Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-02 / 176. szám

^ UrcmmÉK ^ (Trianon 22.) 1941 augusztus 2. SZ AiQLCS I Hfl?iAF 3. oldal »Jin«i ii »mBrnBiii ii iii I MI III MI III IIIIM MI IÉMII HWIU MII IIMII W in'U< MII* 'in MI WI HIIIIIIHIII mm ii "'rnif I TTIIRRIRRNIR-T- r TI HÍ •Moszkvánó] és a 'Kreimlrő® mondja egy ősrégi moszkvai kömondás: „Moszkván fceireszltjül wezet az út a tefc, ina már azonban minden, iparáig* képviselteti magát. A iboísevistia Moszkvát tíz „Rayon"-ba osztották be. A köz­ponti szo\v>jetlhiViaitaílok számaira ame­rikai stíítusü óriási palotákat emeli­t«eík. Moszkva „Anyácska" lakossága 1912-tőll 1939-ig 1.6 millióról 4.14 millióra amélikedatlt. látástól vakulásig peng a kasza, hogy uj termésből legyen kenyere a magyarnak, A veritékes kimerítő munkában elcsigázott szervezet újjászületik, ha a valódi /Dflífi SÓSBORSZESZ fríssiti fel és erősiti meg. Aki a homlokát, a tarkóját, a karjait és a lábait bedörzsöli en­nek a csodálatos szernek néhány cseppjével, játszva végzi nehéz munkáját és u'ánna üditő álomra hajtja a fejéi A valódi DIANA sósborszesz mindenütt kapható. Jelenlegi árak: próba eredeti 1 közép nagy palack 70 í 120 P 350 F 6-40 P ogzik, -a .falusa pedig ikiioit a gaizdar ságban. Mindkettő dolgozik, mind­kető magyar >és Ifcestvéir. Ha haza­megyek az lesz BIZ első dolgom, hogy ezti tudomására hozzam az ambe­irakiniek. Varga László (Tiszadob) írja: A ifadiusi ember, sajnos, leéli a,z életét a legnagyobb homályosságban. Min­denben aat hamgOizitíatjuk, hogyha az apáimnak jó volt így, akkor nekem ás maiért ne volna jó. Ha. ő megélt ágy, akkor élni is megélek. Pedig nem így van, ímert nem eléig laiz, hogy va­laki doilgazni tudjon ész nélkül. Aihihoz, hogy munkájának haszna és több gyümölcse Hegyien, tudás, ta­pasztalás foeö. Terhes István (Búj) ezt írja: Én a;zzall az e'Ilhaitáirozáissall távozom a népfőiskoláról, hogy azi itt látott szép munkáit megvalósítsam odahaza is. Baoiltom a fiútársaimba m egy-­Kremlbe, & Jíremilian keresztül pedig a meirunybe/'A születetti moszkiviai «zent városnak tekinti Moszkvát. Ez > nem is teljesen iailaptailan. A forrada­lom előtt ugyanis a cárok bizonyos méritékiben egyesítették kezükben. a csáiszárirvilági és a pápai-szellemi ha­talmat. Ebben az érteliemlben beszé­lünk a moszkvai ,jGeslairopapiizimus"­ról. A váiros Kijev utódia, amelynek nagy jelenít őségét és gaizdlagságált •Biemcsak a tatárlbetaréis, bainiam a kereszitesihadijálratok is alaposan megtépázták. A Földközi-tenger illé­udtt iá régi folyami közllekedés (he­lyére. Kiljevtőlll 'ászaikra, ahol a M-oszkva ha józható volt, alakult ki a ezőnme, .só és fakereskedeJem köz­pontja., Moszkva. A Moszkva Myió az Olklalbai ltorkóMk, amely viszont a nagy Volgának meiekfolyója: Moszkva már a legrégibb időben is wagysizar kairiavánutak középpontjá­ban helyeizkedettt ahotniman a sztéil­TÓzsa minden áiráiniyáiban .voltak út­vonalak. Moszkva köziponti forgalmi helyzetét akkor is megőrizte, amikor a ikiiéjpített közlekedési vomailakalt vasúttal helyettesítették. 'Moszkva a r"\ Szovjeltlúmó legnagyobb vasúti cso­mópont ja. Az utóbbi időiben a bol­sevistáik újlból visszatértek a vízi közllakedéslhez, amely négelbben: olly naígy szerepet játszott a ifoTgaliOim­ban. Moszkváit ima .csatornáik kötik össze a iKelleitd-tenigerrel, Fehér-tem^­gerreíi, Jeges-tiangerrel és a JCáspi­tóvai, toválbbái a Fekete-tengerinek 1935-ban Vo>rosilov a-zit a kijelenttést tette, hogy ia jövő Moszkvája öt ten­ger kikötője: és átrakod óheilyie lesz. Moszikvia váirosa ,a hasonló nevű folyó két oldaláé elterülő hét dóm­ban épüllt fel 1. A folyó erősen kanya­rogva haliad át a házrengetegen. A vrillái^háiború előtt öt városrészt foü­'lönbözlttöfctak meg, laaneiTyeket íadiaik wagy bouJievand választottak el egy­mástól: a Kreml, ameüly egy 43 mé­ter magas, sziaibálytalan háromszög űllakú, két km. kerületű dombon fekszik, a Kiitai-Gorod, er.edeltileg taitóirváiroe, .a kereskedellelm, íbörae és más nlagy áiruiházaik színtere, majd a Bjaly Gorod, a „fehér város", ame^y pompás íépülieteiivel a város iagelőke­^ iőibb része .voít, továbbá a „föld­város", lahogy. régebben a területén fekvő földhullámokiról elnevezltlék, végül nlagysizámú muinkáseilővárasa, ah'oil 1 ellsősoirfoao tlexltilligyárak működ­99 Idegein isszeomlellak, nem birtam tovább iz életei" írja faacsulevelében Hazay áladár, az OTI ingyiikos főtisztviselője Tegnap máír .részlietesen 'beszámoil­tunk arról a tragikus végű anigyii­kosságróí, amieli>Tiiek Hazay Aladár a .nyiregyházi OTI főtisztviisieöője, az öragségiií és irokanltsági osztály fő­nöke az áldozialta. Haz.ay esütör tökon diéfeliőt't tíz órakor .azzail, hogfy irövid ideig d'olga van, eiltávoizott hivatalllá­ból és egyenesen az erdőbe inemt s a Benes-villia kö.zeléibeni felükasztotltia magát. Tettléti a délutáni órákbiar' atrra haíiadó ciigányzenésziek fedezték fel A ikáiszáililot't renidőri hizoltttság az elhalt zsebében, egy a Tendőrisiégnek címzett búcsúlevelet taflálit, a,mit le is foglMtlaik. A lieiVéillben. ez 'állt: Idegeim összeamiottlaik, nem bírom tovább aiz é Letet. A Hátiszóiiagotsan kiegyensúliyiozott letelt élő, jökedéilyű Hazay, máir ina­pok óitá; készüilt a hailáGra, bár elkese­redését baitiailimas önimegtartóztatás­sal íaplezlte. Ezlt iga»o!ija, hogy hiva­talíois írásai közötit bárom búcsúleve­let taüálitak. A lezárt borítékok közül az egyik mővéróniek, a másiilk ihivaitali feilllebib valójának, a. harmadik pedig a Budapestem élő igen előkelő álr .lásbani lévő testvérbátyjának szóCL Augusztus 15-ig kell felajáal&xl a gabonaföidslegek egyharmadát iMint ismeretes az 1941/42. évi ga­bona- és lisztforgalom sziabályozáiaá­ról szóló koTmáinyrendeliet értelmié­ben a termelőknek a búzát 1, rozsot, a kétszerest, a zialbot és az ánpáit (a koTipasizáira kiiivéteilé'vel) 194 k októbar 31-ig ke'ili megvéteire felajánllani a Homlbáinniak, illeibve bizomáinyosai­niak. A hivatalos kp pénteki, sízámáiban nagyfontosságú ko rmá nyrcndeJe t je­lent meg, atmely a>z előbb említett ^rendelet 'intézkedéseit úgy módosít­ja, hogy a felsorolt .galbonaiféllasle­gekmlek egylh'a'rmiadrés.zét legkésőbb 1941 auguszit'us 15->ig kel feíiatjáinikini a gabonáivásáírJásra jogosultafcniak. A randetet súlyos büntető szankciót 1 tartailmiaiz. Am'etnniyilben a cselek­mény súlyosabb büntető rendelker •zés alá nem esik, kihágást követ el ás két hónlapig, háború idején hait hónapig terjedhető elzárással bün­tethető az., aki gabonafelesfegémek egyjharmadmészét augusztus .15-ig vé­telre fel nem lajáinlja. A .rendelét szalbályoizza, a péiniz­bünitetés mérvlét. A gabonát, amely­re méz ve a kiíháigást elkövették, el foalill kiolbozni. Arra a gabonáira azon­ban, .amelyet az elítéllti m eddiigi rendeilkezésak é-rtelméiben vátaőrliésr ben. ímegőröllhetett, amely gazdasá­gának folytatásához nlélkülözhetetfler nül szükséges, az elkobzást mellőzni kel !,.Az elkobzott galbolnla értéke az államkincstáriba folyik be. Azt, aki a 1 kihágás 'felderítése kö­rül különös érdemeket szerzett, a közelláítiási miniszter a íafolytatcrot kihágási eljárás során elkobzott giar hona értéklének egyötöd résziéig ter­jedhető jutalomban részesítheti, ha a feíjelenítő jutalmait kiér. Milyen gondolatokkal távoztak a szabolcsi Népfőiskola falnsi magyarjai • Máir beszámoltunk aiz elmúlt télen megtartott második szabolcsi népfő­iskola munkatervébe felveitlt írásbeli dolgoztatokrók A inég.y dolgozat kö­zül az utolsónak ez volt a címe: Mi­lyen gondolat óikkal 'távozom a nép­főiskoláiról. Ez volt a legfontosabb és lleigérde­kes0b.b kérdés, erről íiittáik a haillga­tók a ieg.jo.bíb dolgozatot öfii, álllapítja meg a Bessenyei Társaság igen nagly érdeklődést keltő kiadványa a ,,Magvetés". Ha annak a sok elgon­dolásnak, tervnek .és nekibuzdulás­nak csak egy kis hányada válik is fötslaa il. m, Uránia Hí 11. », Augusztus 2 3 4. Közkívánatra, reprizben. Szombat-vasárnap-hétfő Szerelem és vérpad A főízerrp-kben: BETTE DAVIS é« ERRŐL FLYNN. Eladások szombaton és hétfőn »/«5, 7, V*10, Vasárnap »/«3, 4, Vi8, V«10. Vasárnap déleiött fél 11 órakor matiné kedvezményes helyárakkal. — majd vallóra, aimi ezekbeni a döigOMa­tokban kifejezésre jutott, már akkor sem .volt hiábavaló tanfolyamunk. Erről a kérdésről a legszebb és legjobb dolgozatot B. Nagy Gyula (Berktesz), Varga László (Tiszaidob) és Terhes István (Búj) írták. B. Niagv Gyula írja: A nemzet csak úgy élhet és virágozhat, ha fiai egymást szeretik, megbecsülik. Az igaizi szeretet és meglbeesSés eltiin­tötii a kül.ömbségeket. Tahált niines külömbséig honfi, és honifi közt, a falu és város közt. A városi ember bent a hivatalában vagy műhelyében döl­Hungária Filmszínház 503. s«ám Augusztus 2 3 4. Budapesttel egyidöben! Szombat-vasárnap-hétfö Jókai Mór örökbecsű regényének filmváltozata. Trenk, a pandúr Címszerepben: HANS ALBERS. ELŐADÁSOK: Vai*m*p 2 4-6 8 10 H*tk^snan 5 7 és 9 órai «ezdette

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom