde, amely a Hi'tie,l Világ c. művekből vett idézetéivé:! kíi)vóiió itanulimáinyt mutat be Széchenyi Istvánról. Nagy változás, vajúdás remegteti meg ma a világot, nemcsak az országok ha tárnáé, hanem a társadalmi berendezkedés jegbblsőibb eíeszt'ékiai is reeseignek és az összeomlás romjain egy új. boldogaJbb társadalom kialakulását wáirjuk. Magyarország is a jövőt kémleli, megújhodás előlit álli és ezekben az időkben Széchenyi glóiniás féhyiben égő ajakiját niézzük für késző te)kinitétéit lassük, elmélyedő nagy ,lelkét kiutaltjuk és és müveiből vetítjük elénk a prófétai látnokot, a nemzeti (fejlődés 'és áldozat nagy magyarját, ató röntgen szemléivel beI ellátott a magyar élet legellrejtettiöbb cedőSbe is. Dudás Miklós püspök magával ragadó hévvel és elokvenciálval méltatta Széchenyi eszméit, szuggesztivitássall láttatta meg lelke legmélyét és idézte fenséges gondoj latiad t a maígyarságróll, hibáinkról, a széthúzásról, sziertei.agoltságrólli, elmaradottságiunk posványáról. Meglláittaitlfca, hogy Szétehemyi. , nemcsak eszméket hirdetett, hanem cselekvő magyar is volt és ma is tét,telkire gyújtanak alkotásaiért való lázas küzdelmei. Kereste ruagy lelke mélységének titkát lésazt nagy imádkozó, ihivő (válllálsiolssíágábam találllta meg. Ez a vallásosság acélozta olyan keménnyé, hogy meg merte mondani a nemzete hibáit a nemzet szemébe. Igaz önismeretre jutott mélységes ihitével és a megismer! önmagát nemzdtéiviel azonosította. Ma is vanfelelni 11. n. Uránia Filmszínház Telelői 11. ai. Nov. 29-30. Dec. 1. Budapesttel egyidőben! Szombat-vasárnap-hétfő Egy éjszaka Erdélyben Mária Terézia idejéből való történelmi vígjáték. — A főszerepekben: Sze'BCzky Zita, Lázár Mária, Mezey Mária, Páger Antal, Nagy István Előadások: Hétkönap l/t4, lU6, V*8 és VilO órakor. Vasárnap 3-5-7 és 9 Vasárnap délelőtt fél 11 órakor matiné kedvezményes helyárakkal. — Ha, pénteken utolsó nap: MIRE MEGVIRRAD ,nak falukutatók, — imondottia emelt íhamgon a püspök, — .ma is vannak tájkutaltók és reformerek, akik a nemzet hibáit akairják mindunltalan föltárná, de nem úgly, mint, alzt ,Szés eh'dnyi tette. Ma az ország újra- hangos a (megiujíhodiás 'Szavaitól és a nagyhangú szónoklaltok szeretik feltárni a nemzett Ihiilbárt, mintha nem is volna más céljuk, mint a nemzet szennyesét kiteregetni ország-világ elptt. Mintha nem lanfnie imás céljuk a korIholásnál, a régli iskolamesterek módján való vesszőzés szándékánál. A nemzet megújhodási prófétái ima sok« szoir a véstzmadás tvíjjogásávai hiiirdietiik weimzetümk hibáit, szegénységét. de mam aizért!, hogy meggyógyítsák ezit a nemzetet., hanem hogy másokat megdöntsenek, s a saját útjukból elmozdítsanak. Széchenyi gróf miem volt, vészmadár, nem kongatott aiészíharangot, hamem a lélkiiisimaret nagy iharalngjáival irázta fel a intemaetet mily álmából. A lelkid ismeret .nagy harangja .volt, de ennek a harangnak ércét nem az országon kívül öntötték, hanem a tiszta magyarság, a tiszta 'fajs'zeretét kongatta. Széchenyi gróf nam húzta meg a nemzet fellett a lélékhafanglot, hanem feltámadást hirdetett, merít magyar volt és nem ő akart feltámadlni, a nemzetről hirdette, .hogy nam volt, ha mam desz. Nem a külföldtől várta a magyarság a nem»et felemelkedését hanem a magyar sajátosságok kiifejtésétöi, amdy kálváilíó faji értékekről sokszor tett vallomást. N-om mondótta sjolha, (hoigy nemzedéke korhaidt ifeudáilis inemzedlák, nam 'akarta az alkotmányt gyökerébien újjá tenni, de azt sem hirdette, hogy ineim szalbad nyűltnü a régihez, Nem dől össze .aillkiotmáinyunlk, ha egy-két elavul karikát újjal helyettesítünk, ha a rozsdát lecsiszoljuk, osalk meg nte sérltBük ezzel, a 'letisztítással a nemzet .lelkét. Az alkotmány reformját a nemzeti sajátságok sértetlenségével akarta. Tudta', hogy a legtöbb szándék azért inem valósul meg náluinik, marit itt vérrel fontolgatnak), szalmaláng let!* kesedéssel határoznak 'és esigailassú'Sággat cselekednek. A ibeteg .nemzetet aidlditg ak'arta ájpoilinii, ,míg tudatosabb doktora él nem érkezük. Öt igazolja az elmúlt század minden sikere és minden csalódása is. Magyarosítani és egyesíteni, ez volt ifőtörekwése. Maijd befejezésen újra hangoztatta a, sízóinlok, (hogy Széchenyi, a .reformot a nemzeittöl várja, a magyar erők és értékeik kifejfcéfséíöf, nam külső erőktőJ, nemcsak ihlrdetité lestaméit, hanem elteltét is feláldozta nemzetéért. Lebegjen élőt* tünk a nemzet megujlhodásláit .váró jelenben iSzéch'en'>TÍ szieüeme, vallúsoisságia,, hogy magyaT vérrel, magyar ugaron, magyar szellemben újítsuk meg azt a magyar hazát, amelyről így a szónok is eíimondhatjai, hogy nem vtolit, ihanem lesz. A hatalmas beszéd

1 köziben sokszor felzúgott a taps és éljen, maijd a tanítókéipző kitűnő énekikiairta <a Szózat megkapó d,iíuaimiilká,j ú éőadá sával

1 fejezte be az ünnepséget. Erdélyi köböl faragják meg Nyíregyháza Benczúr szobrát LNyíiriegyháizia vqgne hozzájuthat j czúr-szolborjhoz, alhihoz, hogy a -nagy. festőművész fiá nak, a színek fejedlelméniek, Bonezúr Gyulának szobrot emeihet. Anniak, idéjéni, amikor országos Benczúr üninepslág volt Nyíreg>iiázán, aiz itt időző Zalla Gyöngy,, 'az azóta már elhunyt nagy magyar szobrászművész megítéli te Bencs Káimán akkori polgármesternek, Ihogy elkészíti Benczúr iGyulia iszolbrát. A város 100.000 köroná't szavazott meg a sízoborra és a vármegye is lettnyfveí járult (hozzá a szolbor költségeihez. Az így rendelkezésre álló 200.000 korona azoniban köziben étvesztette értékét. Mire Zala György bemutatta a város kiküldötteinek remek* be készült szobortervét, akkorra már a nagy összeg csaik 36 pengőt ért. így jóidéig iramlállni sam lelhetétb, hagy Nyíregyiháza hozzájut a BenA váiros azonlbam a pénz értékének állandósulása idéjiétől 'állliatndóan gyüijtögetíte a Banczúr-iszobor alapjára szánt összegeket, úgy, hogy ma ismét jelentősebb összeg, 16.000 pengő áll rendelkezésire. Szohor Páll polgármester dllhait}ározíta^ ihogy nem vár íoválhb a szoboraüggyel. A .vallás- és közoktatásügyi minisztérium művészeti .osztálya pályázatot hirdetett a fiatal szoibrászinemze: dlék körében és a (beérkéziett tervek közöl g. Fekete Géza iszolbrás'zművész nemes, egyszerű 'kiképzésű Uervét el is fogadta kivitelire. Ennek a szolb ormaik elkészíttetési költségeiihiez oy kiultiuszmiimlisztett" maga hozzájárul' 2000 peingővel, úgy 'hogy mos<t mlár 18.000 pengőből alkészülhat a szóbor. A polgármester a szakosztiályoik Telefon 503. szám Hungária Filmszínház Nov. 29 30. Dec. 1. Budapesttel egyidőben I Szombat-vasárnap-hétfő Egy éjszaka Erdélyben Mária Terézia idejéből való történelmi vigjáték. — A főszerepekben: Szeleczky Zita, Lázár Mária, Mezey Mária, Páger Antal, Nagy István Előadások hétköznap »/»5, 8/*7,

8/*9, Vasárnap 2, 4, 6, 8 és 10 órakor — A délutáni első előadások kedvezményesek — Ma, pénteken utolsó nap: HÍRE MEGVIRRAD