Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-20 / 215. szám

Ara 16 íillér Nyíregyháza. 194!. szeptember 20. (Trianon 22.) IX. évfolyam 215 (2513.) szám. Szombat YÍRfflDÉK HlftlAP ^^T^.l^^t

8 7Í.' ^POLITIKAI NAPILAP* Elöfuetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Gróf Széchenyi István Gróf Széchenyi István jeilenltőségie, hogy ő vetette mieg az alapját aimnak a hídnak, amely fciive.zietejtt a középkor e szme világában

1 tengődő magyar élet sötétségéből az újkor új világa éllietének világosságáib a. ö csinált a kelet népéből nyugat népét, ö volt a nemzelt élő lellkiiiismeirete, hibáinak felfedezője, jószáins délkú ostorozó ja, leküzdésük iránymutatója. ö volt saját személlyébein a megtisztult, hadiadó magyar nemzeti prograimím. ö volt a magyar nemzet Szent Pálja, atyai jósággal és szeretettel

1, de egyszersmind szükséges szigorral működő .tanítómestere. ő akart az úgyszólván iméig min* dig őstermelő és csak .fogyaszltó, tunya magyarból termelő, földjét he* lyesen művelő, de amellett iparos, és kerskedő, a hitelélet előnyeit kihasználni ifudó .magyart nevelni. Széchenyi tönénelmünkinetk nem egyik kimagasló leltári alakja, hanem mai is élő, fejlődésképes útmu= taltá&t adó szelitemi vezére. Ha az ő útmutatása és segítsége nélkül — a liberális korszak kihagyásával. — a legújabb korszak nemzeti alapra épített szociális irányzatának ánaímába

1 kerülünk — mint nemzet és ország elpusztulunk 1 A tizenkilencedik század első negyedében 'Magyarországra .is eljött az új, nyugaton felkelő világosság fénye, dé nem volt aki meglássa; e« jött az eszme szava, de nem volt aki meghiai'.ilgassa. A mohácsi vész után .századokon kiersztül létéért, szabadságáért sikertelenül küzdő-, elszegényedett .nemzet nemhogy új gazdar sági rendszerről!, lényeges változtatásokról gondolkozhatott volna, de még szabadságról ,iis csak álmodni mert. Azt a nemzetet, amelyet nem tudott felkölteni letargikus állmából; az Európában ébredező népek roba* jos mozgalma, a szabad ságérit' megdördülő ágyuk szava, elavult rendszenek. eszmék, ó-világok kártyavárként való össfceoim.lása; azt a nemize* t.et: a magyart felébresztette egyetlenegy ember, a .lánglelkű, hazaszeretetében!. mun'káj álban, áldozatkészségében, felelőségérzetébein legnagyobb magyar: Széchenyi István gróf. .0 nem bánta, hogy az önki* vületi állapotba jutott, öntudatlanul alvó, ,már-már alig élő, majdnem a halál Ilonkáiban lélviő neimzeit

1 ifeléíb•resztiése pillanatában nem örüli nem hálálkodik a felébreszitéséirt, ha-n.em hairaiSiszik és a legelsőt, akit •meglát: egy megzavart álom haragjában üldöz. Megkezdte ti tárni küz* delimét a nemzetért, a nemzet ellen. A felébresztett nemzet körülnézett s láttái, hogy 'tennie kelll tényleg valaimit. Mit csinálhatott? Ahhoz nyúlt, amihez évszázadokon, keresztül legjobban értett: kardjához és gróf Széchenyi'; Istvánt, a felkölt • tőt, aki máskép képzelte el a felébredést: szembekacagta, de n.em azért, mert .felköltötte, hanem azért, hagy az évszázados bajok és mulasztások megoldása végett munkáira akarta fogni, hogy a kezébe nem .kardot", hanem „ekevasat" akairt. adni. Mernnvi fájdalom, meranyi csalódás, mennyi keserű érzés jutott osztályrészül Széchenyinek, amíg tnieg tudta értetni magát. A külter j esen gazdálkodó ma ivar nehezen hitte s ha hitte is, nehezen fogadta .meg Széchenyi szavát, ihogy •t'ráigyázd meg jobban a (földed, vágd ekéd mélyebben a földbe, akkor nagyobb lesz az eredmény, akkor a fekete földiből öledbe ömlik majd a sárga arany! Nem (hitte a nemesség!, hog ya (nemzet érdiekéiben álló, amikor Széchenyi azt mondta, a job* bágyniak, hogy szabad, vagy, nem kei! űri szolgáltatást teljesíteni., mehetsz ahova akarsz, ö tudta;, hogy a jobbágy nem fog elmenni, hogy az új gazdálkodás kevesebbe fog kerül w> s a magyar jobbágy jobban fog dolgozni. .Azt mondtia a nemeseknek: Tedd magad egyenlővé a jobbággyal s nem kell -félned, hogy .mellésülyedlsz, még esak nem is maradsz ott, ahol voltál, de vele együtt emelkedni fogsz. Hitelt ne félj feiivianni, azonban csak olyat vegyél fel, amelyet, ha nem .túdnál visszafizetni, javaidból ne forgathasson ki hiteleződ. •Nem hitték', hogy a inemzet jaivára váilik azon tanítása, hogy a nem.es is vállaljon közterheket, s minél na5 gycibbakat s hogy a nagyobb áldozatkészséggel a jogok s a gazdasági jólét növekedése jár együtt.. Sokáig nem hitte a nemzet, hogy ha Széchenyit követi, akkor gazdagabb lesz, s 'ha gazdagabb lesz, akkor erőseibb is lesz és Iha erőse.bb lesz, akkor könnyebb kivívni a szabadságolt. De hogyaim is érthették volna meg a politikai ntimzet tagjai azt a tanácsot, hogy ők, a .rabszolga* tartók maguk siessenek feloldani a láncúidat fenyegetően irázó társadalmi rétegek bilincseit. A nemzet lekötött s a Széchenyi és társai által lelkileg felszabadított nemzet energiái Wdodisch'giraetz herceg seregét elseperték. /Hányszor siraltlta Széchenyi., hogy az elpazarolt nagy energiát miért miam az ország Ita'p,ráállítására és megerősítésére használták fel. ö látta, .megérezte., t.udtai, hogy a .magyar nemzetinek a .nagy német nemzet folyton fejlődő hatalmával számolnia kell. Ez erők szeimbefoirduliásált s enmek folytán a magyar iniamzeti erő •letörését el akarta kerülni. A német nagyhatalommal meg "akarta, értetni,, hogy az ő távo.iabbmenő .céljait .nem veszélyezteti, sőt, elősegíti a magyar nemzet sza* •badsága, önáll:ósága, öncélúsága. Meg akarta értetni itt és. otit a napjainkban is tapasztalt egymásrautaltságot. •Gróf Széchenyi István; egyik legnagyobb érdleime, ihogy a.z uralkodó oszitályböl, felülről kezdte a .reformokat, s ezért nem ' rendült meg a társadalom s az átalakulás nem ve* tette vissza az országolt oly (hosszai időre, mint pl. Franciaországot. A viliág le.szebb, vénné!,kü'li, magyar gazdasági és politikai forradalimának legfőbb eszme termelője, előmozdítója a Széchenyi által alapított Magyar Tudományos Akaidémii a és a Nemzeti Kaszinó vollt. Ha Széchenyi eszméit, gondolatait ,feltvetjük, ez ,ne,m üres .merengés a múlton. Egész élete és munkássága, a mult, jelien éis jövő véresen komoly programmjáí foglalja magát ban. "Nélkü'e sohasem érjük el a jelenít' és jelenünkben nem ónHhetménik a szebb jövőt. Napjainkban is, amikor földünknek a többi .népekkel szemben egyenesen kötelező, fokozottab kihasználásáról, növény-, állatnemesítésiéről, az ipar, kereskedés lem fejlesztéséről, magyar kézibe vételéiről beszéi'ünk és mindjobban előtéirbe lép a gazdasági szakokltia.'.ás, miindi naigyob'b megbecsülésben részesül a munka s a fogyasztási, termelési javakkai való takarékoskodás, kialakul a modern hitelszerves ziet, stb. stb., minden szó és tett Széchenyire emlékeztet. A

1 „HlITEL", „VWLÁlG" és „STÁDIUM" gazd'asá.yi életünk evangéliuma, lett,- mert a beléjük vetett' gondolatok halhatatlanok. Széchenyi megindította harcát nemcsak Magyarország különböző nanidü, '.vial'ási nemzetiségi szempontból számtalan részekre tagozódó népességének egy nevezőre hozásáért, egy nemze.lté tételéért, hainem egy* ben, a magyar határokon ,belül széttatóoít részeknek egy országgá kapcsolásáért is. Sőt túlmient ezer, miért a Vaskapu felnyitásává' a Dumával é-s a. rajlta átfektetett Lánichiíddal, mint egymáson fevkő két nagy kapoccsal bekapcsolt minket észak-dél és kieletsnyugat irányokban a

1 nemzetközi forgalomba is. Széchenyi éirdearac, hogy a Dunáiról' kiindulva a tengert ma magyar thajók szelik. Széchenyi a világ, közgazdlái közt is az elsők sörá'ban áll. A liberalizmus még .t'dtőípcntján tamibolt, amikor már hirdeti, ihogy minden, ga'zdasági .rendszerben a legfőbb korlát, illetve motor az erkö'es és a köz* érdek kell, hogv legyen. Megmutatta, hogy életre való nép vagyunk, s hogy hivatásunk és köelességüink szűk körünkből kilépve — Szent Iisltván hirodaimi eszméje alapján — iKözéjp-IEurópa gazdaságilag szétszakíthat atlan népeit egy jobb jyvő felé vezetni. Széchenyivel hisszük, hogy így is lesz s hogy „Magyarország .nem veit, ha,nem lesz !" Ifj. dr. Bernáth Zoltán. Kievet és Poltavát elfoglalták a németek A szovjet elleni hadjárat során döntő jelentőségű eseiményekről számolt be a tegnapi .soircnkívüü néimet hadi.jelontlés. A német csapatok bevonultak Ukrajna fővárosába, iKievbe s péntek dél óta .a kievi fel5 légváron a német hadilobogót lengeti a szél. íMég fel .sem ocsúdott a .világ a nagy némiet siker hatása alál, amikor ujabb jelentés adta kir ül, hogy a délutáni órákban elfoglalták a németek a Klevtől keletre leivő Poltava városát is. Ezeknek a hadieseményeknek döntő jelentsőége cs.ak pár nap mul* va fog kibontakozni teljes .nagyságában. A Gomeltől délre és DélUkra.jniában, a Dnyeszteren mintegy 120 kilométeres szélességben, .átkelő német seregek észak felé haladva megteremtették azi összeköttetésit s ezáltal a Kiev körüli társégen összpontosított szovjet seregeket teljesen körülzárták. Ebben a vasgyűrűs ben négy szovjet hadseregre; a megadás, vagy a teljes megsemmisülés vár. Egyelőre imég .csak át sam lelhet tekinteni ennek a haditénynek a döntő jelenőségét. Ennek a hadműveletnek eddig is •áttekinthető eredményei a következők: 1. iKiev teljes bkrítése és elfog* laliás'a, 2. a Bud jenai hadseregcsoiportihoz tartozó nlégy szovjet ha.dse* reg előrelátható ímegsemimisitése, 3. az arcvonal lélnyeges megrövidítése Rudnsetdt és Bock vezéirtábornok ha.diseriegcsoportjaii között. Könnyen lehetséges. Ihiogy ebből az új német győzelemből, amelyhez Kesselring vezértábornagy és Lőhr vezérezredes légiiflolttái is döntően, járultak hozzá, további nagy német hadműveletek fejlődnek kii. Stalin parancsának teljesítése kergette romlásba Bndjeni négy hadseregét IA kelteti arcvonalon elért ujabb si- • imég a némiet sikerek .nagysága. Ami kerekkel foglalkozik a ma reggeli , '

most Kievtől keletre történik, az a németi sajtó. Fel sem becsülhető | (Folytatása a 4-ik oldalon.)