Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-27 / 221. szám

8. oldal SZ jNfihorariDÉK ABOLCSI HIE HIRLAP (Trianon 22.) 1941 szeptember 27. Bútorb an a legszebbet és legjobbat vásárolja Lefkovits Zsigmond bntorgrárí raktára Kosssutb tér 7. (Törvényszék mellett.) Szakszerű kivitel. Szolid árak. Lelkiismeretes kiszolgálás A mostani helyzethez igazodó műtrágyázás helyes alkalmazása Irta: WESTSIK VILMOS mezőgazdasági kamarai szaktanár A nyíregyházi homok javító kisér­íeti gazdaságban az 1941. évben volt » TOZS szemtermése kat. iholdamikánt: az I. számú trágyáz atlan vetésforgó­ban 6.16 métermázsa 1, a X. számú is­(táUlótrágyázotlt, de nem műtlrágyá­•zott /vetésforgóban 12.12 métermá­zsa, a XI. számú istálló* és műtná­gyálzofit vetésforgóban 15.02 méter­mázsa-, a XII. számú zöld- 'és műtrá­gyázott vetésforgóban pedig 1 18.28 métertmázsia. A kísérleti gazdaság imütrágyázott búzái pedig az egyies elove teményék szerint kat. holdalnkint: 14.01, 15.28, 13.35 és 20.15 métermázsa szemter* méssél fizettek. Mindezen adatokból nyiilván­waló, hogy talajaink műtrágyázását elhanyagolnunk nem szabad, mert 'eHetnesatben magunkat 'fosztjuk meg jelentékeny jövedékimtől), de más­részt most a közérdek is megkíván­ja, hogy minél többéit termeljünk. Kétségtelen, hogy leghelyesebb mind a háromféle, nevezetesen fosz­for, káli és nitrogén műtrágyiák együttes alkalmazása. Sajnos aizon­hara a szuperfoszfát gyártási, nyers­anyaga külföldről szokott voüt be­jönni és ennek behozaitlala most na­gyon korlátozott. Ez okból szuper­foszfát esiak korlátolt mennyiségben kapható. Ezzel szemben a káli iés nitrogén műtrágyák korlátlan meny­nyiiségben állanak rendi ekezésümkre. Nyilvánvaló tehát, hogy a mai kö­rülmények között a műtrágyázásit liüáii és nitrogénműtrágyákkal keli v égrehaijüanunk. A tiszántúli homokvidéken nagy­arányú a burgonyatermesztés 'és ez­zel igen sok kálit vonunk ki a talaj ­bóL De másrészt a burgonya kláiiigé­miyes növény. Ebből következik, hogy a kálliiműtrágyá'zást elsősorban (burgonya ailá kel alkalmaznunk. Ezlt a jövedelmi szempont is így indo­kolja, mert a káliműtrágyát elsősor­ban olyan növények alá kiéül' adnunk, melyek azt meghálálják iés így jöve­delmező toerméstöbblietat adnak. A burgonya a káliműtrágyázás ré wén nemcsak nagyobb termést ad, de a gumója sókkal keményltő­düsabb lesz és így ilyen burgonyából töb szeszt illehet főzni. Tehát már ezen a néven ás jövedieltai többlet ér­hető eli Azonlban tudínunk kell azt is, hogy a tiszántúli! talajok legnagyobb része kihasznált állapotban van és így nitrogénben szegény. Ebből kö­vetkezik, hogy a káiliműtrágyákait igen sok 'esetben; nem lesz ajánlatos egymagában, allkaüimazni, hanem azo­' kait egybe kell ikapesóni 'nitrogén­műtrágyákkal. Ha tehát burgonya alá adunk káli műtrágyáit:, úgy ezt egymagáiban csakis olyan (talajokon alkalmazhat­juk, ahol a burgonya alá közvetlenül aduntk tarlóz'öldtrágyázást csilllagffürtt­teí. Ha a burgonya közvetlenül nem kap tarlózöldtirágyáz'ásit, úgy célszerű alája adni káli és nitrogénműtrá­gyát ,tehát kálisót és pétisót. Ugyan­ez vonatkozik arra az esetre is, ha istállótrágyázva volt a föld. Ugyanis a legtöbb gazdaságban az dstáUótrá­gya nem részesül kellő gondozásiban és így sok benne a szalmás rész, melynek elkorhadási folyamata a- ta­lajban sok nitrogénéivonáissa! 1 íjár. Másrészt a szakszerű kezelés hiá­nyában a legtöbb istállóttrágya el­vesztette initrogénerejének nagy ré­szét. így tehát nyüvámivialá, hogy is­táMóltlráigyázott földeken is célszerű a kálíiiműtrágyázást egybekapcsolni nitrogénmitrrágyázásSal. Egyedül a zöldtrágyázás az, mely elegendő miit ­rogánt ad a talatjnak és így ez .eset* ben. kivételesen ailkalknazható jöve­delmezően az egymagáiban adott ká­liiiműtrágya is. Minden más .esetben a káliműt rágiyálzásit egybe kell kap­csolni niitrogénmütrágyázással. Amennyiben soványabb földieken rozsot és búzát akarunkk iműtrá* gyá.zni és sziuperfbezfátolt niern ka­punk, úgy ezen két őszi' gabonaféle alá adunk kénsarvaskálit iés pétisót. Kénsavaskállibá! adunk kat. holdain­kinlt 60 kgr-mott és pétisóból 100 kgr^mot. A kénsavaskáli .egész adag­ját megadjuk még ősszel. Ezzel szemben a pétisóból rnostt ősszel csak 40 kgr-imot szórunk ki. A többi részletet, vagyis a 60 kgr-mot ta­vasszal! szórjuk ki és pedig 30 fcgr* mot március elején és 30 kigr-mót Kútfúrási vízvezetéket lakatosmunkát megbízhatóan jutányosán készít Radoszta Béla Vay Ádám utca 37. szám. — Telefonszám: 243. március végén. Búza és rozs alá a kénsaivaskáílá azért is előnyös mert .a káliiműtrágya fokozza a két növény elllenállaképes­ségét a levélbetegségekkel szemben, millyetni pl. a 1 rozsda, a hőpenész, a torzsgoimiba stib. A káliműtrágyiák nitrogénműtrá­gyákkal együtt jöviedelmezően a'lkal* imazhaitók szőllő, gyümölcsfák, .mál­nai, riibszke bokrok, továbbá öungo .nyia, répa, len, kender és dohány alá. Ezek alá' allkalmazhaitjuk az ol­csóbb káilisólt is, de ezt még ősszel kell kiszórni a jelzett tavaszi vete­mények ailá. Kálisóbót. adnunk kel kait. holdam* kint 80 kgr-mot, dohány alá .kivéte­lesen 100—150 kgr-moit. iHa azonban valaki elkésett a íkiáiliműtrágyák .őszi kiszórásájtóli, úgy közvetlenül a tavaszi vetések ellőtt már inkább kénsavaskáli. aillkal* mazása az előnyösebb, A nitrogénműtrágyát, vagyis a pé­tiisót mindén tavaszi vetemény alá csak tavasszal ajánlatos megadni. 'Kivételesen gyümölcsfák és gyü­mölcstermő bokrok alá megadjuk a pétisöt már ősszel a kálisóval együtt. Ha a káiliiműtirágyáikált együttesem alkalmazzuk pétisóval., úgy a legtöbb esetben, nem fogunk .csalódni a mű* trágyáiziás erediményébe.n. szórakozó­hely A híres budapesti MINDEN ESTE 9 ÓRÁTÓL EJJEL 2 ÓRÁIG. RAGYOGÓ SANGHAY-6ÖRLÖK Directnce: KIVÁLÓ VARIETÉ MŰSOR. TÁNC. La Bella Novotha mmmmammmwmm Horthy Miklós út 60. Tel. 25 74 30. ••^•i^HB Rövidesen megkezdik a tipus-cipők gyártását flegállapitották a ki nem Jelölt cipőkereskedők által átadágra kerülő cipők árát Az árkonmánybiztos átiratot inté­zete a Magyar Cipőkerskedők Orszá­gos Egyesületéhez, amely szieránt a ki nem jelölt cipiők'ereslkiediők által átadásira kerülő lábbeli cikkek leg* magasabb 'áriáit az átadó kereskedő köteles kiszámítani. Beszerzési árnak a számla szerintti vételárat és az engedélyeizdtt fct/­árakait kell számítana., amelyből ile­vonandók a vétellel 1 kapcsolatos enr gedmények és a pénztári engedmény három százalékot meghaladó része. Hozzászámíthatok az árubeszer* zést terhelő kölitsé,gek, a különböző közterhek. Az árukészletét átadó, ki nem j.e­űölt kereskedő a fentiek szerint megállapított beszerzélsi árhoz tőke s üzleti köléségeinek fedezésére a következő brdttó hasznot számit­haltja hozzá: Bőrtalpú lábbelinél az 1941. j anuár 1. előtt beszerzett cikkeknél 1 3 száza* iékot, az 1941. január 1. ás május 31. között beszerzett cikkeknél 2 százalékot, az 1941. június 1. után 'besizerzeitt cikkeknél 1 százalékot. Diivatjaimnit és selejtes áruknál a beszerzési ár legalább 30 százalék­kai, az átlagos nagyságtól eltérő áru­nál pedig legalább 50 százallékkal csökeniteitt .értékben vehető figye­lembe. Vitás esteitekben a Kereske* delmi Hivatal szakéritő 'bizottsága dönt az értékelésben. Ezzel az árrendezéssel' egyidejű­leg élénken foglalkoztatja a cipopia­cot a típus-cipők készítésének kér* dése is. Szept.ember 1 -ifcől tudvalevő­leg csak olyan bőrtalpú cipőt lehet készlÉeni, amely megfelel a kiadott előírásoknak. Az Anyaggazdálkodás Bőripari Bizottsága megfelelő készletet bocsá* totít az érdekeltségek rendelkezé­sére. A Kereskedelmi Hivaital pedig úgy rendelkezett, hogy százezer pár cipőt a mechanikai cipőgyárápar. százötvenezer párat pedig a kézmű­ipar készít el és az anyagot az ipar­testületek boripari szakosztályai kapták .meg elosztás céljából. Az anyagkios'ztást a napokiban kezdik meg és a (gyá;ritlás is haladék* talainiul megindul. Az a.n yag>elo& ztás .a Kereskedelmi Hivatal inlteneiójá­nak megfelelően történt, meglévő készleteiből azonlban bármelyik ipa­ros készíthelt az előírásoknak meg* felelő típus-cipőket. Nagy István a Nyírségi Hengermalom és Olajgyár bérlője az őröltető közönség ren­delkezésére áll. Hombár főbizományosa Vásárol mindennemű terményt. Szent István ut 69. Telefonszám: 775.

Next

/
Oldalképek
Tartalom